Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

5-6. szám - XLI. Hidrobiológus Napok: "Vízi ökoszisztémák (taxonómia, biodíverzitás, biomonitorozás, élőhelyek frakmentációja, inváziós fajok biológiája)" Tihany, 1999 október 6-8.

362 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80

. ÉVF. 5. SZ. A Bükk hegységi Határ-lápa és Tárkányi patak Trichoptera lárvatársulásai Kiss Ottó

1, Mogyorósi Attila

2, Schmera Dénes

J I

JEszterházy Károly Főiskola Állattani Tanszéke, 3300 Eger, Leányka u. 6. 3MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Állattani Osztály, 1022, Budapest, Herman Ottó u. 15. Kivonat: A Bükk hegységi Határ-lápa és az Oldal-völgyi Tarkányi patak {hosszuk 1 ill. 4 km) területén 8 mintavételi helyről Trichoptera-Iárvákat és imágókat gyűjtöttünk. A vízterek eucrenon és hypocrenon régiókra különülnek Forrásrégióban a Paraehione picicornis fordult elő, ami bár forrást jelző fej, a Bükk hegységben igen ritka. A "limnadophil" fejők vannak többségben. Kulcsszavak: mosaic like pattern, Paraehione picicornis, eucrenon, hypocrenon. Bevezetés A hazai vízi ökoszisztémák kutatásában egyre inkább előtérbe kerül a hegyvidéki források és patakok élővilágának vizsgálata. A magyarországi, bükki Trichopterák kutatása az 1970-es évektől vált intenzívvé (Andrikovics S., 1979, 1981, 1991; Kiss O., 1977, 1979 a., b„ 1991, 1996, 1999; Nógrádi S. - Uherkovich Á„ 1985, 1988; Nógrádi S., 1987, 1994, 1998; Uherkovich A. - Nógrádi S„ 1994; Újhelyi S., 1974, 1981) Még vannak olyan élőhelyek, ahol hiányzik a tegzes fauna feltárása. Így esett a választás az Egerhez közel eső Bükk hegységi Határ-lápa és Tárkányi patak területére. A fauna feltárása részét képezi a Bükki Nemzeti Parkban végzett OTKA kutatásnak, így hozzájárul a természet és a környezetvédelem tennivalóinak előmozdításához. A dolgozat a Trichoptera lárvák (Hickin, 1967) zonális eloszlását, és a kvalitatív és kvantitatív előfordulását ismertetve megadja a területre jellemző karakterisztikus fajokat Anyag és módszer A vizsgált terület a Bükk hegység központi tömegének déli részén található, Felsótárkánytól ÉK-re, 275 m-től 380 m tengerszintfeletti magasságban. Az Oldal-völgy területén lévő Tárkányi patak, továbbá a Határ-lápa időszakos vizeiből történt a gyűjtés. A gyűjtőmunka és a megfigyelések 1989 áprilisától 1990 augusztusáig közel havonkénti gyakorisággal történtek. 8 mintavételi helyet jelöltünk ki a kb. 5 kilométeres szakaszon. A mintalevéli helyek kijelölésénél a „mosaic like pattern" (Oláh, 1967) társulási elvet, a forrás-, csermely- és patakszakaszok különböző ökológiai faktorait, az agyagpala előfordulását, a szubsztrátmozaikok változatosságát, a gyors és lassú áramlású régiókat vettük figyelembe Az eltérő szubsztiátumnak megfelelően Kamler és Riedel (1960), Macan (1958) módszerei szerint gyűjtöttünk. A 8 mintavételi helyről szelvényrajzot készítettünk, jelöltük a fajok előfordulását, a meder keresztmetszetét és a vízáramlás irányát. Feltüntettük a kísérő faunaelemeket is. A mennyiségi értékelést oszlopdiagramon tettük áttekinthetővé. Eredmények Határ-lápa (HlJ forTásrégió, tengerszint feletti magassága: 380 méter, mocsaras hely. A jellemző növénytársulása Querco roburi- Carpinetum. Foltokban pocsolyaszerű átfolyó tócsák, amelyek távolabb csermelyt alkotnak. A forrás vízhozama: 5-7 l/s, agyagpala törmelékből ered. Vízhőmérséklete: 8-14°C. Főleg „limnadophír fajok, Halesus digitatus, Potamophylax nigricomis és a Limnephilus sp. lárvák dominálnak. Áprilisban a nagyobb kövek felületén, az avaron és a partszegélyen a Polypodium vulgare levelein pihennek a Paraehione picicornis imágói. A lárvák a nedves kövek oldalán az avarban élnek. Határ-lápa (HlJ a forrástól 350 m-re található. Árnyékos szakasz. A meder szélessége 40 cm mélysége 2-3 cm. A partszegélyt vastagon avar borítja. Az itt megtalálható növénytársulás: Querco roburi - Carpinetum. Itt is a „limnadophil" fajok fordulnak elő. Kísérő faunaelem: Gordius aquaticus és a Gammarus fossarum. 1989. májusában a Halesus digitatus lárvák 0,5 m

2 -en 15 egyedszámmal, a Potamophylax nigricomis lárvák 0,5 m

2 -en 2 egyedszámmal fordultak elő Paraehione picicornis imágókat ffihálóval gyűjtöttük (3 db hím, Malicky, 1983 ). Határ-lápa (Hl,) a forrástól 450 méterre. A patak V alakú völgyben folyik, félámyékos helyen. Növénytársulás: Querco - Ulmetum. A meder szélessége 50 cm, mélysége 3 cm. Az aljzatot agvagpala-törmelék és nagyobb kövek borítják. A következő fajok lárváit gyűjtöttük: Potamophylax nigricomis, Plectrocnemia conspersa, Limnephilus sp. és Halesus digitatus. Ezen a szakaszon a Potamophylax nigricomis a leggyakoribb, 0,5 m

2-es mintában 4-7 egyed fordult elö Nagyobb köveken kifeszített hálójából 0,5 m

2-en 2-4 egyedszámmal került elő a Plectrocnemia conspersa A Halesus digitatus is közönséges, 0,5 m

2-en 2-8 egyed Határ-lápa (HlJ a forrástól 600 méterre. Teljesen árnyékolt hely, a mederben agyagpala törmelék és nagyobb kövek találhatók. A meder szélessége 60 cm, mélysége 2-3 cm. Növénytársulás. Querco-Ulmetum. A ..limnadophil" lárvák közül a Halesus digitatus-t, a Potamophylax nigricomis -t, a Limnephilus sp. -t, továbbá a hálót szövők közül a Plectrocnemia conspersa-t és a Hydropsyche instabilis-t gyűjtöttük. Faunakísérő elem a Gammarus fossarum és az Isopteryx apicalas. Mennyiségi előfordulása alapján a Halesus digitatus 0,5 m

2-en 2-4 egyedszámmal, a Potamophylax nigricomis 0,5 m'-en 2-14 egyedszámmal volt jelen. A Plectrocnemia conspersa-nak 0,5 m

2-en 4-8 egyede került elő. Határ-lápa (Hl$ a kiszélesedő patakszakasz a forrástól 700 méterre. Félámyékos hely, mederszélesség 70 cm, a mélysége 2 cm. Növénytársulás: Fraxino pannoniae-Alnetum. A víz lassan áramlik a szétterülő mederben, a „limnadophil" fajok közül a már eddig előforduló Halesus digitatus, Potamophylax rugncomis, Limnephilus sp. és az Anabolia furcata található, melyek változatos aljzatrészleteket népesítenek be (detritusz, iszap, a parti szegély kövei). A hálószövök közül a Hydropsyche instabilis és a Plectrocnemia conspersa fordult elö. Megállapítható, hogy az alsóbb szakaszokon a szivárgó forráserek növelik a vízmennyiséget így több a fajok száma is. Ezen kívül az. egy edszám is fokozatosan emelkedik. E szakaszt a Potamophylax nigricomis uralja.0,5 m

2-en 4-8 egyed került elő. A Halesus digitatus 0,5 m

2-en 4-14 egyedszámmal szerepel egyes hónapokban. Kiemelhető az eddig még nem szereplő Anabolia fúrcata, mely az Oldal-völgyi Tárkányi patakra jellemző, de ide is felhatol. Összefoglalva elmondható, hogy az Hl i és az His mintavételi hely közötti közel 1 km-es szakaszon a hasonló ökológiai környezet (meder, vízmélység) miatt a fajszám és az egyedszám is mintavételi helyenként ismétlődött. Tárkányi patak (TO a hídnál (Oldal-völgy). A Határ-lápa csermely itt ömlik az Oldal-völgyi Tárkánya patakba. A meder kiszélesedik, 1,5 m széles, mélysége 3 cm. Félámyékos hely. Növénytársulás: AcgopodioAlnetum. A víz áramlása lassú, lenitikus szakasz. A csermelytegzesek közül az Agapetus fuscipes fordul elő, az algapamacsok és a kövek felületén lévő Fontinalis antipiretica élőhelyet ad a Rhyacophila tristis lárváinak. A hálót szövő Plectrocnemia conspersa, Hydropsyche instabilis és a „limnadophil" fajok is megtalálhatók. A fejszám 8-ra emelkedik. Legnagyobb egyedszámmal a Halesus digitatus van jelen. A Potamophylax nigricomis-nak 0,5 m

2-en 5-7 egyede fordult elö Az Agapetus fuscipes nem mutat tömeges előfordulást. Tárkányi patak (TJ a fenyőknél. A patak medre változatos, ritmikusan összeszűkülő és kiszélesedő szakaszokat alakit, átlagosan 90 cm széles, 2-3 cm mély. A víz lenitikus áramlású. Növénytársulás: Dryoptendi et Thelyptendi-Alnetum. A mederszegélyt detritusz felhalmozódás jellemzi, ágak nyúlnak a mederbe, melyeken „limnadophil" fajokat találunk. Félámyékos hely. A fajszám tovább bővül, eléri a 10-et. Megjelenik a Silo pallipes a nagyobb kö -k felületén. Karakterisztikus fej a Halesus digitatus 0,5 m

2-en 10-18 egyeddel. A többi fajnak 0,5 m

2-en általában 2-4 egyede fordul elő. Tárkányi patak: (l's) a patak tóba ömlés előtt. Tengerszint feletti magasság 290 m. A patak gyors áramlású, a meder szélessége 1 m, helyenként összeszűkül 70 cm-re, vízmélység 4 cm Növénytársulása: Thelypteridi-Alnetum. A medert kisebb kövek, kavics, a parti szegélyét detritusz felhalmozódás és helyenként nagyobb kövek jellemzik. Az. előző mintavételi helyen megfigyelt Trichoptera lárvák itt is megtalálhatók. A Halesus digitatus lárvái 0,5 m

2-en 14-18, az Agapetus fuscipes jiedig 4 egyeddel van jelen. Az Anabolia furcata-nak 0,5 m

2-en 4 egyede található. A közönséges Hydropsyche instabilis 0,5 m

2-en 2-4 egyeddel van jelen. A kísérő faunaelemek közül Plecoptera sp. lárvákat és Gammarus fossarum -ot figyelhettünk meg. A Trichoptera lárvák megoszlása alapján a vizsgált több, mint 5 kmes patakszakaszon longitudinálisán 2 régiót lehet elkülöníteni: eucrenont és hypocrenont. A mocsaras és lápos forrásrégión és a hozzá tartozó csermelyszakaszon Jimnadophil" fajok találhatók. A Limnephilus sp , Potamophylax nigricomis és a Halesus digitatus minden mintavételi helyről