Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

5-6. szám - XLI. Hidrobiológus Napok: "Vízi ökoszisztémák (taxonómia, biodíverzitás, biomonitorozás, élőhelyek frakmentációja, inváziós fajok biológiája)" Tihany, 1999 október 6-8.

403 Közhasznúsági jelentés a Magyar Hidrológiai Társaság 1999. évéről A Magyar Hidrológiai Társaság 1999. január l-jétől kezdve - a Fővárosi Bíróság 1999. július 6-án jogerőre emelkedett 13. Pk. 60.442/1989/14 sz. döntése értelmében - közJtasinú minősítéssel rendelkezik. A Társaság az éves beszámolási kötelezettségnek a jelen közhasznúsági jelentés elkészítésével tesz eleget, mely a közhasznú szervezetek speciális éves beszámolója A közhasznúsági jelentés tartalmazza: 1. a számviteli beszámolót, 2. a költségvetési támogatás felhasználását, 3. a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, 4 a kapott támogatásokról szóló kimutatást az előírt részletezésben, 5 a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét, 6. a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. 1. A számviteli beszámoló: A Magyar Hidrológiai Társaság beszámolási kötelezettségének évek óta az egyszerűsített éves beszámoló készítésével tesz eleget. Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegből és eredmény-kimutatásból áll. Az 1999. évi mérleg a jelen beszámoló melléklete. Az 1999. év tervezésekor a Társaság a költségek és bevételek alakulását 29.000 Eft-ban határozta meg A főkönyv szerint pedig az 1999. évi gazdálkodás 28.818 Eft összes bevétellel és 28.652 Eft kiadással, így 166 Eft bevételi többlettel zárt. Egyidejűleg lehetőség nyílt arra, hogy a Sajó Elemér Alapítvány Társaság által kezelt pénzeszközei elkülönítésre kerüljenek, így 287 Eft kerül az alapítvány számlájára. A teljes eredmény tehát 453 Eft volt. A vállalkozási tevékenységi körben 246 Eft bevételi többletet ért el a Társaság, míg a közhasznú tevékenység 80 Eft kiadási többlettel zárt A bevételek közül a működési bevétel 12. 648 Eft (ebből 12. 336 Eft egyéni és jogi tagdíj), a cél szerinti közhasznú tevékenységek bevétele 14.141 Eft (ebből a rendezvények bevétele 8.336 Eft), a vállalkozás árbevétele 651 Eft. A költségek közül az általános költségek 11.713 Eft, a működési költségek 6.116 Eft. A célszerintí közhasznú feladatok ráfordításai 10.311 Eft ( ebből a rendezvények 5.645 Eft), a vállalkozási tevékenység költségei 136 Eft. Az egyéb ráfordítások értéke 376 Eft. Az 1999. év gazdálkodásában a likviditási mutató 1,81. Ennek megfelelően 1999. évben a Társaságnak likviditási problémái nem voltak. A Társaságnak lejárt tartozása nincsen és fizetési kötelezettségeit esedékességkor teljesítette. A Társaság az 1999. évben 1,282 Eft értékben bővítette és korszerűsítette irodája számítógépeit, és szoftvereit, és kialakított egy tárgyalótermet. A Társaság könyvvizsgálója kedvezően értékelte, hogy megszűnt az 1997-ig fennálló kiadási többlet és a Társaság az utóbbi két évben kismértékű bevételi többlettel zárja az évet. 2. A költségvetési támogatás felhasználása: A költségvetési és más támogatások táblázatos összesítése a beszámoló melléklete. A személyi jövedelemadó 1 %-át, 437 Efl-ot a Társaság 1999-ben a Hidrológiai Tájékoztató kiadás támogatására fordította. 3. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás: A Társaságnak vagyona a saját tőke, mely 1999-ben 166 Eft-al növekedett Ebből következően a vagyon felhasználására nem volt szüksége a Társaságnak. 4. A kapott támogatásokról szóló kimutatás előirt részletezésben: A Társaság 1999-ben összesen 4.107 Eft támogatást kapott Ebből az államháztartás alrendszereitől: 1.749 Eft-ot, pályázati úton pedig 1.485 Eft-ot kapott a Társaság, a többi összesen: 873 Eft vállalatoktól, vállalkozásoktól, illetve magánszemélytől étkezett. Ezek részletezése a beszámoló melléklete. Természetesen nem tartalmazza a mérlegbeszámoló azokat a természetbeni támogatásokat melyekkel jogi tagjaink és más a társasági munkát támogató cégek nyújtanak a Magyar Hidrológiai Társaságnak. Jogi tag vállalataink és elsősorban a Vízügyi Igazgatóságok munkatársai sok társadalmi munkában végzett személyes segítsége, valamint egyéni tagjaink, tisztségviselőink napi munkája nem forintosítható, de e nélkül a Társaság működése lehetetlen lenne. 5. A közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értéke, illetve összege: A Társaság vezető tisztségviselői juttatásokban és költségtérítésben nem részesülnek. A Társaság elnöke és főtitkára munkáját társadalmi munkában végzi Az ügyvezető igazgató pedig a Társaság alkalmazottjaként van munkaviszonyban. 6. A közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámoló: Az alapszabály a 12.§ -ában rögzíti azt, hogy a Társaság a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben meghatározott közhasznú tevékenységek közül a - tudományos tevékenység, kutatás, - nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, - kulturális tevékenység, - kulturális örökség megóvása, - természetvédelem, - környezetvédelem, - határon túli magyarokkal kapcsolatos tevékenység, - euro-atlanti integráció elősegítése, - ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység ellátását a társadalom és az egyén érdekeinek kielégítése céljából végzi. Tudományos tevékenység, kutatás: A Társaság egyes szakosztályai és területi szervezetei munkaterveik szerinti előadóülésein rendszeresen ismertetik a legújabb kutatási eredményeket. Természetszerűleg az alaptudományokkal foglalkozó szakosztályok, így a hidraulikai és műszaki hidrológiai szakosztály vagy a limnológiai, a vízkémiai és víztechnológiai szakosztályok tevékenységében ez igen gyakori, de a többi szakosztály és a területi szervezetek is rendszeresen adnak tájékoztatást az alapkutatások és az alkalmazott kutatások legújabb eredményeiről. E témakörben bemutatásra került például a dombvidéki vízfolyások hidrológiája Debrecenben, az MTA székházában, nagy érdeklődés mellett foglalkoztak az ökológiai vízminősítés elméleti kérdéseivel, vagy a XLI. Hidrobiológus Napokon (Tihany), a vízi ökoszisztémák kutatásainak legújabb eredményeivel. A számítógépes árvízi előrejelzés és szimuláció elméleti kérdéseivel és a gyakorlati hasznosításával. A Társaság évente egy alkalommal az országos vándorgyűlésen összefoglalja - a szakma minden területét beleértve - a legújabb kutatási és alkalmazott kutatási eredményeket, azokat kiadvány formájában megjelented. 1999-ben Miskolc városa adott otthont a XVII. Országos Vándorgyűlésnek, melynek határozati javaslatait a Társaság vezetősége továbbította az érdekelteknek Nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés: A Víz Világnapja alkalmából, a Társaság kezdeményezésére nemcsak Budapesten, de a megyeszékhelyeken és további nagyvárosokban a vízügyi igazgatóságok, a környezetvédelmi felügyelőségek és a helyi víz-és csatornamű vállalatok együttműködésével egy egész héten át tartott a rendezvénysorozat. A vízszolgáltató vállalatok és a vízminőség vizsgáló laboratóriumok nyilvános napokat tartottak a rádió és a Tv bevonásával a lakosság részére. Az óvodákban és az iskolákban tagtársaink tartottak környezetismereti, vagy rendhagyó osztályfőnöki órákat, a gyermekeket leginkább foglalkoztató kérdésekről. Kiállításokon tematikusán mutatták be a vízgazdálkodással kapcsolatos tevékenységeket. Játékos és komoly vetélkedőket szerveztek az óvodások és iskolások számára, több városban. A gyermekeknek részére országos rajzpályázatot írtak ki „Jön az árvíz! Jön az árvíz!" címmel. A KHVM vállalta az 1999. évi pályázatok díjazását, és Katona Kálmán miniszter személyesen adta át a legjobbaknak járó okleveleket és ajándékokat. A rendezvénysorozat tudományos központi ülésén többek között dr. Hajós Béla helyettes államtitkár tartott nyilvános előadást Magyarország halárvízi kapcsolatairól, a nemzetközi egyezményekről. Az oktatási és ifjúsági bizottság az Ybl Miklós Főiskolán működő ifjúsági tagcsoport közreműködésével tartott előadóülést a felsőfokú tanintézmények hallgatóit foglalkoztató kérdésekről. A társasági stratégiában foglaltak szellemében a vízellátási szakosztállyal közösen megvitatták az egyetemi és főiskolai szakképzés aktuális kérdéseit, terveit, és az oktatás színvonalának fejlesztése érdekében megfogalmazták és továbbították javaslataikat. Más társaságok és egyesületek rendezvényeihez a Társaság több alkalommal biztosított vízügyi, és speciális szakmai kérdésekben járatos előadót Kulturális tevékenység, kulturális örökség megóvása: A 83 éves Társaság mindig nagy figyelmet fordított a szakmai múlt ápolására. A vízgazdálkodás nagy egyéniségeinek emlékét tisztelettel ápolja, megemlékezik az egyes vízgazdálkodási létesítményekkel kapcsolatos évfordulókról. 1999-ben megemlékezett a „Társulati mozgalom múltjáról a Közép-Tisza vidékén", az Ybl Miklós Főiskolán előadást tartott „Vízellátás-csatornázás a rómaiaknál" címmel, s a balneotechnikai szakosztályban előadás hangzott el Izrael fürdőinek múltja és jelene címmel Bemutatta a Sopron környéki vízimalmok történetét és