Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

2. szám - Nagy László: A Kemence-patak tározó gátjának tönkremenetele

108 A Kemence patak tározó gátjának tönkremenetele Nagy László Országos Vízügyi Főigazgatóság 1012. Budapest, Márvány u. 1/C Kivonat: 1999. júniusában az. egész országban, de különösen a hegy és dombvidéki területen a nagy nyán esőzés okozott vízkár-elhá­rítási feladatot. A Tarna és mellékfolyói, a Zagyva és Ipoty nagyvizci mellett június második felében jelentős csapadék hul­lott a Börzsönyben a Kemence és Bemece patakok vízgyűjtőjére. A Kemence áradása jelentős károkat okozott a patak szűk völgyében és a patakra épített tározóban. A nem mindennapos esemény körülményeit bizottság vizsgálta. A bizottság a VI­TUKI, KDV VÍZIG, IVTT és OVF szakembereiből állt. A bekövetkezett kataszfiófe, mely szerencsére jelentós károkat nem okozott és emberéletet nem követelt, rávilágított oéhánv sarkalatos kérdésre. Kulcsszavak: vízkár-elhárítás, záporkár, víztározó. A Kemence pataki tározó 1991-ben épült, alap funkci­ója árvíz csúcscsökkentés, mellékhasznosítása öntöző víz­igény biztosítása. A tározó és gát fontosabb műszaki ada­tai a következők: - Üzem vízszint 182,80 m B.f.; - Ehhez tartozó tározó-térfogat: 709 411 m 3 - Árvízszint 183,80 m B.f. - Hozzá tartozó tározó térfogat 903 477 m 3 - Mértékadó, 0,5 %-os nagyvízhozam 48,8 m 3/s, - Az egyesített műtárgy + vészárapasztó: vizem észlése árvízszinten 66,83 m 3/s, - A 445 m hosszú völgyzárógátnál a gátkorona magas­sága 184,70 m B.f. - A mentett oldalon 1:3 rézsű, és 4 m széles padka ta­lálható, - A vízoldali rézsűhajlás 1:3, gyephézagos burkolattal az územvízszintig, felette hullámtörő, A Kemence-patak vízgyűjtőjén a káreseményt megelő­ző időszakban is fordultak elő már rendkívüli hidrornete­orológiaí események. 1995. nyarán egy felhőszakadás e­redményeként a tározó megtelt, csaknem túlcsordult. Ek­kor határozta el a tározó üzemeltetője, az Ipoly-menii Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat (IVTT) vész­árapasztó megépítését, amit 1997-ben kiviteleztek. Az 1999. év első felében jelentős mennyiségű, az átla­got meghaladó csapadék volt. Ennek hatására már június 18-án is levonult egy árhullám, amelynél a vész-árapasztó üzembe lépett, és problémamentesen üzemelt. 1999 június 21-22-én a vízgyűjtőre ismételten nagy intenzitású csapadék hullott, A rendkívüli árhullámot ki­váltó csapadék pontos meghatározásához a Bízottság i­génybe vette a környező területen működő 9, a szlovák oldalon lévő 3 csapadékmérő állomás adatait, valamint a budapesti meteorológiai radar képeit. Ezek szerint a víz­gyűjtőn június 21-én 45 mm, június 22-én 90 mm csapa­dék hullott (/. ábra). A 90 mm-es egynapos csapadék jó­val meghaladta az átlagosan 100 évenként várható egyna­pos nagycsapadék értéket, ami -73 mm Különösen kiug­ró ez az érték, ha június hónapra vonatkoztatjuk, ahol a 100 éves érték 57 mm. A 135 mm-es kétnapos csapadék­összeg is igen ritka, több mint 100 éves átlagos visszaté­rési időt jelent. Az árhullám pontos levonulását, a tározó alatti Berne­cebaráti vízhozamméró műtárgyon működő folyamatosan regisztráló műszer segítségével leheteti nyomon követni (/. ábra) A június 18-i csapadék hatására a vízgyűjtő fel­ső talajrétege vízzel telítődött, a rá közvetlenül következő június 21-én és 22-én lehullott csapadék gyakorlatilag tel­jes egészében lefolyt. Ez a rendkívüli csapadék több mint 24 órás árhullámot okozott, ami mintegy 5 órán át tartó 100-120 m 3/s-os tetózéssd vonult le. A visszatérési idő meghatározása ilyen extrán esetben elég nagy szórást mutat, de az mondható, hogy a számított visszatérési idő a 500 évnél is nagyobb (/. ábra). A csapadékból szárma­zó árhullám tetőzése tározó nélkül, mintegy 20 m 3/s-mal magasabb lett volna, ugyanis a tározóban az árhullám első 8 órájában mintegy 300 000 m 3 víz tározódott az üzem­vízszint felett. Az árhullám idqe alatt lefolyt vízmennyi­ség 4,9 millió m 3 volt, amely közel ötszöröse a tározó tel­jes árvízszinthez tartozó térfogatának. A vész-árapasztó és a tározó egyesített műtárgya a körbukón keresztül folyamatosan üzemelt. Az elvezető csövek nyomás alatt vezették vizet. Kemence és Bemece­baráti településeken a rendkívüli árhullám komoly káro­kat okozott. A nagy mennyiségű, nagy sebességű víz uta­kat, házakat, vezetékeket, kerítéseket és hidat mosott el, a védekezés a tározóhoz hasonlóan lehetetlen volt A tározó létesítményei június 22-én 23°°-ig kitartottak. Ekkor a folyamatos óriási vízmennyiség a tározó alatt a vész-árapasztó utócsatornájának termett talaját megbon­totta, a visszarágódás hamar elérte a vész-árapasztót, an­nak leszakadása után megkezdődött a bukó alatti földtö­meg elmosása, és az így támadt, mintegy 30-40 m széles nyíláson keresztül a tározó leürült. A vész-árapasztó tönkremenetele kb. 2 óra időtartamú, 169 m 3/s-mal tető­ző árhullámot eredményezett, de ekkorra már a tározó a­latti területen a károk bekövetkeztek: A tározó leurülése tehát jelentós többlet kárt már nem okozott. A számitások szerint a csapadékból származó árhullám tetőzése tározó nélkül mintegy 20 m 3/s-mal magasabb lett

Next

/
Thumbnails
Contents