Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)
5-6. szám - XLI. Hidrobiológus Napok: "Vízi ökoszisztémák (taxonómia, biodíverzitás, biomonitorozás, élőhelyek frakmentációja, inváziós fajok biológiája)" Tihany, 1999 október 6-8.
314 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80. feVF. 5. SZ. A hansági Fehér-tó Ostracoda faunája Kiss Anita MTA ÖBKI Magyar Dunakutató Állomás, 2163. Vácrátót, Alkotmány u. 2-4. Kivonat: A Hanság DK-i sarkában, a Tóközben található a Fehér-tó, amely a Fertő-Hanság Nemzeti Park fokozottan védett része és az ország egyik ramsan területe. A tó területén 1998. márciusában kezdődött el egy hároméves vizsgálatsorozat, amely a Fehér-tó vízkémiai alapállapotának megismerését és a tóban élő Cladocera, Ostracoda- és Copepoda fajegyüttesek felmérését célozza. A kagylósrákok esetében vizsgáljuk a különböző fajok alkotta populációk térbeli mintázatát és évszakos dinamikáját is, a megközelítőleg 270 ha (ebből nyílt víz 20-25 ha) nagyságú sekély tó közel 20 pontján. A tóból eddig 19 kagylósrák fajt mutattunk ki, ebből 9 fajnak csak a vázát találtuk meg. 1998. októberig a tóból mindössze 2 db élő egyed került elő, majd ezután a sok csapadék hatására a nádasokat elöntötte a víz és az élő kagylósrákok faj- és egyedszáma nőtt. 1999 tavaszától a kagylósrákok fokozatos térhódítása figyelhető meg a nyílt vízterek irányába. Ezt bizonyosan elősegítette az a jelenség, hogy nyár elejétől a tavat összefüggő Najas marina állomány borította be A tóban a Candona Candida, Pseudocandona compressa, Cyclocypris ovum és Notodromas monacha fajok képviselői a leggyakoribbak Kulcsszavak: sekély tavak, kagylósrákok, populációdinamika, Hanság, Bevezetés A hazai nemzeti parkok (természetvédelmi területek) felszíni vizeinek hidrobiológiái alapfeltárása meglehetősen hiányos, gyakran még a növény- és állatvilág megismerése sem én el a kívánt fokot. Különösen kisebb, gyakran igen sekély tavaink több szempontból is kiemelt figyelmet érdemelnek. E vizek, sekélységük, erősen ingadozó víztömegük miatt ugyanis jelentős mértékben változékonyak, hőháztartásuk, fényviszonyaik, oldati állapotuk, oxigén háztartásuk rendkívül ingadozó, viszonylag kis vízfelület esetén is mozaikszerűen különböző. A növényvilág (algatársulások, makrofiton együttesek), valamint az állatvilág (főképpen a gerinctelenek széles skálája) rendkívül plasztikusan és gyakran igen gyorsan reagál a változékony létviszonyokra, nagy idő- és térbeli tarkaságot eredményezve. Éppen emiatt kívánatos lenne az ilyen kisvizek minél teljesebb körű vizsgálata az egész vízterületre kiteijedő több éves vizsgálatsorozatok útján. Sajnálatos módon ilyen jellegű vizsgálatokra néhány szikestó kivételével Magyarországon alig került sor. E kisvizek természetvédelmi oltalom alá helyezése legtöbb esetben egy-egy ritka növény- vagy állatfaj jelenléte alapján történik, a kérdéses víz hidrobiológiái jellemzőinek, életközösségeinek feltárása elmarad. Hasonló helyzetben van a Hansági-medence DK-i részén elterülő Fehér-tó, a Fertő-Hanság Nemzeti Park fokozottan védett területe is, amelynek védettségét, illetve ramsari területté nyilvánítását elsősorban madárfaunája alapozta meg. 1998 márciusától a tó területén előreláthatólag hároméves vizsgálatsorozat vette kezdetét, amely kiemelten a tó vízkémiai alapállapot felmérését, valamint a tóban élő Cladocera- Ostracoda és Copepoda fajegyüttesek feltérképezését célozza, de kiegészül algológiai, makrofiton, makroinvertebrata és ichthyológiai vizsgálatokkal. Az alábbiakban a Fehér-tóban előforduló kagylósrák faj együttesekről számolunk be. A különböző vízterekből származó kagylósrák fajegyüttesek feltérképezése kimondottan hiányos. A Hanságban recens kagylósrák vizsgálatok eddig nem történtek. A közeli Fertőből korábban különböző szerzők 16 faj jelenlétét mutatták ki, később Ponyi és Dévai (1979) öt alkalommal gyűjtött a tó területén és csupán 8 fajt talált meg, melyek közül a Cyclocypris laevis és a Cyclocypris oviim a Fehér-tóban is előfordult. A Fertő osztrák oldalán a nádasállományokból Löffler (1979) 13 fajt írt le, ebből az előző két közös faj mellett a Fabaeformiscandona fabaeformis és a Candona neglecta fordul elő a Fehér-tóban is. A Balatonból Ponyi és mtsai (Ponyi, ,/., Szuromi-Korecz, A., 1996.) 17 Ostracoda taxon élő egyedeit és a korábban elpusztult egyedek teknőit mutatták ki, melyek közül 8 taxon közös a Fehér-tóéval. Anyag és módszer A tó a Hansági-medence DK-részén a Tóközben található, Fehértó, Győrsövényház és Markotabögöte települések által határolt területen A Fehér-tóban a korábbi évtizedekben intenzív halgazdálkodás folyt. A tavat 1987-ben védetté nyilvánították, a halgazdálkodás megszűnt. Amíg a tó halastó volt 3 mesterséges csatornát alakítottak ki, egyet a tó É-i, kettőt pedig a D-i részén. Az É-i csatornát lezáró zsilipen keresztül a tó a Keszeg-ér közvetítésével a Rábából táplálható az igényeknek megfelelően. A víztáplálás ellenére a vízmélységet elsődlegesen a csapadék mennyisége határozza meg. A kevés csapadék miatt a tó 1991, 1992 és 1993-ban teljesen 1998-ban pedig csaknem kiszáradt. 1998 októberében a sok csapadék hatására környező nádasokat és mocsárréteket elöntötte a víz. Ez az állapot a kedvező csapadékellátás következtében egészen 1999. nyár elejéig fennmaradt. A tó vízmélysége 50 cm körül van, a mért vízmélységek a tó közepén 1998 március óta 30 és 110 cm között ingadoztak. A tó vizében a HCO3- és a Ca 2 +jonok dominálnak, a vezetőképesség a tó közepén 233 és 754 ms/cm változott. A tóban átlagosan havonkénti gyakorisággal mintegy 16 állandó- és 1015 alkalmankénti mintavételi ponton végzünk vízkémiai méréseket (hőmérséklet, pH, vezetőképesség, oldott 0 2 koncentráció) és zoológiai mintavételeket. Ezen túlmenően évszakos gyakorisággal napszakos méréseket és mintavételeket, továbbá mintegy 30 paraméterre kiteijedő vízkémiai analízist is végzünk. 1998. márciusa óta a tó területén 20 alkalommal mintegy 400 mintát gyűjtöttünk. A hőmérsékletet, pH-t, oldott oxigén koncentrációt és százalékos telítettséget, valamint a vezetőképességet MULTILINE-P4 (WTW) többfunkciós terepműszerrel mérjük. A méréseket a vízfelszín alatt 5 cm-re és közvetlenül az üledékfelszín feletti 1-2 cm-es vízrétegben végezzük. A zoológiai mintavétel során 50 liter vizet 70 fim lyukbőségű planktonhálón szűrünk át, valamint közvetlenül az üledékfelszínről is veszünk mintát egy ugyanekkora lyukbőségű fenékhálóval. A mintákat a helyszínen 4-5%-os formalin-oldattal tartósítjuk.
