Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)
1. szám - Marton Lajos–Szanyi János: A talajvíztükör helyzete és a rétegvíz termelés kapcsolata Debrecen térségében
MARTON L. - SZANYI J.: A talaj vt z ttl kö r és rétegvíztermelés kapcsolata 5 a debreceni téli félévi csapadékból számítottuk. Valójában azonban Nyíradonyban az elmúlt 22 év (1976-97) csapadékátlaga 130 mm-rel nagyobb volt a debreceninél. A 3. ábráról a következők olvashatók le. A talajvízszintek emelkedésének vagy süllyedésének váltópontjai általában megegyeznek a téli csapadékból számított görbe hasonló váltópontjaival. Egyértelmű a tendenciák azonossága, a görbék süllyedésének vagy emelkedésének mértéke több esetben jó egyezést mutat a számított értékekkel, ugyanakkor jelentős anomáliák is láthatók. Ilyen a figyelőkutak 1960-65 között mért relatív minimuma, ami a 3. ábrán bemutatott nagy nyári félévi csapadékhiányok következménye. Ennek tulajdonítható az is, hogy az 196474 közötti kiugróan magas téli halmozott csapadéktöbblet nem eredményezett kiugróan magas talajvíz-emelkedést. A nyári félévi párolgás ennyivel csökkentette a talajvízkészletet, tehát a csapadékanomáliák ismert szuperponálódási hatását láthatjuk. A 192. kút 1946-52 közötti alacsony vízállása és 1949. évi abszolút minimuma abból következik, hogy mind a téli, mind a nyári csapadékösszegek halmozott értékei egyszerre vannak relatív minimumon. Ugyanez mondható ellenkező előjellel az 1977-86 periódusra, amikor mind a nyári, mind a téli csapadék kumulatív görbéje nagy eltérést mutat az átlagtól. A Bocskaikert-181 és Nyíradony-192 görbe eltérései más anomáliát is jeleznek, amiről a következőkben lesz szó. 3. ábra. A téli és nyári félévi csapadék átlagtól való eltérésének kumulatív görbéi az átlagos eltérések feltüntetésével 4. ábra. A talajvíz változásának csapadékból számított görbéje (szabad hézagtérfogat 20%), valamint két figyelőkút mért idősora a talajvízszint változás középértékének feltüntetésével A menetgörbék vizsgálatához további kutakat is figyelembe vettünk. A területen található rendszeresen észlelt figyelőkutak közül azokat választottuk ki, amelyek legalább 40 éves idősorral rendelkeznek. Az 5. ábrán öt hosszú ideje regisztrált kút, valamint két rövidebb megfigyelésű vállalati figyelőkút vízszintjeit tüntettük fel. A legfelső görbe Hajdúhadház-182, a második Nyíradony192, a továbbiak Bocskaikert-181, Pallag-470 és Látókép-175 idősora. Az utóbbi már a Hajdúhát tájegységre esik, 10 km-re nyugatra fekszik a n. vízműtől, vízszintjei mélyen állnak. A talajvízállások menetgörbéi hasonlók, tendenciájuk azonos, csak mértékben térnek el egymástól. Mindegyiknél megfigyelhető egy 1964-től 1982-ig tartó emelkedési tendencia, amely eléri a 2,7-3,2 m mértéket, 1973-74. év körüli relatív minimummal. 1982-83tól kezdődően a vízszintek minden kútban süllyednek. E-
