Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)
5-6. szám - XLI. Hidrobiológus Napok: "Vízi ökoszisztémák (taxonómia, biodíverzitás, biomonitorozás, élőhelyek frakmentációja, inváziós fajok biológiája)" Tihany, 1999 október 6-8.
310 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80. feVF. 5. SZ. 240 180E CL. 00 E 5 1200.00^ ^oooooooooo //W//////////. , nem keveredő Üledék S/////////////S 0.9 0.6 -0.3 1975 1980 1985 1990 1995 2000 PX (mg P m-3) 1. ábra: A terheléséből becsült vizbeli Ossz P koncentráció (Pj) és az évi átlag klorofill koncentrációban kifejezett algabiomassza kapcsolata a Keszthelyi-medencében. A nyilak a fontosabb beavatkozásokat jelzik (1985 - Kis-Balaton Felső Tározó megnyitása; 1991 - P kicsapatás bevezetése a zalaegerszegi szennyvíz telepen; 1992 november - az Ingóiberek elárasztása) A B ábrán a világos pontokhoz illesztett egyenes paraméterei: [kl] = 3,2 +0,15 Pi, 1^= 0,77, n =1 0. A sötét pontokhoz illesztett egyenes paraméterei: [kl] = 23,8+ 0,16 Pi, 1^ = 0,52, n = 13. 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 0 i 3. ábra: A-a 10 cm mélységig homogénen elkeveredettnek tekintett felső üledékréteg összes és mozgékony foszfortartalmának változása a Keszthelyi-medencében. A nyilak a fontosabb beavatkozásokat jelzik (1985 - Kis-Balaton Felső Tározó megnyitása; 1991 - P kicsapatás bevezetése a zalaegerszegi szennyvíz telepen; 1992 november - az Ingóiberek elárasztása). B - a felsó üledékréteg becsült mozgékony foszfortartalma és az évi átlag alga-biomassza közötti kapcsolat 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 2. ábra: A-a havi maximum klorofill koncentráció változása a Keszthelyi-medencében. A nyilak a fontosabb beavatkozásokat jelzik (1985 - Kis-Balaton Felső Tározó megnyitása; 1991 - P kicsapatás bevezetése a zalaegerszegi szennyvíz telepen, 1992 november - az Ingóiberek elárasztása). B - a külső foszfát, illetve összes P terhelésből 0,3 pg P [pg kl]"' minimális alga-foszfortartalommal becsült alga eltartó képesség és a havi maximális algabiomassza különbsége. (A negatív értékek jelzik azokat az időszakokat, amikor a mért biomassza kialakulásához szükség volt belső P terhelésre). évi áűag bioma&sza (mg kl m~3) 1975 1980 1985 1990 1995 20(1(1 4. ábra: A-a Cylindrospermopsis raciborskii május-szeptember közötti átlagos biomasszájának kapcsolata az évi átlag alga-biomasszával. B - az évi átlag alga-biomassza összefüggése a május-szeptember közötti vízhőmérséklettel (átlag, minimum és maximum). Következtetések A Keszthelyi-medence vízminőségének javulását döntően a foszforterhelés, ezen belül a belső foszforterhelés csökkenésének tulajdoníthatjuk. A belső foszforterhelésnek a vártnál nagyobb mértékű csökkenése egyfelől az üledék-karbonátok kémiai viselkedésének részletes vizsgálatát, másfelől a Keszthelyi-medencében tervezett kotrás szükségességének átgondolását indokolja.