Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

5-6. szám - XLI. Hidrobiológus Napok: "Vízi ökoszisztémák (taxonómia, biodíverzitás, biomonitorozás, élőhelyek frakmentációja, inváziós fajok biológiája)" Tihany, 1999 október 6-8.

318 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80. feVF. 5. SZ. Holobradá, M. & Marvan, P. (1993): Prognosis of the phytoplankton development in the HruSov Reservoir Arch. Hydrobiol. Beih., 40: 57-67. Horváth, L. és Tevanné Bartalis, É. (1999): A vízkémiai viszonyok jellemzése a Duna Rajka-Szob közötti szakaszán. Vízügyi Közlemények.. 81: 54-85. Kiss, K. T. (1985 a ): Changes of trophity conditions in the River Danube at Göd (Danub. Hung. XCIV). Anna I. Univ. Sei. Budapest Sect. Biol.. 24-26: 47-59. Kiss, K. T. (1985 b.): Phytoplanktonuntersuchungen in Donauabschnitt der Kleinen Schattinsel /1981-82/. 25. Arbeitstagung der LAD Bratislava. 1985. p. 220-223. Kiss, K. T. (1987 a.): Phytoplankton studies in the Szigetköz section of the Danube during 1981-1982. Algol. Studies, 47: 247-273. Kiss, K. T. (1991): Algologische Ergebnisse von zwei Lángsprofiluntersuchungen an der Donau. 29. Arbeitstagung der LAD, Kiew/UdSSR. 2: 72-75. Kiss, K. T. (1994): Trophic level and eutrophication of the River Danube in Hungary. Verh. Internal. Verein. Limnol, 25: 1688-1691. Kiss, K. T. (1997): The main results of phytoplankton studies on the River Danube and its side arm system at the Szigetköz area during the nineties (Hungary). In: Dokulil (Red.) Limnologische Berichte Donau 1997. Band. I: 153-158 Kiss, K. T. (1998): A 90-es évek szigetközi fitoplankton kutatásának néhány fontosabb eredménye. Hidrológiai Közlöny, 78: 263-265. Kiss, K. T. (0000): Szigetközi vízterek trofitása a fitoplankton vizsgálatok tükrében. - In: Láng. et at. (szerk). Kiss, K. T. - Genkal, S. I. (1996): Phytoplankton of the Danube's reservoirs in September 1995 from Germany to Hungary. In: Berczik (Red.) Limnologische Berichte Donau 19%. Band. I: 143-148 MTA ÖBKI Magyar Dunakutató Állomás, Vácratót/Göd. Kiss. K. T. - Genkal, S. I. (1997): Télvégi - koratavaszi Centrales (Bacillariophyceae) vízvirágzás a Dunán (19%). Hidr. Közi,, 77: 57-58. Kiss, K. T. & Nausch, M. (1987): Phytoplanktonuntersuchungen an ausgewählten äuerprofilen der Donau bei Klostemeuburg und Göd. 26. Arbeitstagung der LAD. Passau/Deutschland. 1987. p. 379-383. Kiss, K. T„ Schmidt, A. & T. Bartalis, É. (1991): Phytoplankton-untersuchungen im ungarischen Donauabschnitt im Jahre 1987. -29. Arbeitstagung der IAD, Kiew/UdSSR, 2: 76-80. Láng, /., Banczerowski, J, és Berczik, Á. (Szerk) (1993): Szigetköz. Környezettudományi kutatások, környezeti állapot, ökológiai követelmények. MTA Budapest, 1-145. Makovinská, J. (1994): Planktonic green algae of the River Danube from Bratislava (Slovakia) to Szob (Hungary). - Biologia Bratislava, 49: 539-545. Makovinská, J. (1998): Phytoplankton development of the Cúnuvo (HruSov) reservoir in the Danube river (Slovakia). - Biologia, Bratislava. 53: 499-502. Makovinská, J. (0000): Algal development of the Cunovo Reservoir on the River Danube. - Poc. Conference Water Pollution 99. Lemurs, Greece, 24-26. May 1999. (in press) Makovinská, J. & Topolská, J. (19%): Development and modelling of eutrophication of the Cunovo reservoir. - Poc. XVIIIth Conference of the Danube countries, Graz, Austria, 19/2: E 93-100. Marvan, P. & Holobradá, M. (1994): Phytoplankton of the Hruiov Reservoir on the River Danube. - Biologia, Bratislava, 49: 547-552. Nausch, M. & Kiss, K. T. (1985): Quantitative Phytoplankton-untersuchungen an der Donau oberhalb Wiens bei Klostemeuburg und in Göd in Ungarn. - 25. Arbeitstagung der IAD. Bratislava. 1985. p. 232-236. Németh, J. (1987): Tägliche Phytoplankton-Untersuchungen im DonauNebenarm bei Ásványráró (Sommer 1985). - 26. Arbeitstagung der IAD. Passau/Deutschland. 1987. p. 164-169. OECD 1982. Eutrophication of Waters. Monitoring, assesment and control. Final Report, OECD cooperative programme on monitoring of inland waters (Eutrophication control), Environment Directorate, OECD, Pans. pp. 154. Rákóczi, L. (1989): Vízlépcsők hatása a hordalék- és mederviszonyokra. - Vízügyi Közlemények, 71: 5-24. Schmidt, A. (1984): Ober die Trophitätsverhältnisse der Donau in den Jahren 1975-1983. 24. Arbeitstag, der LAD, Szentendre. I: 129-132 Szemes, G. (1%7): Das Phytoplankton der Donau .

In Liepolt (ed ): Limnologie der Donau. SchweizErbartsche Verl., Stuttgart.

3:158-179. Stejková, H. (1998): Chlorophytes and the chlorophyll-a content in some side arms of the Danube river in Slovakia..- Biologia, Bratislava. 53: 503-508. Tevanné Bartalis, É. (1978): A szigetközi mellékágak szerepe a Duna eutrofizálódásában. - Környezetvédelem és vízgazdálkodás, 7: 6-16. Tevanné Bartalis, É. (1984): Egyes környezeti tényezők és biológiai mutatók egybevetése a Duna rajkai és bajai szelvényében. Hidrológiai Közlöny, 2: 91-98. Tevanné Bartalis, É. (1987): A Duna szigetközi szakaszinak és hullámtéri vizeinek biológiai minősége. - In: Tamásné Dvihally Zs. /szerk./: A kisalföldi Duna-szakasz ökológiája. VEAB. Keszthely, p. 42-76. Varga, P. - Ábrahám, M. és Simor, J. (1989): A magyar Dunaszakasz vízminősége. Vízügyi Közlemények, 71: 582- 595. Vörös, L, V.-Balogh, K, Herodek, S. & Kiss, K. T. (0000): Underwater light conditions, phytoplankton photosynthesis and bacterioplankton production in the Hungarian section of the River Danube. Arch. Hydrobiol. Suppl. Large Rivers, (in print). Has the trophic level of the River Danube increased as an effect of the Gabcikovo (Bős) barrage? Kiss, K. T. Abstract: The phytoplankton number increased 5-10 times comparing the average and maximal values of late fifties with that of late seventies, as it has been proved by the results of the last decades' phytoplankton studies at the Göd section (1669 riv.km.) of the River Danube. For this reason, the eutrophication process was remarkable and the trophic level of the river became several times higher, (recently it is hypertrophic between February-October during the low water periods). To find the causes of this phenomenon we can omit the change in the nutrient supply (N, P). The water discharge, water regime or the hydrometeorigical conditions of the river did not changed basically, but there was a great decrease in the suspended mutter content (it is only the half or the third of the earlier values). By this reason, the transparency of the water became much higher which is favourable for the quick phytoplankton development. The increase of suspended mutter was caused by the sedimentation effect of reservoirs built at the German-Austrian stretch of the Danube and its tributaries. After construction of the GabCikovo (Bős) barrage and Cunovo (Dunacsúny) reservoir the trophic level of the river increased again. Increase was 25 % between Bratislava (Pozsony) and Somorin (Somorja ~25 km long stretch) as a fact of Hungarian and Slovakian studies. Keywords: river phytoplankton, abundance, trophic level, eutrophication, effect of power station's reservoir