Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

1. szám - Hankó Zoltán–Orlóci István–Bauer Mária: Újra Magyarország árvizeiről – és gondolatok: hogyan tovább…

HANKÓ Z. - ORLÓCII. - BAUER M : Újra Magyarország árvizeiről I. oszlop -» } = a jeges árvizek burkoló fctszingörbéjc a mértékadó, 7. oszlop -»" = a városok száma az egyéb településeken (elül, 7 oszlop —» * = a település két vagy több árvái űbi&etben fekszik, 4-8 őszi -» 0 = az adat értéke nulla, —» 0 adathiány, ÉDt = Észak-Dunántúli VÍZIG ADv = Alsó-Duna völgyi VÍZIG KDv = Kftaép-Duna völgyi VÍZIG DDt = Dél-Dunántúli VÍZIG KDt = Közép-Dunántúli VÍZIG NyDt = Nyugat-Dunántúli VÍZIG II A Duna és a Tisza md lék-vízfolyásain árapasztó csatornák és szükség-tározók segíthetnek az aktuális (esetleg rendkívüli) árvíz hidrológiai-hidraulikai jellemzőinek mérséklésében. így, e kisebb folyók árvíz levezetési problémái kezelhető keretek közé szoríthatóknak látszanak. Valószínűsíthető, hogy a ümna esetében a zárt láncú folyócsalomézás megoldhatja a magyar szakasz árvíz levezetésének szabályozását, ez azuition nem lüoik megoldásnak a Tisza esetében. Nehezen képzelhető el ugyanis egy olyan árapasztó csatorna (vagy egy olyan folyó-csatornázás), amely a Tisza árvízét (2000-4000 m'/s) meghatárosió mértéiben képes lenne megcsapolni (illetőleg egy árvízi mederbe szorítani); s ez azért is érthető, mert a múltban is volt a Tiszántúlon egy második Tisza-ág, amely árapasztóként múködhetetL "A terepi felvételek (ugyanis) ... a/, egykori ... nagy árvizek útvonalát megrajzolták Az egykori leírások is megerősítik, hogy Tiszadoh és Tiszajured kőzött a bal parton kilépő víztömegek, több mocsáron és cren keresztül, a Hortobágy folyó közvetítésével a Berettyó sárrétjébe jutottak és összeölelkeztek a Körösök árvizeivel." (Alfoldi

í). Néhány kilométerrel Tiszadob felett, a Tiszalökj Vízlépcső duzzasztott felvízi teréből ágazik ki napjainkban a Keleti Főcsatorna, majd később ebből a Nyugati Főcsatorna. E két főcsatorna között fut jelenleg a Hortobágy folyó; majd ez - összegyűjtve a környező sárrétek vizeit a Hortobágy-Berettyó útján Mezőtúrnál a Körösbe torkollik. Ez a vízrendszer a Tiszán Tiszalöktől a Körösön keresztül a Tiszán Csongrádig - részben - a hajdani árapasztó nyomvonalán fiit. Jelen állapotában e rendszer vízszállító képessége aligha haladja meg a 100-200 m'/s vízhozamot, s így ez a Felső Tisza árvízét érdemben megcsapolni nem képes Valamely rendkívüli Felső Tisza-i árvíz hidrológiaihidraulikai jellemzői mérséklésének egyedüli útjaként valamilyen tározási megoldás jöhet csak szóba A határainkon kívül eső hegyvidéki víztározás (az árvízi lefolyást hatékonyan szabályozni képes völgyzárógát) létesítése és üzemeltetése csak nemzetközi együttműködéssel lenne realizálható (ahol a domináns magyar érdekek mellett a román és/vagy az ukrán, esetleg a szlovák érdekeltség szerény), s így e megoldás realitása csekély. A síkvidéki szükség-tarozás lehetőségei feltárandók, de valószínű, hogy ettől jelentősebb árvízi csúcs-mérséklés nem várható (bár, sok kicsi sokra megy). Ennek ellenére fel kellene tárni, hogy nincsenek-e olyan árvízi öblözetek, amelyek ilyen célra felhasználhatók lennének. Ugyanakkor meg kellene vizsgálni - mind műszaki, mind társadalmi-gazdasági szempontból - . nem lenne-e lehetőség jelentősebb tarozásra az árapasztó útvonal mentén (pl. tarozás a Hortobágy süllyedékében) A harmadik, érlelődő politikai döntés a közel öt millió hektárnyi szántóterületből egy millió kivonását (a termelési szerkezet megváltoztatását) tartja kívánatosnak Ez - egyes ritka eseteket nem tekintve - kívül esik az árvédekezés körén. Ennek ellenére érdemes egyes kapcsolódási pontokat megvizsgálni Pl a riagy fotyó-rendszerri mintegy 120-150 c/ia hektárnyi hullámterén kb. 40 ezer hektárnyi, szánlóként hasznosított (belső) ártéri öblűzet található, amit kb. 4 ezer hcktomcternyi (400 km-nyi ) másodrendű árvédelmi töltés (nyári gát) wxl a (kisebb, nyári) árvizek elöntésétől. Az ármentcsítók-folyószabályazók vallják, hogy a folyó medre a folvóé, a hullámtér (ahol a belső árién öbläzetek vannak), a folyó árvízi medre s így elsősorban a víz, a hordáiéit, az uszadék cs a jég levezetését kell szolgálnia. Kívánatos lenne a fo funkciót korlátozó, a szántóföldi hasznosítás miatti nyári gátak elbontása - a szántóföldi hasznosítás helyett rét, legelő vagy hullámtéri (pl. ipari) erdőként való hasznosítás. Ez aligha képzelhető el egyszeri beruházási és évről-évre ismétlődő üzemeltetési kompenzáció nélkül. 4/a táblázat Az árvízi öbiöcetek egyes jellemzői * Duna fnlyó-rendszerében A z ö 1 1 ö z e felterünépesnépsűtelepülévédaoi száma neve ügyelő lete sége rűsége KVW seinek hossz VÍZIG km

2 ß rűsége KVW száma km 1 2 3 4 5 6 7 8 1.01 Szigetközi ÉDt 302 79 40É 263 27+1+1»* 92,0 1.02 I.ajta bal parti _ • _ 15 0 0 0 17,6 1.03 - " - jobb parti _ * 16 0 0 0 18,6 1.04 MavOuaa-Ribca küa - " 99 16 862 170 10,31" 48,7 1.05 Rábaközi 1035 49633 48 J8+2+1*' 106,4 1.06 Nicki 37 4 369 117 3 32,6 1.07 Sárvári . • . 4 15 649 3 912 1* 7,2 1.08 Körmendi - " 0 0 0 0 9,6 1.09 Szentgotthárdi 0 0 0 0 7,7 1.10 Kemenesalja! - *100 5 338 54 11 54,3 1.11 Marcalközi . • . 35 1 854 54 2 379 1.12 Holt Marcal-Győri . " . 49 80 730 1 640 i+r* 32,1 1.13 Kookárutn-Almást úz. i n _ 30 22 15f 743 2 14,3 1.14 Tál-Eszlergotni - * 12 33 48É 2 828 1 + 1* 3,4 1.15 Dunabogdányi KDv 5 681 145 1 0 1.16 J Szentendrei Város 0,32 21 825 68 203 1 3,2 1.17 J Szentendre-szigeti KDv 54 3 636 68 4 24,7 1.18 } Budakalászi - • _ 9 8 789 968 1 8.7 1.19 J Budai ((óvárosi) Fővár. 0 0 0 0 43 1.20 J Érdi KDt 4 49 152 11 703 r 3,1 1.21 ) Dunaíiirodt 2 16 679 8 597 i 4,7 1.22 J Ercsi . • . 21 8 205 388 i 16,6 1.23 J Adonyi 28 6 210 221 0 14,9 1.24 J Madocsai . * . 4« 4 942 103 2 18,2 1.25 J Duna-Sió közi _ »_ 188 39 98Í 313 3+2* 39,6 1.26 Szedrest 12 2 446 211 I 16,4 1.27 Sió-Sárvíz közi 10 1 388 139 1 34,9 I 28 Kajdacs-Sönonloniyai - * 52 5 904 114 1+1' 32,3 1 29 Medinai . • 5 863 184 l 0 1.30 Völgységi . •. 3 0 0 0 7,8 I 31 J Sárközi . • . 229 21 027 92 7+2* 43,7 1.32 J Mohácsi DDt 53 20 641 389 1+1* 19,9 1.33 Dravaszabolcsi 62 3014 49 7 13,4 1.34 fCémcsi . • . 20 2 261 III 6 11,5 1.35 Ormánsági . • . 143 4 118 36 18 62,5 1.36 Barcs-Boihói 85 15 342 180 6 0 1.37 Murakeresztún NyDt 3 2 862 894 1 9,4 1.38 Molnári - *2 0 0 0 2,7 1.39 Tótsziodahclyi 3 1 2% 463 1 5 1.40 Birkiziót _ " _ 11 831 76 1 11,9 1.41 Letenyer 5 5 188 954 1 14,3 1.42 Szécsényi KDv 0 0 0 0 8 1.43 Balassagyarmati . •. 8 17 944 2 249 1 4,2 1.44 Dejtári _ w _ 6 0 0 0 14,2 1.45 Ipolyveeei - • . 12 620 53 1 2,9 1 46 Ipolytölgyesi . • _ II 3 216 284 1 13,2 1.47 J Gödi _ " . 3 1766Í 5 386 1 4,2 1 48 J Pesti (fővárosi) _ • „ 0 0 0 0 41 1 49 J Budapest-Bajai K-AIH 2 237 112 995 82 36 + 4" 153,f 1.50 Baja városi ADv 2 37 187 17 21Í I* 0 1.51 J Margittaszigeti . " . 275 8 556 31 5 47,8 1 52 Fenékpusztai NyDt 0 0 0 0 0 1.53 Zalavár- Sztgyörgyvéri . • . 14 1 353 % 1 15 1.54 Zalaapál-Garabonci . • _ 0 0 0 0 0 1.55 Sávoly-Vörsí . * 0 0 0 0 0 Jelmagyarázat: