Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

5-6. szám - XLI. Hidrobiológus Napok: "Vízi ökoszisztémák (taxonómia, biodíverzitás, biomonitorozás, élőhelyek frakmentációja, inváziós fajok biológiája)" Tihany, 1999 október 6-8.

291 Heteroptera és Odonata faj együttesek a Nyéki-Holt-Duna (DDNP) különböző hínár-állományaiban Csörgits Gábor

1 - Hufnagel Levente

2 MTA ÖBKI-Magyar Dunakutató Állomás, 2131. Göd, Jávorka S. u. 14. 2ELTE Állatrendszert, és Ökológiai Tanszék, MTA TKI Zootaxonómiai Kutatócsop, 1088 Bpest, Puskin u. 3. Kulcsszavak: Gemenc, Heteroptera, Odonata, hinár-állományok, sokváltozós módszerek Bevezetés A Nyéki-Holt-Duna egy hullámtéri lefúzódött holtág (plesiopotamon): közel 2300 m hosszúságú, 16,4 ha felületű, kb. 60.000 m

3 térfogatú, és 36 cm-es átlagos mélységű, jelentősen leliszapolódott holt meder (Zellei, 1995), a Duna-Dráva Nemzeti Park gemenci részének fokozottan védett területe (V. ábra). Gazdag vízi makrovegetáció jellemzi, amelynek létviszonyait jelentős mértékben a hullámtérre jellemző nagyfokú vízszint ingadozás határozza meg 1. ábra. A Nyéki-Holt-Duna elhelyezkedése Az MTA Magyar Dunakutató Állomás 5 évvel ezelőtt megkezdte a gemenci terület felszíni víziéinek hidrobiológiái alapállapot-feltárását (víz- és üledékkémia, fitoplankton, trofitás, botanika, növénytársulástan, gerinctelen makrofauna, hal- és halászatbiológia). E vizsgálatok segítséget nyújthatnak a Duna medermélyülése miatti talajvízszint süllyedés ellensúlyozására tervezett revitalizációs munka biológiai nyomon követéséhez és egy természetvédelmi fenntartási stratégia megalapozásához is. A makroinvertebráta együttesek cönológiai vizsgálatát a Nyéki-HoltDuna különböző vízinövény állományaiban 19% őszétől végezzük rendszeresen. Munkánk fö célkitűzései a Nyéki-Holt-Duna makroinvertebráta faunájának átfogó felmérése, egyes állatcsoportok évszakos előfordulásának vizsgálata, valamint a kérdéses vízterület jellemző hínárfajaihoz kötődő különböző állategyüttesek összehasonlító elemzése. Cikkünkben Odonata és Heteroptera fajjal kapcsolatos eredményt mutatunk be. Ezek az állatcsoportok különösen alkalmasnak bizonyultak a különböző vízíerek jellemzésére és összehasonlítására (Dévai és Miskolczi, 1987; Kiss, 1996). Az ilyen állatok számos tapasztalat szerint különösen érzékenyek környezetük kisebb változásaira is. Mindkét csoportba lóként ragadozó fajok tartoznak, ezért a vízi életközösségek makroinvertebráta táplálékláncainak vége felé helyezkednek el. Anyagok és módszerek Munkánk során évszakos gyakorisággal a vízterület meghatározott pontjain (2. ábra) található eltérő növényállományokból gyűjtöttünk kézihálóval szemi-kvantitatív értékelésre is alkalmas mintákat. Cikkünkben felhasznált adatokat 1996. szeptembere és 1999. júniusa között 9 alkalommal gyűjtött 30 összesített minta feldolgozásából nyertük, amelyek 9 hínárfaj (

Nuphar lutea, Nymphaea alba, Nymphoides peltata, Ceratophyllum demersum, Myriophyllum verticillatum, Potamogeton lucens, Batrachium spp. és Salvinia natans) különböző összetételű állományaiból származnak. A Hetcropterák esetében a mintavételekből származó valamennyi imágót és lárvát, az Odonáták esetében a lehető legtöbb lárvát fajszinten identifikáltuk. A határozáshoz Benedek (1969), Jansson (1969), Savage (1989), Soós (1963), Stusak (1980), Vepsalaeinen & Krajewski (1986), illetve Askew (1988), Dreyer & Franke (1987), Sleinmann (1964) és Újhelyi (1957) kulcsait használtuk, a fajneveket Aukema & Rieger, (1995) és Dévai (1978) szerint adtuk meg. A vízi makrofitákat Felföldy (1990) határozója segítségével azonosítottuk. Adatainkból zoocönológiai táblázatokat készítettünk, ezeket sok-változós módszerekkel elemeztük. A hasonlósági mintázatok feltárása céljából ordinációkat (NMDS, PCoA, PCA) és hierarchikus osztályozásokat (cluster-analízis) végeztünk a Syn-Tax programcsomag felhasználásával (.Podani, 1993, 1997). A diverzitások összehasonlítására diverzitás-rendezéseket végeztük a NuCoSA programcsomag segítségével (Tóthmérész, 1996, 1997). 2. ábra. A Nyéki-Holt-Duna mintavételi helyei Eredmények A feldolgozott mintákból 11 Heteroptera és 16 Odonata fajt mutattunk ki (/., 2. táblázat). A fajok többsége gyakori csak a Cordulia aeneaíurfosa és a Somatochlora aenea minősül ritkának (Dévai et al., 1976; Tóth, 1995). 1. táblázat A gyűjtött Heteroptera fajok és %-os arányuk a mintákban Heteroptera % Sigara striata (I.inneaiLS, 1758) 8,2 Sigara lateralis (Leach, 18IT) 0,6 Cvmatia coleoptrata (Fabricius, 1777) 1,8 Ranatra linearis (Linneaus, 1758) 2,6 Plea minutissima minutissima Leach, 1817 59,0 Notonecta glauca glauca Linneaus, 1758 1,5 Uyocoris cimicoides cimicoides (Linneaus, 1758) 22 Gerris odontogaster (Zettersedt, 1828) 0,3 Gerris lacustris (Linnaeus, 1758) 2,3 Aquarius patudum paludum (Fabricius, 1794) 0,6 Hydrometra stagnorum (Linnaeus, 1758) 0,9 Az eltérő élőhelyek tipizálását a hasonló fizikai struktúra és habitus szerint (Olajos, 1996; Olajos et al., 1997), bizonyos hínárállományok összevonásával végeztük, ezzel a Nyéki-Holt-Dunán 6 különböző élőhelyet definiáltunk: a vízitök (NL) típusú {Nuphar lutea, Nymphaea alba, Nymphoides peltata), az alámerült, keskeny, szálas levelű, Ceratophyllum (CD) típusú (Ceratophyllum demersum, Miriophyllum verticillatum, Batrachium spp.) és az alámerült, szélesebb levelű, Potamogeton (P) típusú {Potamogeton lucens, P.crispus) tiszta, és ezek kombinációjából adódó kevert állományú habiatokat.