Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

2. szám - Kardos Mária: A felszíni vízkészlethasznosítás tervezésének környezetvédelmi keretei és követelményei

KARDOS M : A feészini vízkészlet hasznosítás 101 romi, hogy mely vízhasználatnak mdy időszakban, milyen mértékű szennvczőaiiyag tcrbelés csökkentést szükséges végrehajtani, ill hogy a szennvczw anyagok milyen vízfolyás menti alkikációját kell megvakítani ahhoz, hogy a vízminőség tervezett javulása bekövetkezzen. A vízminőség javítására irányuló beavatkozások gazdaságossága fontos szempont ívért a szükséges állami és vízhasználati beruházásoknál a beavatkozások költséghatékonyságát is figyelembe szükséges venni 1.5. A keretfeltételek meghatározást célzó eddigi vizsgálatok /. táblázat Áttekintés a felszíni és a szolgáltatott vizekkel szemben támasztott vízminőségi igények kidolgazottságának jelenlegi helyzetéről és fejlesztésérő

l Un Eli -r^tevö. kidulpu.« (1) lmami ícj P> •«JSlÉW. IxWpiTim fc^cartcs l'cfaói vari íbnta általános vízminőség MSZ 12749^4 hidrobaológiai vízmm. Ml KM80/5/198S üledék minősége Ktm.Vituki ivúvízEUjfás MS/. 10-172/3-85 Ktm. Vituki 75/440/EEC 75/440/EEC ipart vízellátás MSZ 10-172/3-85 öntözés MSZ 10-172/3-85 Ktm, Viiulti halgazdaság MSZ 10-172^-85 Ktm halász* Viliik i állattenyésztés, itatás Vítuki üdülés Ktm,Vituki nyíltvízi fürdőzés MSZ 10-172/3-85 Ktm 76/160

/EEC biológiai stabilitás MSZ 10-172/3-85 Ktm viza élővilág Vhiiki haibwtógn 78/659

/EEC 78/659

/EEC ökológia MSZ 10-172/3-85 Ktm igény kkWg integrált követelmény MSZ 10-172/3-85 \ «otgüfcalatt ró ••111 n y emberi fogyasztásra MSZ 451/1-89 80/778/EEC gyógyszergyártáshoz Ktm fürdéshez MSZ 13690/3-89 «műveshez. MSZ 10-I7WX), Mcgjegyacs: (1) Függetlenül attól, hogy a határértékek jelenleg érvényben vannak. (2) Ktm-Kev Föo. - 1632/1997 Vituki Maz.: 713/3/2245/93, 2795/95 * megújítás. A KGl-ben (msz 405/90) javaslat született a mederbei! környezetvédelmi vízigények meghatározásának, szolgáltatásának és elszámolásának fejlesztésére A javaslat megkülönböztet környezetvédelmi élővizei (a tájképi, az ökológiai, a rekreációs igények kielégítésére), vízminőségvédelmi hígító vizet (a szennyezőanyag terhelhetőség feletti ill. a havána szennyezések eliminálására), környezet védelm. vízszintet (mederstabilitás, és a talajvízszint biztosítására), vízfrissítö vízhozamot a (lefolyás nélküli vizet igénylő területek szivárgási és párolgási veszteségeinek pótlására), valamint módszertani javaslatot ad a környezetvédelmi élővíz közelítő meghatározására A VITUKI-ban vízfolyások 2-2 alkalommal történt kisvízi időszaki vízminőségi hossz-szelvény felvételezése és a vízhasznosítások elemzése alapján meghatározták a kiemelt jelentőségű vízfolyások elérendő célállapotát, öntisztító képességét, valamint a szennyezőanyag terhelés csökkentésének szükséges mértékét (msz : 713/3/2245/ 93, 2795/95). A vizsgálati eredmények ill. az alkalmazott módszer kiterjesztése a közepes-, ill. nagy vízhozamok tartományára alkalmas alapul szolgálhat a 1.4.1. pontban javasolt vízminőségi hossz-szelvény szerkesztési módszer pontosítására ill tovább fejlesztésére OVF kezdeményezésre 1998-ban kísérlet történt az ökológiai igények meghatározásának módszertani megalapozására, A vizsgálatok során -a probléma rendkívül összetett volta ill. interdiszciplináris jellege miatt- a különböző szakterületeket képviselő szakemberek között a mai napig még nem jött létre konszenzus. A KGl-ben a vízfolyások hosszú távú vízminőségi célállapotának kijelölésére az alábbi javaslat született (msz. :02-10.9./98): a) általános, integrált vízminőségi célállapot kijelölése minden vízfolyásra, tóra, tározóra, különösen az egészségügyi, általános ökológiai és az öntisztulóképcsségi vízminőségi követelmények érvényesítésére, továbbá a mcdcrüledékre, b.) külön (szigorúbb) vízminőségi célállapot kitűzése azokra a vízfolyás-szakaszokra, amelyek ivóvízellátásra, a fürdésre, (üdülésre), és/vagy halak életfeltételcinek biztosítására hasznosulnak. Az általános célállapotot jellemző komponensek kijelölésében és a határértékek rögzítésében az EU direktívák és az MSZ 12749/93 SZL szabvány II. oszl. határértékei (/. ét 2. Imi till) képezik az alapot A végleges komponensek és a határértékek kialakítása az előzőeknek az NKI' előírásaival, az MI-10-172/3-85 követelményrendszerével és a biológiai stabilitás (S. ImMizmf) követelményeivel való szintetizálással történhet. Az I. táblázat

ban bemutatott szabályozók közül a KTM-KEV 1632/97 szakmai alapanyag tervezet és a VTTUKI Msz 713/3/2245/93, valamint a 2795/95 tanulmányok tartalmaznak a mederüledékre vonatkozó minőségi célállapot értékeket is A tanulmány megállapítása szerint a javasolt halárcrtékrendszer megfelel az EU Vízügyi politika keretirányelv ,jó állapotú" víznek és megfelelő húzóerőt képvisel a hazai felszíni vizek minőségének javítására. A Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) hoszszabb távra kijelölt céljai: - A Duna esetében a szerves mikroszennyezök és a mikrobiológiai paraméterek szempontjából a vízminőség legyen legalább III. osztályú a jelenlegi öt osztályos rendszer alapján; - A Tisza vízminősége általában legalább III osztályú legyen; - Az állóvizek legyenek legalább II osztályúak és a klorofill koncentráció ne haladja meg a 75 mg/m'-es értéket; - A leiszíni vizek só- és toxikusanyag-koncentrációjának növekedését meg kell állítani, az öntöző vízbázisok esetében a magas sótartalmú használt- és szennyvizek bevezetésének további korlátozásával e befogadók sótartalmát csökkenteni kell; - A kiemelten védendő, tápanyagokra érzékeny vizek nitrát- és foszforterhelését csökkenteni kell, - Hosszú távú cél, hogy az élővizekbe jutó szervesanyag-terhelés a jelenlegi szint 20 %-a alá csökkenjen, a kibocsátott szennyvizek mennyiségének feltehető növekedése mellett is. 2. Az üzemi vízhasznosítás-szabályozás tervezése 2.1. Keretfeltételek 2 /. /. EU szabályozások Az Európai Közösség Vízögyi Politikája (Brüsszel, 1996 febr. 21.) és az EU Vízigyi politika keretirányelv javaslat (1997. febr.) általános kereteket szab a vízhasználatok szabályozásának Ennek értelmében: - megoldandó a mennyiség és minőség együttes kezelése, a környezeti célállapoton alapuló szennyezés csökkentési szabályozás, kötelező