Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

5-6. szám - XLI. Hidrobiológus Napok: "Vízi ökoszisztémák (taxonómia, biodíverzitás, biomonitorozás, élőhelyek frakmentációja, inváziós fajok biológiája)" Tihany, 1999 október 6-8.

399 Eredmények Az 1. táblázatban részletesen bemutatjuk az egyes nö­vényzeti típusokban mért biomassza-értékeket, lebontva az egyes alcsoportokra, megadva a poloskák és a szita­kötőlárvák összesített biomassza-értékeit is. Minden vizsgált víztérben a kolokánosban és az érdes tócsagazosban mértük a legnagyobb biomasszát, mind a poloskák, mind a szitakötőlárvák esetében. A szitakötő­lárvák biomassza-értékeinek cluster-analízise jól elvá­lasztotta a vízterek kolokán és érdes tócsagaz dominanci­ájú állományait (/. ábra) Egymáshoz nagyon hasonló, alacsony értéket kaptunk a súlyom és a fehér tündérrózsa állományokban - nemcsak az átlaguk, hanem a szórásuk is a legkisebb volt. Ez valószínűleg szorosan összefügg e növények strukturális hasonlóságával (vízfelszínen kite­rült levelek, víz alatti szár). Mind a növényzeti típusok (df = 4, p < 0,05), mind a vízterek (df = 3, p < 0,05) szignifikánsan különböztek a Coenagrionidae csoport biomasszája alapján. A Corduli­idae, Aeshnidae és Libellulidae család esetében az egyes víztereken belül, és az azonos növényzeti típusokban is nagy szórást tapasztaltunk Ez arra vezethető vissza, hogy ha ezekből a nagytestű ragadozókból egy-egy pél­dány belekerült a mintába, az kiugróan magas értéket e­redményezett, sok esetben viszont nem találtunk egyet­len példányt sem A szitakötölárvák össz-biomasszája a­lapján a vízterek szignifikánsan nem különböztek egy­mástól, viszont a növényzeti típusok igen (df = 4, p < 0,01) - markánsan elkülönült a kolokán a súlyomtól és a tündérrózsától (p < 0,01). A poloskák összbiomasszája és két eltérő életforma­típusú csoportjaik külön-külön értelmezett biomassza-ér­tékei alapján nem tudtunk szignifikáns különbséget ki­mutatni a vízterek, illetve a növényzeti típusok között. Ügy tűnik, hogy e nagy csoportjaik (Nepomorpha és Gerromorpha) csupán biomasszájuk alapján nem alkal­masak a habitatok és a habitusukban egymáshoz hasonló élőhelyek összevetésére. Köszönetnyilvánítás A tanulmány az Országos Tudományos Kutatási Alap (F 029825, F 030527 és F023242), ill. a Magyar Vidékért Alapítvány támogatásával készült. Irodalom Andrikovics, S. 1975a: Macrofaunal biomass in the submerged vegeta­tion stands of Lake Velence - Symp. biol. hung. 15: 247-254 Andrikovics, S. 1975b: On the hydro-ecological character of the lake of a gravel-pit. -Annal. Univ. Sei. budapest., Sect. biol. 17: 115-121. Cholnoky J. 1926 A földfelszín formáinak ismerete. (Morfológia) ­Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 296 pp Dévai Gy. - Czégény I. - Dévai 1. - Heim Cs. - Moldován J. - Preczner Zs. 1984. Balatoni és zalai üledékek ökológiai hatásvizsgálata az ár­vaszúnyogok (Diptera. Chironomidae) példáján. - Acta biol. Deb­recina, Suppl. oecol. hung 1: 3-183, 1-7 tábla, 1-59 ábra. Dévai Gy. - Miskolczi M. - Tóth S. 1997: Egységesítési javaslat a név­használatra és az UTM rendszerű kódolásra a biotikai adatok lelő­helyeinél. -Acta biol. debrecina, Suppl. oecol. hung. 8: 13-42. Dvorak, J. - Best, E.P.H. 1982: Macro-invertebrate communities asso­ciated with the macrophytes of Lake Vechten: structural and functi­onal relationships. - Hydrobiologia 95: 115-126. Gopal, B. 1990: Biology and ecology. In: Patten, B.C. (ed.): Wetlands and shallow continental water bodies. Volume 1. Natural and hu­man relationships. - SPB Academic Publishing bv.: 91-239. Higler, L.W.G. 1973: Analysis of the macrofauna-community on Strati­otes vegetation. - Verh. Internat. Verein. Limnol. 19: 2773-2777. Kádár, L. 1971: Specific types of fluvial landforms related to the dif­ferent manners of load-transport. An attempt to detect the geomor­phic effects of fluvial processes - Acta geogr. Debrecina, XV-XVI (1969-1970): 115-178. Krecker, F.H. 1939: A comparative study of the animal population of certain submerged aquatic plants. - Ecology 20/4: 553-562. Macalik K. - Tóth A. - Kiss B. 1999c: A Boroszló-kerü-HoIt-Tisza öko­lógiai vízminősége a hínárállományok biomasszája alapján. - Acta biol. Debrecina, Suppl. oecol. hung 10/2. (in print ). Mitsch, WJ. 19%: Managing the world's wetlands - preserving and enhancing their ecological functions. - Verh. Internal. Verein. Lim­nol. 26: 139-147. Nagy S. - Dévai Gy. - Tóth A. - Kiss B. - Olajos P. - Juhász P. Gri­gorszky I. - Miskolczi M. 1998: Aqualex: Egy új mintavételi eszköz, és módszer a hínár- és mocsárinövényzettel borított víztestek mak­roszervezeteinek mennyiségi vizsgálatára. - Hidrológiai Közlöny 78/5-6: 377-378. Olajos P. - Kiss B. - Tóth A. 1997: Különböző habitat-típusokban elő­forduló szitakötő és vízipoloska fajok csoportosítása előfordulási gyakoriságuk alapján - Hidrológiai Közlöny 77. 94-95. Tóth, A. - Kiss, B. - Dévai, Gy. - Nagy, S. - Bancsi, 1. - Grigorszky, I. ­Juhász, P. - Teszár-Nagy. M. - Zsuga, K. 1999: Importance of the metaphytic life form in wetlands. - Verh. Internat. Verein. Limnol. 27. (in press) Willard, N.R. 1955. The distribution of invertebrates on submerged a­quatic plant surfaces in Muskee Lake, Colorado. — Ecology 36/2: 308-314. Quantitative studies on the biomass of water bugs, water striders (Nepomorpha, Gerromorpha) and dragonfly larvae (Odonata) in the oxbows of River Tisza Ä Kiss', Z. Müller 1, A. Tóth 2, A. Móra', Gy. Dévai', S. Nagy', /. Grigorszky 3 'Department of Ecology, Kossuth L. University, POB 71, H-4010. Debrecen, HUNGARY 2Department of Applied Ecology, Kossuth L. University. POB 22, H-4010. Debrecen, HUNGARY 3Department of Botany, Kossuth L. University, POB 14, H-4010. Debrecen, HUNGARY Abstract: The composition and structure of macroinvertebrate assemblages are strongly influenced by the physiognomy of aquatic and marsh vegetation. Small scale environmental heterogeneity is widely recognized as a major factor in determining the diversity and compo­sition of wedand communities We studied the relationship between the spatial variation of macrophyte vegetation and the distribu­tion pattern of water bugs, water striders and dragonfly larvae The study was carried out m four oxbows of the river Tisza. From fi­ve characteristic types of macrophyte vegetation 70 quantitative samples were taken by using an improved technique Sampling spots were arranged for each vegetation type, sampled stands were set randomly using colour aerial photographs. Insect biomass was found to be consistently highest in Stratiotes aloides and Ceratophyllum demersum dominated stands in all water bodies, while lowest in beds of Nymphaea alba and Trapa natans, respectively, for both water bugs and dragonfly larvae. The biomass of the dra­gonfly larvae was similar in the four oxbows but different when comparing the vegetation types. Keywords: wetland, Heteroptera, Odonata larvae, biomass, macrophyte, monitoring.

Next

/
Thumbnails
Contents