Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

5-6. szám - XLI. Hidrobiológus Napok: "Vízi ökoszisztémák (taxonómia, biodíverzitás, biomonitorozás, élőhelyek frakmentációja, inváziós fajok biológiája)" Tihany, 1999 október 6-8.

327 lacsony érték. Kisebb toxinkoncentrációknál az enzimaktivitás időbeni lefutása a kontroliéhoz hasonló. 40 mg kl-a ml"

1 toxinkoncentrációnál a görbe lefutása eltérő, a többihez képest eltolódást mutat. A második napon alacsony az ssDN-áz aktivitás, majd a sejten belül meginduló lebontó folyamatok eredményeként a negyedik napon én el a maximumát, majd lassú csökkenést mutat. A nyolcadik napon a kontrollhoz képest háromszoros aktivitás mérhető. Lefutásában egy köztes állapotot mutat a 20 mg kl-a ml"

1 toxinnal kezelt sorozat. A csírázás megindulásával a kontrollhoz hasonló gyors aktivitásemelkedés figyelhető meg, amely a második napon eléri maximális értékét, majd a 40 mg kl-a ml"

1 toxinnal kezelt növénykék lassú aktivitáscsökk^hését mutatja. A 20 mg kl-a ml"

1 toxinnal kezelt csíranövénykék levelein a negyedik napon jelennek meg a nekrotikus foltok, amely a sejtek pusztulására, a lebontó folyamatok beindulására utal. Ez magyarázhatja, hogy az ssDN-áz aktivitás csak kis mértékben csökken, mindvégig a kontroll értéke fölött marad A —•—0 •• -ÉT • -2,5 - - » - -5 X 10 X 20 0 2 4 6 8 mintavételi napok son neveli sorozol (B), n - 10. A kezelésekhez alkalmazott taxinkoncentrációk: 0; 2,5; 5; 10; 20; 40 [lg klorogfill-a mt' táptalaj. A mintavételi napok *—0 • • jk • -0,05 -•»-•0,1 -K—0,2 —*—0,3 • 0,4 B mintavételi napok —0 - - -ér - -0,05 --»--0,1 *—0,2 X 0,3 —•—0,4 2. ábra. Mikrocisztin-LR hatása a mustár csiranövények fejlődésire sötétben (A), valamint fotoperióduson (B). A kezelések során alkalmazott taxinkoncentrációk: 0; 0,05; 0,1; 0,2; 0,3 és 0,4 A^o mt' táptalaj, (n = 10). mintavételi napok • '0 - - * - - 2,5 - - » - -5 - -X- 10 * 20 • 40 3. ábra. Az egyszálú DNS-l hasító enzimek aktivitásának változása a csírázás folyamán mikrocisztinnel kezelt csíranövényekben (pH:6,8).