Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

5-6. szám - XLI. Hidrobiológus Napok: "Vízi ökoszisztémák (taxonómia, biodíverzitás, biomonitorozás, élőhelyek frakmentációja, inváziós fajok biológiája)" Tihany, 1999 október 6-8.

387 Irodalom Baker A. S. & McLachlan A. J. (1979). Food preferences of Tanypodinae larvae (Diptera: Chironomidae). Hydrobiologia 62: 283-288. Berg Ki. B. (1995). Larval food and feeding behaviour In: Armitage P. D., Cranston P S. & Pinder L. C. V. (edsj The Chironomidae. The biology and ecology of non-biting midges. Chapman & Hall, London. pp 136-168 Dévai Gy. (1

988). Emergence patterns of chironomids in Keszthely-basin of Lake Balaton (Hungary). Spixiana suppl 14: 201-211 Fittkau E. J. & Roback S. S. (1983). 5. The larvae of Tanypodinae (Diptera: Chironomidae) of the Holarctic region - Keys and diagnoses. Ent. scand. Suppl. 19: 33-110. Herodek S. & Oláh J. (1973). Primary production in the frozen Lake Balaton Annál. Biol. Tihany 40 197-206. Kajak Z. (1988). Consideration on benthos abundance m freshwaters, its factors and mechanisms. Int. Rev. ges. Hydrobiol 73: 5-19. Oláh J. (1976). Energy transformation by Tanypus punctipennis Meig. (Chironomidae) in Lake Balaton. Annál. Biol. Tihany 43 83-92. Plante C. & Downing J. A. (1989). Production of freshwater invertebrate populations in lakes. Can. J. Fish. Äqual. Sei 46: 1489-1493. Prat N. & Rieradevall M. (1995). Life cycle and production of Chironomidae (Diptera) from Lake Banyoles (NE Spain). Freshwat Biol. 33: 511-524. Seather O. A. (1979). Chironomid communities as water quality indicators. Holarct. Ecol. 2: 65-74. Specziár A. & Bird P. (1998). Spatial distribution and short-term changes of benthic macrofauna in Lake Balaton (Hungary). Hydrobiologia 389: 203-216. Specziár A. és Bíró P. (1999a). A Procladius choreus (Diptera, Chironomidae) populáció dinamikája és produkciója a Balatonban. Ilidről. Közi 79 (6): 372-375. Specziár A. és Btró P. (1999b). A Balaton üledéklakó árvaszúnyogainak tér és időbeni változásai, valamint jelentősége néhány halfaj táplálékában. llalászatfejlesztés 11 (in press) Wolfram G. (1996). Distribution and production of chironomids (Diptera Chironomidae) in a shallow, alkaline lake (Neusiedler See, Austria). Hydrobiologia 318 103-115. Zilahi-Sebes G. (1932) Chironomiden-Studien. Armal. Bio!. Tihany 5: 77-84. 1. táblázat A Tanypuspunctipemiis átíagos egyedszáma (N: db m"

:), biomasszája (B: mg AFDW m"

:), becsült produkciója (P: mg AFDW m'" év"

1), P/B aránya és generációinak száma (G) az egyes mintavételi területeken. A produkció számításánál alkalmazott módszerek: A2: 1995 és 1996-ban Plante és Downing (1989) modellje, 1997-ben és 1998-ban a méreteloszláson alapuló módszer (SF); M2, EAGKM az A2 pontra számolt P/B alapján / és a Plante és Dawning (1989) modell alapján. A tóra vonatkozó átlag kiszámolásának menetét lásd Specziár és Biró (1998). 1995 1996 1997 1998 N B P P/B G N B P P/B G N B P P/B G N B P P/B G A2 9 3 30 10.4 ? 22 6 54 8.9 ? 306 73 496 6.8 2 214 54 649 12 3 M2 27 1 17 12.0 7 80 19 126/130 6.8/7.0 2 65 10 120/80 12/8.0 ? E 554 151 1030/683 6.8/4.5 224 60 720/330 12/5.5 A 317 81 554/423 6.8/5.1 168 46 549/266 12/5.8 G 175 27 185/179 6.8/6.5 228 47 566/273 12/5.8 K 35 13 87/94 6.8/7.7 99 23 274/154 12/6.7 M 106 13 87A00 6.8/7.5 94 23 274/174 12/6.7 Tó 258 61 418/316 6.8/6.1 - 184 44 531/254 12/5.8 Life cycle, population dinamics and production of Tanypus punctipennis Meigen (Diptera, Chironomidae) in Lake Balaton Specziár, A. Abstract: Population dynamics, life cycle and production of Tanypus punctipennis have been studied in lake Balaton. Population dynamics was studied over a five years period from 1995 to 1999, while life history pattern was analysed between 1997 and 1999. According to the size frequency dynamics T. punctipennis revealed two or three generations annually m 1997 and 1998, respectively. In some generations paralelly developing cohorts were distinguished. According to our estimates average production of this chironomid species was 316-418 mg AFDW m'

: in 1997, and 254-531 mg AFDW m'

2 in 1998. The biomass and the production of T. punctipennis showed an increasing trend along the longitudinal axis of Lake Balaton from Keszthely to Balatonfözfő Key words: Tanypus punctipennis, production, life cycle, Lake Balaton. Zilahi-Sebes (1932) és Oláh (1976) béltartalom vizsgálatai alapján a Balatonban a T. punctipennis szintén főleg diatomákat és növényi detrituszt fogyasztott és növekedésére legalkalmasabb a téli félév volt, főleg amikor a jég alatt magas volt a bentikus algák produkciója (lásd Herodek és Oláh 1973). Fittkau és Roback (1983) szerint azonban a Tanypus lárvák főleg más árvaszúnyog lárvák testnedveit szívogatják, igaz táplálékukban jelentős a növényi eredetű részek szerepe is. Berg (1995) szerint, aki szintén úgy véli, hogy a Tanypus-ok elsősorban ragadozók, mivel a Tanypodinae lárvák az áldozatuknak főként a testnedveit szívogatják, ezért a direkt béltartalom vizsgálatok eredményei félrevezetőek lehetnek. Sajnos természetes viszonyok között eddig még nem vizsgálták célirányosan a Tanypus-oknál a ragadozás és a növényi eredetű táplálék fogyasztásának jelentőségét. Procladius lárváknál, megfigyelték viszont, hogy a detritusz fogyasztás az idősebb lárváknál csak a "vegetáláshoz" elég, a fejlődéshez és a kirepülésre való felkészüléshez azonban nem, ezekhez állati eredetű táplálék szükséges (Baker és McLahlan 1979). A Tanypodinae lárvák jelenleg a Balatonban domináns tagjai az árvaszúnyog faunának, így anyagforgalmi szerepük is meghatározó lehet. Az azonban, hogy a tó anyagforgalmában valójában milyen szerepet is töltenek be, táplálékuk és táplálkozási szokásaik (az állati és növényi eredetű részek fogyasztásának aránya és eredete) pontos ismerete nélkül még hozzávetőlegesen sem határozható meg. Nem ismerjük továbbá a ragadozó lárvák ragadozásának hatását más árvaszúnyogok, illetve egyéb bentikus állatkák populációjára vonatkozólag sem.