Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

2. szám - Sali Emil: Hazánk szennyvizeinek elvezetése és tisztítása

80 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80.

. ÉVF. 2. SZ. Kihirdetési állapotában a törvény három éves (19931995. évek) időtartamra meghatározott céloknak és feltételeknek megfelelő beruházások megvalósításához kívánt (cél)támogatást nyújtani. Ezek közt szerepelt szennyvíztisztító telep építése, települési folyékony hulladék tisztítótelepe és szennyvízcsatorna-hálózat. A törvény kimondta, hogy a céltámogatással megvalósuló beruházásokhoz az elkülönített állami pénzalapokból (pL Vízügyi Alap, Központi Környezetvédelmi Alap) is igényelhető támogatás, de a támogatások együtt nem haladhatják meg a beruházási összköltség 100 %-át. Kiemelten támogatandónak ítélte a törvény a társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott, valamint az országos átlag kétszeresét meghaladó munkanélküliségi arányú településeket. Részükre lehetővé tette, hogy a saját forrás egy részét (maximum 50 %-át) a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium által kezelt ú.n. Céltámogatási Kiegészítő Keretből (CKK) megpályázhassák. Ugyancsak kiemelten támogatandónak ítélte a törvényalkotó a települési önkormányzatok közös-, és az 1000 fő alatti állandó lakosú községek beruházását, mert az előző esetben 10 %-kal, az utóbbiaknál 20 %-kal emelt támogatási összeget tartott indokoltnak. Ezek szennyvíz szakmai szempontból elég érthetetlen "kedvezmények", hiszen elmaradott és nagyobb munkanélküliséggel sújtott területen - amennyiben nincs kifejezetten vízgazdálkodási indoka nem biztos, hogy a szennyvízelvezetés és -tisztítás megoldása a legsürgetőbb feladat. A beruházási költségek ellenőrizhetősége érdekében kimondta még a törvény, hogy a céltámogatás nyújtása 1995. évtől a szakminisztériumok által kidolgozott, évenként felülvizsgált fajlagos költségek alapján fog történni. A címzett, és céltámogatással megvalósuló vízgazdálkodási célú beruházások fajlagos költségeiről szóló közlemény először 1997-ben jelent meg az 1998. évre vonatkozóan (Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítő 1997/14). A közlemény első ránézésre viszonylag magas fajlagos költségeket tartalmaz, ugyanakkor teljesen érthetetlen, hogy gravitációs szennyvízcsatorna-hálózat és 300-800 mm-es átmérők esetén a megyei jogú városokban a közölt fajlagos költségek 2-szerese, a fővárosban 4szerese vehető figyelembe. Ez azt eredményezte, hogy árkalkuláció helyett többnyire a közzétett fajlagos költségek szolgáltak alapul a beruházási összköltségek meghatározásánál. Szakmai szempontból a szennyvízcsatorna-hálózat építéseknél nem nagyon érthető a városok és községek támogatási aránya, illetve a főgyűjtő megkülönböztetése. A főgyűjtő fogalmának jogszabályi: "a szennyvízgyűjtő területről a szennyvíztisztító telepre vezető legtöbb szennyvízmennyiséget szállító szennyvízcsatorna szakasz" meghatározása nem egyértelmű. A fővárost és a megyei jogú városokat azért zárta ki a szennyvíztisztítási beruházásokból a törvény, mert rájuk külön jogszabályt alkottak. Az 1996-ra vonatkozó támogatható célokat az 1994. évi LXVII. törvény határozta meg. A törvény már prioritási sorrendet rögzít, amely előtérbe helyezi a sérülékeny vízbázisok védelmét. A törvényalkotó feltehetőleg felismerte, hogy az alanyi jogon megítélt támogatás javítja ugyan az ország csatornázottsági helyzetét, de nem feltétlenül azokon a területeken, ahol vízgazdálkodási, környezetvédelmi okokból feltétlenül indokolt. Az 1997. és 1998. évek támogatható céljait az 1995. évi Cili., illetve 1997. évi VII. törvény tartalmazta. Ez már kikötötte, hogy a támogatás csak az állandó népesség ellátására igényelhető, és nem igényelhető támogatás a meglévő létesítmény rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő, valamint az üzemeltetést szolgáló javítási, karbantartási munkákra. Az állandó népességre vonatkozó megkötés érthető, de nem feltétlenül indokolható pl. a Balaton és a Szentedre-sziget vonatkozásában. Az 1999-2001. évekre vonatkozó támogatható célokat az 1997. évi CXXXI. törvény rögzítette. Ezekre az évekre változott a prioritási sorrendet meghatározó besorolás, és figyelembevételének rendje. Az 1. prioritási csoportba az ivóvízbázis-védelmi célprogramba bevont üzemelő és távlati karszt-, talaj- és parti szűrésű vízbázisok, valamint az ivóvíztározók védőterületén lévő önkormányzatok tartoznak, függetlenül az állandó népesség számától; a 2-ba az ivóvízbázis-védelmi célprogramba bevont üzemelő és távlati rétegvíz-bázisok, valamint a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területekhez tartozó, 2000 főnél nagyobb állandó népességű önkormányzatok. A céltámogatási rendszer felhasználásait az egyes évek költségvetésének végrehajtásáról szóló törvények adatai alapján a 4. táblázat mutatja be. Az 1998-ban induló 72,52 milliárd Ft összköltségű beruházásokhoz 20,28 milliárd Ft támogatást biztosított a költségvetés az 19982002. évekre. 4. táblázat A céltámogatási rendszer felhasználásai (milliárd Ft) Szenny vizberuházások száma Jóváhagyott céltámogatások összege Lemondás Teljesítés Maradvány 1994. XCVI. tv. 6. melléklete szerint az 1993. évi felhasználás 326 6,455 0,009 3,689 2,761 1995. CIV. tv. 6. melléklete szerint az 1994. évi felhasználás 583 11,133 0,021 7,633 3,480 1996. CIX. tv. 6. melléklete szerint az 1995. évi felhasználás 429 16,998 0,698 11,545 4,755 1996 CIX. tv. 6.m. sz. az 19911994. évi maradvány felhaszn. 399 3,798 0,430 2,477 0,891 1997. CXI. tv. 6/a. melléklete szerint az 1996. évi felhasználás 469 16,797 0,545 5,512 10,740 1997. CXI. tv. 6/b. m. sz az 1991-1995. évi maradvány felh. 344 4,532 0,285 2,643 1,604 1998. XLVIII. tv. 6/a. melléklet sz. az 1997. évi felhasználás 449 20,809 0,808 4,692 15,309 1998. XLVIII. tv. 6/b. m. sz. az 1991-19%. évi maradvány felh. 507 12,343 1,758 7,587 3,089 1993-1997 között 45,778 milliárd Ft volt a teljesítés, aminek eredményeként 251 ezerrel nőtt a csatornázott lakások száma, azaz egy lakásra 182 382 Ft jutott a céltámogatási keretből, függetlenül attól, hogy nem minden szennyvízi beruházás valósult meg céltámogatással. 3.2. Központi Környezetvédelmi Alap Szintén jelentős támogatást nyújtott a szennyvízi beruházásokhoz a Központi Környezetvédelmi Alap (KKA). A KKA törvényi szabályozását az egyes elkülönített álla-