Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

1. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság 1999. évi kitüntettjei

57 Pro Aqua entlékérmes: Dr. Akoshegyi György Okleveles gépészmérnök. Szakmai pályafutását a Magyar Optikai Műveimé 1 kezdte, majd a Fővárosi Gázkészülék-gyártó Vállalatnál folytatta. 24 éve dolgozik a vízellátás területén. Volt a Nemzeti Sportuszoda igazgatója, a Budapest XI. kerületi Tanács Kondoros úti uszodájának beruházásánál műszaki előadó, majd főmérnök. Dolgozott a Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Minisztériumban, s az Országos Víz­ügyi Főigazgatóságon. Legutóbb a budapesti Dagály für­dő üzemvezetője, s a Magyar Fürdőszövetség //tkára. Társaságunknak 1976 óta tagja. Mint a Balneotechni­kai Szakosztály elnöke, 1991-től nagy aktivitással irányít­ja a Szakosztály működését, az országos jelentőségű problémák megvitatására koncentrálva. Dr. Bartha Péter A Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen szerzett er­dőmérnöki diplomát. Egyetemi doktor. Tevékenysége fia­tal mérnök korától a Tiszántúli Vízügyi Igazgatósághoz kötődik. Ott először geodéziával, majd vízrendezéssel és vízhasznosítással foglalkozott. 1992-ben lett az Igazgató­ság műszaki igazgatóhelyettese, s ott jelenleg is a főmér­nöki munkakört látja el. Szakmai munkáját mindég a gondosság és a megbízha­tóság jellemezte. Jelentős a szakértői tevékenysége is. I­lyen minőségben vett részt a vízgazdálkodási létesítmé­nyek fenntartásához szükséges technológiák meghatáro­zásában, a költségek becslésében, a Nyugati Főcsatorna koncessziós pályázatának és a PHARE program kereté­ben a Berettyó távmérő rendszerére vonatkozó pályázati kiírásnak az elkészítésében. Társaságunknak 1985 óta tagja. 1994-től a Hajdú-Bi­har megyei Területi Szervezet elnöke. Itt is kiemelkedő munkát végzett az ár- és belvízmentesítés területén. Dr. Bíró Péter Okleveles biológus, a biológiai tudomány doktora. A Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézete csoportvezető tudományos tanácsadója. Széleskörű és sokrétű tudományos munkát folytat. Ku­tatásainak döntő többsége a Balaton halállományához kapcsolódik. Nemzetközi viszonylatban is kiemelkedőek a táplálék-hálózatok és az ezek menetén megnyilvánuló energia-áramlások elemzései. Emellett gyakorlati problé­mák egész sorát is megoldotta. Eredményességét 111 publikációja, 28 könyv fejezete is tükrözi. Több egyetemen is oktat. A Magyar Tudományos A­kadémia Hidrobiológiái Bizottságának elnöke. Más aka­démiai bizottságok tagja. Több nemzetközi szakmai szer­vezet tagja. Az Európai Ichtyollogus Unió (SEI) tiszteleti tagja és alelnöke. Társaságunk több évtizede végez értékes és megbe­csült munkát. A Limnológiai Szakosztály elnöke. Igen nagy munkát végez a Hidrobiológus Napok sikere és e­redményeinek közzététele érdekében. Csath Béla Bányamérnök. Oklevelét a Miskolci Nehézipari Egye­temen, 1951-ben szerezte meg. Fiatal mérnökként munkáját a Dunántúli Ásványkutató és Mélyfúró Vállalatnál kezdte. 1989. évi nyugdíjba vo­nulásáig még további három vállalatnál, leghosszabb ide­ig, mintegy 30 évig pedig, különböző beosztásokban a Vízkutató és Fúró Vállalatnál dolgozott. Az 1960-as é­vek közepén részt vett az egyik olyan mongóliai expedí­ción, amely célja a víznyerési lehetőségek feltárása volt. Társaságunknak 1962-től tagja, s ma is töretlen lendü­lettel dolgozik mind a Hidrogeológiai Szakosztályban, mind a Vízügyi Történeti Bizottságban. Az utóbbinak öt évig titkára is volt. Eredményeit tekintve kiemelkedő je­lentőségű az a munka, amelyet a vízügyi történet emléke­inek feltárásával végzett. Meghatározó szerepet játszott a Visegrád-Lepence-i Zsigmondy Vilmos gyűjtemény ösz­szeállításában. "A Zsigmondyak szerepe a magyar vízku­tatás és fúrás történetében" c. kiváló szakkönyve pedig a témával foglakozóknak máig alapvető irodalmi forrása. Fehér Ferenc Mérnöki oklevelét a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte meg. Szakmai munkáját a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központban kezdte, ahol a belvízrendezés fejlesz­tési problémáinak a megoldásával foglalkozott. Az 1990­es évek elejétől a Multi Kcmal Kft. ügyvezető igazgatója. 1997-től pedig a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetségé nek a főtitkára. Fő szakterülete a belvízrendezés. Jelentős eredménye­ket ért el a talajcsövezés elméleti és gyakorlati problémái­nak a megoldása terén. E tárgykörben sokat közölt. Társ­szerzőkkel írt könyvét, a "Területi vízrendezés-X a gya­korlatban nagy haszonnal forgatják. A Budapesti Mű­szaki Egyetemen oktatással is foglalkozik. Társaságunknak 1970 óta tagja. Egy ideig a Felügyelő Bizottságban tagként dolgozott, majd 1996-tól annak el­nöke. Ez utóbbi tisztségében végzett odaadó, magas szín­vonalú munkájával Társaságunk tagjainak osztatlan elis­merését vivta ki. Gilyén Elemérné Vízépítő mérnöki oklevelét a Budapesti Műszaki E­gyetemen 1971-ben kapta meg, s ugyanott, 1976-ban víz­készletgazdálkodási szakmérnöki képesítést is szerzett. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen programozó ma­tematikusi képesítést is nyert. Kezdő mérnökként a Viziterv-hez került, ahol először tervező, majd irányító tervező beosztásban dolgozott. Ek­koriban fő munkaterülete a hidrológia volt, s az itt vég­zett munkái közül kiemelkedik az, amely a közös magyar -jugoszláv érdekű Dráva szakasz hasznosításának hidro­lógiai alapjait teremtette meg. A programozó matemati­kusi képesítésének megszerzését követően került a Vizi­terv számítástechnikai osztályára, ahol (sokszor úttörő munkát végezve) a gyakorlati tervező munka segítésére számtalan hasznos programot dolgozott ki. 1990-ben ke­rült a Magyar Tudományos Akadémia szervezetéhez, s 1991-től kezdve az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA Iroda) ügyvezető igazgatója. Társaságunknak 1971 óta tagja. Volt az Oktatási Bi­zottságunk tagja, majd titkára, s hasonló módon vett részt a Lászlóffy Woldemár Diplomadíj bíráló bizottságának a munkájában is.

Next

/
Thumbnails
Contents