Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

1. szám - Keindl József: A Szigetközről – saját lakói

36 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000 80 ÉVF. 1. SZ. getköz képe jó irányba változik, s ebben kiemelik a vízügy óriási szerepét. További fejlesztéseket akarnak, hogy még szebbé váljon a táj. Akik erre a válaszadási lehetőségre szavaztak, azok általában fiatal, vagy középkorú emberek voltak. Az idősek csak elenyésző számban választották ezt az alternatívát. Változások a Duna elterelése után "Milyen változások tapasztalhatók a településen, és annak térségében az elterelés óta?" - nagyon nehéz kérdés volt a helyiek számára, mivel a kutatóknak kellett őket rávezetni, hogy milyen változások keletkeztek a községben, és az ott élő emberek környezetében. A megkérdezettek közül sokan ismerik azt a tényt, hogy a házak falai megrepedeztek, illetve a kutak vízszintje lesüllyedt. Akik nem említették, azok többsége vagy nem foglalkozott a szigetközi változásokkal, vagy azokat a saját háztartásában és a szomszédságában nem tapasztalta. Részletesebben: "A házak falai megrepedtek": Ez az állítás igaz, hiszen a falukutató tábor idején több helyen tapasztaltuk, illetve a lakosok is megerősítették ezt a tényt. Ezek a repedések a Duna elterelését követő egykét éven belül jelentkeztek az épületek falán. Lipóton pl. a Szabadság utcában az összes ház megrepedt, vagy meg is süllyedt. Láttunk olyan repedést egy házon, ahol a tulajdonos kezefeje belefért a nyílásba {Ásványráró, Szerszámgépgyár utca). Egy tanulmány szerint ezek a repedések azért keletkezhettek a házakon, mert a talajban levő teherhordó réteg, amelyen a ház alapja fekszik, javarészt agyag. A víz eltűnésének következtében az agyagkolloidok fajsúlya csökkent. Ez a teherhordó rétegben térfogatváltozásokat vont maga után. A talaj mozgásának következtében olyan dinamikai hatások jelentkeztek, amelyek a falak szétválását eredményezték. A házak többségét megvasalták. Ennek következtében a repedések ugyan eltűntek, de minden bizonnyal újra meg fognak jelenni. Ezt a feltevést a lipóti polgármester is megerősítette. Egy kisbodaki vélemény szerint azt is meg kell jegyezni, hogy ezek a károk már az elterelés előtt is jelentkeztek. A dunaszigeti polgármesteri hivatalban dolgozó műszaki előadó szerint nem lenne szabad elfelejteni, hogy a Szigetközben a folyami hordalék az uralkodó talajtípus. Ezért a károkért nem szabad teljes mértékben a szlovákokat okolni, hiszen hibázhattak a tervezők, az engedélyezők, és a kivitelezők is, mert nem vették kellőképp figyelembe a talaj adottságait. Ezek után előfordult olyan eset, hogy valaki kibővítette a házát, és rá egy-két évre a régi és az új épület között repedések jelentek meg, azaz az egyik oldal megsüllyedt a másikhoz képest. "A kutak vízszintje lesüllyedt, vagy a kút kiszáradt": Ez az állítás ismét összhangban áll a valósággal, hiszen a Felső-Szigetközben található összes csőkútból, vagy vertkútból eltűnt a víz. Egy vízügyi dolgozó szerint ez annak a következménye, hogy a talajvíz a Duna elterelése következtében 7 m-nél mélyebbre süllyedt. Ma már a vízpótlások eredményeképpen a vízszint ismét eléri a 4-5 m mélységet. Ez azért nem okozott komoly zavart a lakosság vízellátásában, mert addigra a vezetékes vizet használták ivásra és főzésre. "A szántóföldeken nincs belvíz": Itt az a kérdés, hogy ez kinek baj, vagy kinek jó? A falukutató táborban készített interjúkból az derült ki, hogy van olyan ember, aki ennek a mellékhatásnak nem örül. Ugyanis egyeseknek a földje a hullámtérben terül el. Ök minden évben ültettek valamit, amit minden évben elvitt az árvíz, s mehettek felvenni a kártérítési összeget. A legravaszabbak kukoricát vetettek, amit elmoshatott a júniusi zöldár. Az árvíz levonulása után lekaszálták, és állataikkal feletették. Természetesen, a hivatalban nem azt jelentették be, hogy kukoricát termeltek, hanem olyan növényt mondtak be, amelynek alapján magasabb kártérítési öszszeget vehettek fel. Azok viszont, akiknek vízjárta terület volt a birtokukban, jól jártak, hiszen a talajvíz és a Duna vízszintjének süllyedése miatt ezek a területek kiszáradtak, és most nagyon jó minőségű, a mezőgazdasági termelés szempontjából a legjobb földekké váltak. "A pince egész évben szárazon áll": Ez általában szintén kedvező a helyi lakosok életében, hiszen a kései és a kora tavaszi áradások miatt volt olyan család, amelyik nem tudott befűteni a házába, mivel a kazánját a pincében ellepte a víz. Azok, akik nem említették ezt a változást, vagy nem volt pincéjük, vagy olyan helyen laktak, ahol a pincét nem öntötte el az emelkedő talajvíz. Az egyik ásványrárói inteijú-alanyom, aki korábban vízügyi dolgozó volt, a következőket ismertette: "Ami a károkat illeti, nem akkorák, mint amekkoráról kárognak a riporterek. Az elterelt Duna meder mellett 500 m szélességben lesüllyedt a talajvízszint. Itt mindenütt ártéri erdők voltak, amelyek nagy része ugyan ki- és elszáradt főleg 1992-1995 között - de aztán ezeken is segítettek a szakemberek a fenékküszöb létrehozásával. Az Öreg Dunában nagyon alacsony volt a víz, ezért következhetett be a talajvízszint süllyedése. A fenékküszöb beiktatásával egy kb. tíz kilométeres szakaszon a vízszintet 4 méterrel megemelték. Ugyanakkor a dunakiliti műtárgynál is lezárták a vizet. E két beavatkozással sikerült megemelni a folyó vízszintjét egészen Dunacsúnyig, és ez kihatott a talajvízszintekre is. Az, az állítás, hogy: "az elterelést követő hetekben eltűnt a víz 72%-a az ágrendszerekbóT igaz, de ez az állapot csak rövid ideig tartott, mert 1992. novemberében már jött is egy árvíz. Ezután kis mértékben ismét kiszáradtak a mellékágak, de akkor már a víz kevesebb mellékágból tűnt el teljesen. Viszont, 1995 óta az ágrendszer szebb, mint valaha, mert a fenékküszöb megépítése után a magasabb, megduzzasztott vízből több helyen is ki lehet venni, és ezt a vízmennyiséget a mellékágakba lehet terelni. Eleinte a hullámtérbe, azaz a töltés és a Duna közé vezették a vizet, de ma már fontosabbnak tartják a mentett oldal mellékágainak a feltöltését. Az az állítás, hogy a mellékágaknak 72%-a kiszáradt, akkor igaz, ha azt is megkérdezzük, hogy mióta? Ezen a területen, miután az osztrák vízlépcsők elkészültek, a Duna nem hozott már több hordalékot. Emiatt az itteni víz hordalék-éhsége nagyon megnövekedett. Minden hordalékot felszedett a mederből, és elhordta a Duna alsó részeire. A meder egyre jobban mélyült, miközben a vízszint is