Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

1. szám - Keindl József: A Szigetközről – saját lakói

KEINDL J.: A Szigetközről - saját lakói 37 süllyedt. És az az ágrendszer, amely a Dunából kapott utánpótlást, magassága révén már nem jutott elegendő vízmennyiséghez, és lassan leürült. Tehát a mellékági kiszáradást illető feltevés akkor igaz, ha nem 1992-től, hanem 1975-től nézzük ezt a folyamatot. Kiegészítésként még annyit, hogy korábban a hajózásnak nagy jelentőséget tulajdonítottak. Ezért az összes vizet a főmederben tartották, és azokat a mellékágakat, amelyek a Dunából indultak és érkeztek, lezárták egy nagy kőrakattal. így ezekbe az ágakba csak árvíz idején került víz, majd az ár levonulásával, a hordalékok az ágakban maradtak, és kezdetét vette az eliszapolódás folyamata. Az előzőekhez még az is hozzátartozik, hogy az 50-es, 60-as években végzett középmeder kotrás következtében, a felszedett kavics és egyéb mederalkotó elemek a part felé áramoltak, és ott lerakódtak. Ez szintén hozzájárult ahhoz, hogy az egyes mellékágak elzáródtak a főágtól. A kérdésekre adott válaszaikon kívül az emberek külön megjegyzéseket is tettek. A legtöbben azt kifogásolták, hogy a talajvíz süllyedésével és a víz hiányával a gyümölcsfák kiszáradtak, és a kertekben is öntözni kell. Mivel a kutakban nincs elegendő víz, kénytelenek vizet venni a vezetékes rendszerből. Az viszont drága, így főleg a nyugdíjból élő emberek jó néhányszor meggondolják, vajon megéri-e nekik a kert öntözése. Egy vízügyi dolgozó kifogásolta, hogy még az 1990-es évek elején mondták az ország felsőbb vezetői: "Igaz, hogy be kell vezetni a vizet a háztartásokba, de ebben a térségben az embereknek nem kell majd magas tarifát fizetniük, mert az egészet a vízlépcsőrendszer költségére írjuk." Ezután az emberek megnyugodtak, és mindenki örült, hogy a házon belül vezetéken keresztül kapják a vizet. Ma már csalódtak ebben az ígéretben. Többen azt is kiemelték, hogy a természet és a mezőgazdaság is megváltozott a Duna elterelése következtében. Benőtte a medret a növényzet, a nád, nincs elegendő hal, az erdők, szántók kiszáradtak, a káposztatermő területek tönkrementek. A mikroklíma is megváltozott, és megnőtt az allergiás és légúti betegségben szenvedők aránya. Ezt a dunaszigeti polgármester is megerősítette. Ezek a panaszok azonban nem "buktak ki" az emberekből. Amikor a károkról kérdeztük őket, akkor mondták, mintha leltárt sorolnának: "Igen, volt, ahol megrepedt nálunk is a garázs fala." Nem volt a felsorolásban szenvedély. A helyiek már nem remélik, hogy őket valaha is kártalanítják. Egy kereskedelmi eladó szerint: "...w; tisztában vagyunk azzal, hogy Magyarországon élünk, ahol mindenki füt-fát ígér, de semmit sem teljesít. Erre a KTM által kiírt felmérés is csak felesleges pénzkidobás volt, és az ígéret, csak ígéret szintjén maradt" Többen megemlítették, hogy a kertben található kutak az évek folyamán kiszáradtak. Egy idős házaspár kútjában a víz vízszintje hat méterről lesüllyedt tíz méter alá. Három, kereskedelemben és szolgáltató iparban dolgozó ember említette, hogy az üzletben, ahol ő dolgozik, a forgalom csökkent. Ők ezt a Duna elterelés számlájára írták. Ennek ellenére van, aki örül a Duna elterelésének Az, akinek a szántóföldjéről, vagy a pincéjéből eltűnt a víz, hálásan gondol erre a mások által vitatott lépésre. Szigetközi eszmefuttatás A 2. táblázatban a „szeretnék-e ha visszaállítanák a természethez közeli szigetközi állapotokat?" és a „melyik Szigetköz áll Önhöz a legközelebb?" kérdéseket állítottam szembe egymással. Ha az első kérdésre kapott válaszokat elemezzük, azt tapasztaljuk, hogy a megkérdezettek döntő többsége Szigetköz visszaalakítása mellett voksol. A feldolgozott kérdések közül ennél az egy kérdésnél van teljes összhang a megkérdezettek között. 2. táblázat Melyik Szigetköz áll Önhöz a legközelebb? Szeri nák szii etné-e, ha visszaállítaa természethez közeli getközi állapotokat? Melyik Szigetköz áll Önhöz a legközelebb? Igen Nem Nem tudja Nem érdekli Öszszes Az 1930-as éveket megelőző 12 1 13 A gátak megjelenése utáni 13 1 1 15 Az egyes ágrendszerek lezárása utáni 111 8 13 4 136 A Duna elterelése utáni (1992-1995) 14 2 16 A jelenlegi 37 5 5 1 48 Egyéb 3 1 2 6 összesen: 190 17 20 7 234 Ha a 2. táblázat kereszttábláját vizsgáljuk, akkor ott is kapunk egy kiugró eredményt, mert akik változást szeretnének, azoknak az 1950-1991 közötti időszak áll legközelebb a szívéhez. Azaz, olyan változást óhajtanak, amely több vizet biztosít a Duna és mellékágai, s közvetve az itt élők számára is. Ez azt jelentené, hogy kellő mennyiségű víz hatására a természeti környezet életfeltételei is javulnának, és ez sportolási-, pihenési-, üdülési- és szabadidős tevékenységet nyújtana nemcsak a helyieknek, de az egész országnak is. Ez pedig a turizmus fellendülését hozná, mellékjövedelmet, további megélhetési forrásokat adva a szigetközi embereknek. A szigetköziek elképzelései a Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszerről A 3. táblázatban szereplő, a két igen válasz keresztezéséből létrejött 80-as összeg nagyon fontos és meglepő eredmény. Ugyanis, amíg a földek' szerint abszurd, hogy a Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszernek bármi köze is lehet Szigetköz természeti környezetének rehabilitációjához, addig a lakosok szerint ez lenne kapcsolatos a megoldás. (Miközben mások a Szigetköz ügyeit nem kötik össze közvetlenül a BNV-vei). 3. táblázat Szeretné-e, ha viszszaállítanák a természethez közeli szigetközi állapotokat? Szeretné-e, ha mégis megépítenék a BősNagymaros vízerőmű-rendszert? Szeretné-e, ha viszszaállítanák a természethez közeli szigetközi állapotokat? Igen Nem Nem tudom Nem érdekel Összesen Igen SO 43 60 7 190 Nem 9 2 5 1 17 Nem tudom 5 4 11 20 Nem érdekel 1 3 3 7 Összesen 95 49 79 11 234 Akik a „szeretnék-e, ha visszaállítanák a természethez közeli szigetközi állapotokat?" kérdésre nemmel válaszoltak, azok többsége is azt szeretné, ha megépülne a vízlépcsőrendszer. Akik megjegyzést tettek a kérdés után, azok közül a legtöbben azért szeretnék, ha befejeződne a vízlépcsőrendszer, mert ha már elkezdték, és ennyi pénzt