Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

5-6. szám - XLI. Hidrobiológus Napok: "Vízi ökoszisztémák (taxonómia, biodíverzitás, biomonitorozás, élőhelyek frakmentációja, inváziós fajok biológiája)" Tihany, 1999 október 6-8.

378 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80. ÉVF. 5. SZ. oblongella, Cymbella sinuata. Az alapkőzet tulajdonságaira utal, hogy számos mészkedvelő fajt (Cymbella tumidula, Navicula menisculus) sikerült kimutatni. Ehhez a megfigyeléshez kapcsolódik az a tény, hogy a mészoltó telep melletti (8. sz.) mintavételi ponton minden hónapban kiemelkedően magas fajszámot kaptunk, ami a patak vizének megnövekedett mésztartalmára utalhat. Szintén magas faj- és egyedszámot regisztráltunk a 3. sz mintavételi ponton. A patak ezen szakaszán a víz szétterül, folyása lelassul, helyenként állóvízi jellegűvé válik. Az itt uralkodó fajok az Amphora, a Diploneis és a Navicula nemzetségek képviselői. A Cyclotella meneghiniarta megjelenése is az állóvízi jellegre utal. A mintavételek során többször (március, június) tapasztaltuk, hogy a patak egyes szakaszai időszakosan teljesen kiszáradnak, máskor pedig közepesen bóvizüek. Ezeken a mintavételi helyeken nagy számban találtunk olyan kovaalga fajokat (Hantzschia amphioxys, Navicula ignota, Navicula insociabilis, N. mulica, Nitzschia palea), amelyeket a talajalgák, a változó nedvességtartalmú helyeken élő, ill. időszakos szárazságot is elviselő algák között tartanak számon (P.-Komáromy, 1969, 1975, 1976-77, 1980; Krammer és I-ange-Bertalot, 1986 ). Ezen fajok megjelenése további, talaj-algológiai kutatásokra nyújt lehetőséget. Egyes mintavételi helyeken nagy számban találtuk meg az Amphora normanii és ritkábban a Cyclotella ocellata algafajokat, melyek a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozió Rendszer (Török (szerk), 1997) kiemelt listáján szerepelnek. Ez a megfigyelés is hozzájárulhat az előfordulásukra vonatkozó adatok bővüléséhez A mintavételezés során több helyen is tapasztaltunk antropogén jellegű beavatkozásokat Ezek a forrástól kezdve sorrendben a következők: A Lázár-kút foglalt forrásától kb. 200 m-re a patakot növényi törmelékekkel elrekesztették, és az így kialakult „tavacska" vizét feltehetőleg öntözésre használják. Innen a patak vize csak minimális mértékben szivárog tovább. A csillaggal jelölt helyen (/. ábra) a patakot gázvezeték szeli át, melynek lefektetésével járó földmunkálatok a medret teljesen tönkretették, a patakvíz itt is eltűnt. A balatonszöllősi út utáni részt, amit Sötétrét néven ismerünk, mezőgazdasági művelés alá vonták, ezzel a Séd folyásirányát olyannyira megváltoztatták, hogy az eredeti mintavételi helyeket, sőt a régi térképeken bejelölt további forrásokat sem találtuk meg A Kasza-völgy vége felé a patakmederben egy kb. 30 cm átmérőjű műanyag vezeték húzódik, amely a Diana kempingből ered, és eleddig ismeretlen (feltehetően szennyező) anyagokat bocsát a vízbe. Az Aszófo község előtt működő mészoltó telep nagymértékben növeli a víz természetes mésztartalmát. Végül a patak Aszófö község alatt elfolyva erőteljes kommunális szennyezésnek van kitéve, A szerves tápanyagban való dúsulást a jól tapintható algabevonat és a szennyezéstűrő fajok (Fragdaria fasciculala, Navicula lanceolata, N. gregaria, Nitzschia constricta) megjelenése is alátámasztja. Az előzetes vizsgálataink révén megállapíthatjuk, hogy az AszófőiSéd kovaalga flórája az elmúlt ötven év során megváltozott ugyan, de ez a változás a patak nagy részére nézve nem hátrányos, hiszen nagy számú, csak tiszta vízben éló kovaalgafajt sikerült regisztrálni. A patakot érintő antropogén beavatkozások al^aflórát alakító hatása még nem tisztázott, további kutatásokat igényel. Úgy véljük, hogy az Aszófói-Séd és a többi Balatonba ömlő patak vizsgálata fontos, hiszen a Balatonfelvidéki Nemzeti Park részeként nemzeti értékeink, és jól reprezentálják a magyarországi kisvízfolyások jelenlegi helyzetét. Irodalom DeU'Uomo, A. (1996) Assesment of water quality of an Appenmne river as a pilot study for diatom-based monitoring of italian watercourses. In Whitton BA, Rott E (Eds) Use of algae for monitoring rivers II Institute fur Botanik, Universität Innsbruck, p. 65-72 Dévai, Gy. (1999) A vízterek és a vizes élőhelyek ökológiai minősítésének elvi alapjai. Acta biol. debrecina, Suppl. Oecol. Hung. 10/2 Felföldy, L. (1974) A biológiai víaminősítés. In: Felföldy, L. (szerk.) Vízügyi Hidrobiológia 3. VIZDOK. Budapest, pp 242. Gulyás, P. (1983) KGST Biológiai módszerek. In Felföldy, L. (szerk) Vízügyi Hidrobiológia 12. VIZDOK. Budapest pp.245 Hofmann, G. (19%) Recent developments in the use of benthic diatoms for monitoring eutrofication and organic pollution in Germany and Austria. In Whitton BA, Rott E (Eds) Use of algae for monitoring rivers II. Institute fur Botanik, Univ. Innsbruck, p.

73-78 Kelly, M. G., Cazaubon, A., Coring, E., Dell'Uomo, A., Ector, L„ Goldsmith, B„ Guasch, 11.. Hürlimann, J.. Jarlman, A., Kawecka, B„ Kwadrans, J., Laugaste, R„ Lindstrom, E.-A., Leitao, hi.

, Marvan, P., Padisák, J., Pipp, E„ Prygiel, J., Rott, E„ Sabater, S., van Dam, H. and Vizinet, J., (1998) Recommendations for the routine sampling of diatoms for water quality assessments in Europe. Journal of Applied Phycology 10:215-224. Kol, E. (1957) Az AszófÖi Séd mikrovcgetációja I. Algák (Kovamoszatok kivételével). Annál. Riol. Tihany 24:103-130 Krammer, K. et lange-Bertalol, H. (1986) Bacillanophyceae I.Teil: Naviculaceae. In: Pascher, A. Süsrwasserflora von Mitteleuropa Band 2/1. VEB Gustav Fischer Verlag, Jena. Lukacsovics, F. (1958) Az AszófÖi Séd hidrográfiai viszonyai. Annál. Biol. Tihany 25: 99-108 OECD (1982) Eutrophication of Waters. Monitoring, assessment and control. Final Report, OECD cooperative programme on monitor ing of inland watwrs (Eutrophication control), Environment Directorate, OECD, Pans, pp 154 P.-Komáromy, 2s. (1969) Algological investigations of Hungarian forest soils IL,III. Acta Bot. Acad. Sei. Hung. 15 (3-4): 291-297 P.-Komáromy, Zs. (1976-77) Adatok a Mátra hegység talajalga flórájához. Fol. Hist. nat. Mus. Matr. 4: 5-13 P.-Komáromy, Zs. (1975) Comparative algological studies in some soil types of the Mátra mountains. Acta Bot. Acad. Sei. Hung. 21 (3-4): 289-304 P.-Komáromy, Zs. (1980) Algae living on the shore of some Hungarian astatic salt lakes. Am. Hist.-nat. Mus. Nat. Hun. 72 : 73-79 Sára, Z, Pór, G„ Padisák, J., Grigorszky, I., Borbély, Gy., (1999) Az Örvényesi-Séd (Pécsely-patak) kovaalgáinak összehasonlító vizsgálata. Hidrológiai Közlöny (jelen kötet) Tamás, G. (1957) Az Aszófói Séd kovamoszatai Annál. Biol. Tihany 24 : 133-156 Török, K. (szerk.) (1997) Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer IV. Növényfajok. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest lVhitton, B., Rott, E., Friedrich, G. (szerk.) (1991): Use of Algae for Monitoring Rivers. Studia Studentenfbrderungs GmbH, Innsbruck, ISBN 3-9500090-0-0. mutton, B., Rott, E., (szerk.) (1996): Use of Algae for Monitoring Rivers II. Studia Studentenfbrderungs GmbH, Innsbruck, ISBN 39500090-0-2. Pilot studies on the diatoms of the Aszófői-Séd Pór, G., Sára, Z., Padisák, J., Grigorszky, I., Borbély, Gy. Abstract: Our investigations upon the diatom flora of the Aszófői-Séd were based on a diatom-based monitoring system introduced in Western Europe. The stream was studied in the fifties by Gizella Tamás and Erzsébet Kol. We compared their records with ours to detect the changes caused by human impact. During our investigations we identified 131 species, of which 81 were new for the Aszóföi-Séd. The Navicula, Gomphonema and Nitzschia genera were highly abundant everywhere, and some species were found which are regarded as soil algae, like Navicula mutica and Nitzschia palea Keywords: diatom, monitoring, Aszóföi-Séd