Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

5-6. szám - XLI. Hidrobiológus Napok: "Vízi ökoszisztémák (taxonómia, biodíverzitás, biomonitorozás, élőhelyek frakmentációja, inváziós fajok biológiája)" Tihany, 1999 október 6-8.

370 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80. ÉVF

. 5. SZ. A parti öv 25 km

2 területén található nádashoz képest a köves part területe, bár hússzor kevesebb, de az átlag epiliton biomassza, ami 23-szor több, mint az epifiton tömege, ezt kiegyenlíti. Tehát az epiliton tömege egységnyi kö területen jóval több mint a nádszár egységnyi felületén az epifiton mennyisége. A területi eltérésen túl a növényi tápanyagok koncentrációja nagyobb az epifitonban, mint az epilitonban. Az előzők alapján az epiliton, a perifiton által megkötött nitrogén mennyiségének az 50 %-át és a foszfor esetében csupán a 25 %-át tartalmazza. Összefoglalás A víz kémiai vizsgálatának eredményei, az élőbevonat kémiai analízis adatai és a nitrogén, foszfor, valamint a kationok koncentráció faktorai bizonyítják a balatoni nádas és köves part víz alatti alzatain megtelepedő élőbevonat „pufferoló" hatását. A csapadékként kiváló kalciumkarbonát és a vasvegyületek jó adszorbensek, és így az élőbevonat a nehézfémek, valamint a növényi tápanyagok csapdájaként működik. Közvetett formában adatainkkal alátámasztjuk a nádasok és a köves part élőbevonatának a víz természetes tisztító és tisztuló képességét, és a biológiai vízminőséget befolyásoló szerepét. A sekély tavak vízminőségi állapotának megítélésében a nádasok, de különösen a köves partszakaszok esztétikai jelentősége is meghatározó. A Balaton nádasaiban a partközeli bevonat nitrogén, foszfor és kálium koncentrációja szignifikánsan nagyobb volt a nyílt víz közelitől, ez a különbség a kilencvenes években csökkent. A Balatonban az epiliton jelentős biomasszát képvisel, mivel a száraz anyag tömege 400-600 t/tó köves partra becsülhető. Mindenütt a szervetlen anyagú csoportba tartozik. Fontos vízminőségi szerepe mellett esztétikai jelentőségű is, és az élőhelyet változatosabbá teszi, valamint jelentős haltáplálék-forrás az eredményeink alapján. A Balaton parti öv nádas zónájának területét figyelembe véve megbecsültük a viz alatti nádszáron kialakult bevonat tömegét és anyag-összetételét. A Balaton köves partján kialakuló epilitonra is elvégeztük számolásunkat, és a tó élőbevonatának (perifiton, biotekton) összes tömege alapján kapott becsült értékek a következők: t/tavi perifiton kg/tavi perifiton Ca Fe N P Cu Zn Cr Pb 157 8.8 9.6 2.0 8.3 105.6 22.3 7.4 Az epifiton és az epiliton struktúrájának pontosabb feltárása, anyagforgalmi és energiaáramlási funkciójának, a biológiai vízminőséget meghatározó szerepének kvantifikálása további részletes vizsgálatokat igényel. Minden esetre eredményeink jó kiindulási alapot szolgáltatnak, és a kutatások során szerzett tapasztalatok, felmerült kérdések, a munka további folytatását feltételezik, igénylik, és kijelölik irányát. (A kutatást az OTKA (Téma: T 016012 és T 029960) támogatásával végeztük, amiért köszönetet mondunk) Irodalom Entz, G., Sebestyén, O. 1942: A Balaton élete. Magy. Term. Tud. Társ Budapest, 1-366. Kozák L, Lakatos Gy., Bíró P., Kiss M., Kerti A., llengsperger K. 1998: A tihanyi kövesparton kialakuló élőbevonat zonációjának, benépesülési dinamikájának tanulmányozása. Hidr. Közi., 78: 353-354 Lakatos, G. 1993: Studies on heavy metals of periphyton and its host plant (Phragmites australis /Cav./ Trin. ex Steudel) in shallow Hungarian Lakes. In: J-P. Vemet (ed.) Environmental Contamination, Elsevier, Science Publishers BV., Amsterdam, p. 365-372. Lakatos, G., Bíró, P. 1991: Study on chemical composition of reed periphyton m Lake Balaton BFB-Bericht (Illmitz), 77: 157-164. Lakatos, G., Grigorszky. L. Bíró, P. 1998: Reed-penphyton complex in the littoral of shallow lakes Verh. Int. Ver. Limnol., 26: 1852-1856. Lakatos G„ Bíró P., Kozák L„ Kiss KM.. KissM., Kerti A. 1997: A Balaton kövesparti öv élőbevonatának előzetes tanulmányozása. Hidrológiai Közlöny, 77: 33-35. Lakatos, G., Bíró P., Kozák, L. 1999: Structure of penphyton (epilithon) in the littoral zone of Lake Balaton. 8

t

h International Conference on the Conservation and Management of Lakes. 17-21 May, 1999. Copenhagen, Denmark. S3-B1. Muskó, I., Lakatos, G., Bíró, P., Zólyom, Zs. 1998: Population dynamical aspects of Corophium curvispinum G O Sars in reed belts along a trophic gradient in Lake Balaton (Hungary) Internat. Rev. Hydrobiol., 83: 419-433. Peterson, C.G., Vormittag, K.A., Valetts, HM. 1998: Ingestion and digestion of epilithic algae by larval insects in a heavily grazed montane stream. Freshwater Biology, 40: 607- 623 Sebestyén O. 1963: Bevezetés a limnológiába A belvizek életéről. Akadémiai Kiadó Budapest, 1-236. Szitó A., Lakatos Gy.. Muskó 1. 1996: A Balaton nádbevonataiban élő árvaszúnyogok (

Chironomidae

). Állattani Közi., 81:211-216. Structure of epiphyton and epilithon in the littoral zone of Lake Balaton 'Lakatos Gy., 2Biró P.,

1Kozák L, 'Kiss K.M., 2Muskó I., 'Keresztúri P., 'Kiss M. ]KLTE (Lajos Kossuth University) Ecological Department, Debrecen 2MTA (Hungarian Academy of Sciences) Balaton Limnological Research Station, Tihany Abstract: The most important plant community of the littoral zone in shallow Balaton lake is the reed one (Scirpo-Phragmitetum) and the under water parts of reed stems have provided place for the formation of epiphyton The high proportion of inorganic fraction highlights the biofilter function of the reed-epiphyton, since it plays a significant role in the retention of mechanically deposited or directly settled silt The extension of the heterotrophic organisms, and consequently, due to its role in material circulation, the epiphyton as an agent in the natural purification processes of water and as an important basis for fish nutrition has gained larger significance. The reed-epiphyton plays an important role in the adsorption and retention of cations, especially of heavy metals. On the basis of the results, the epilithon of Lake Balaton's stony shores represents a considerable biomass and provides various habitats for organisms of different life forms. In addition, it has a determining aesthetical significance. Regarding mass conditions, and the composition of algae and zootecton, epilithon functions as a bioindicator.Further studies are required to achieve a more exact understanding on the structure and function of the eoiphyton and epili-thon in Lake Balaton's littoral zone.