Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

4. szám - Szalay Tímea: GIS alkalmazása a Pécselyi-medence vizes élőhelyeinek állapotfelmérésében és fenntartásában

SZALAY T . GIS alkalmazása a Pécselyi-medence vizes élőhelyein . 239 szolgáltatnak információt, míg a korábbi állapot vizsgálata a kataszteri térképek tanulmányozásával vált lehetővé. Munkám során - a régebbi korok állapotát tükröző - több térkép is rendelkezésre állt. Ezek közé tartozik a VEML K204-es jelű 1858-ból származó BalatonkisSzöllös kataszteri térképe, a VEML T298-as jelű 1817-ből származó Possessionis Nagy Pécsöl c. térkép, a VEML T299 jelzetű 1857-es Nagy Pécsely helység határbeli birtokainak tájosítási rendezési legelő elkülönözési tervi térképe. A VEML XV/II. K-13 l-es jelű Nagy-Pécsely község 1858. évi kataszteri térképe volt azonban az egyetlen, amely a vizes élőhelyek vizsgálatára alkalmasnak bizonyult. A jelen állapotnak a MEM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal által kiadott 1:10.000 méretarányú 43-233, 43231 számú 1983-ban készült térképen találtakat tekintettem. A 140 éves térképek bár nehezen kezelhetők, azonosíthatók, pontos képet adnak az akkori földek művelés alól kivont területeiről éppúgy, mint az 1983-as topográfiai térképek. Hh«|yMÍt PÍCtELY Vitzaly 2. ábra A Pécselyi-medence vizes élőhelyei és elhelyezkedésük Térinformatikai alkalmazások Az információ mennyiségének rohamos növekedése új adatfeldolgozó rendszerek kialakítását tette szükségessé. Ezekkel a rendszerekkel szemben támasztott követelmények meglehetősen sokrétűek. Az adatok rögzítése, tárolása, feldolgozása, átalakítása, csoportosítása, megjelenítése, esetleges megsemmisítése mind-mind igényként jelentkezik egy ilyen rendszer kialakítása során. A térinformatikai rendszerek a környezetvizsgálat szempontjából eszköznek tekinthetők, amelyek a felhasználási területek jelentős részében a korábban egyeduralkodó térképek feladatát veszik át. A digitális eljárásokon alapuló geoinformációs rendszerek azonban az analóg adathordozónak tekinthető térképekhez képest az adatok újszerű elemzését teszik lehetővé. A National Weatland Inventory (NWI) szerint az USA területén található vizes élőhelyek 39 %-ának elkészült az elektronikus formájú adatbázisa, mely lehetővé teszi • a hosszabb távú trendek megállapítását 1982-től kezdődően, • következtetések levonását, amelyek esetlegesen egyéb fedvények segítségét igénylik, • az Interneten keresztüli hozzáférést minden érdeklődő számára 1994 óta Magyarországon ez a folyamat még gyerekcipőben jár, bár féltett kincsünk - a Kis-Balaton - térképe már digitalizált formában is elérhető. Elkészült a terület elektronikus formájú vegetációs térképe a hozzá kapcsolódó attribútum adatokkal (vízmélység, vízhozam, lebegő- és tápanyag-koncentráció), amely a monitorozás, az aktuális állapot lekérdezésének lehetőségét rejti magában (Dömötörfy-Pomogyi, 1996) Egy földrajzi adatok gyűjtésére, kezelésére, elemzésére szolgáló számítógépes információs rendszer (

Geographical Information Systems) segitségével módomban állt összegyűjteni a Pécselyi-medence területéről szóló információkat, létrehozni számos térképfedvényből (úthálózat, vízfolyások, szintvonalak, területhasználat, a vizes élőhelyek XIX. sz. közepi helyzete) álló adatbázist. A térinformatikai alkalmazások eredményei A térinformatika segítségével létrehozott adatbázis (3. ábra) alapját képezheti a területen felmerülő problémák kezelésének, tervezéseknek. Bárki számára könnyen hozzáférhető, hasznosítható, bővíthető, elemezhető. A továbbiakban az így létrehozott adatbázist használtam fel céljaimhoz, kipróbálva a térinformatika adta lehetőségeket. A Pécselyi-medencére vonatkozó régebbi (kb. 130 éves) kataszteri térképek digitalizálásával lehetőség adódik a jelenlegi állapottal való összevetésre. Három vizes élőhely (Nagy-tói rét, Sötét-rét, Bozóti-rét) esetén sikerült a régebbi térképeket számítógépes úton feldolgozni, s a több, mint 100 év viszonylatában a vizes élőhelyekben bekövetkezett változások megjeleníthetők. Következtetések A területcsökkenés mértékéről tájékozódhatunk, ha az 1858-as vizes élőhely állapotokat tükröző fedvényt összehasonlítjuk az 1983-as térképről származóval. A rendelkezésemre álló régi térképek alapján három vizes élőhely - Bozóti-rét, Nagytói-rét, Sötétrét - esetén tudom az öszszevetést elvégezni. Megállapítható, hogy a vizsgálati területek eltérő mértékben változtak az adott időszakban. A legszembetűnőbb változás a Bozóti-rét esetén tapasztalható, míg a Nagytói-rét majdnem ugyanakkora maradt (3. ábra). Ezek miatt az ellentmondások miatt a Pécselyi-medence egészét illetően a területcsökkenés mértékéről általános megállapítást nem lehetett tenni, de az egyértelmű, hogy némely területen drasztikus volt a változás mértéke. Irodalom Dömötörfy Zs. - Pomogyi P. (1996).: GIS alkalmazás a Kis-Balaton védőrendszer területén: a KBVR vegetációtérképező rendszer. 2. KisBalaton Ankét 2:186-198. Keszthely Hefner J. M., J. D. Brown (1984): Wetlands trends in the southeastern United States. Wetlands 4:1-11. Kováts N.: A Pécselyi-medence vizes élőhelyeinek állapotfelmérése, fenntartása és kezelése. Kézirat. I 'eszprémi Egyetem Környezetmérnöki és Kémia-Technológia Tanszék. Lakatos Gy.: Nemzetkőzi és hazai összefogással - Fókuszban a vizes élőhelyek. Természet Búvár 49.X. 4. sz. 1994 p: 10-12. MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal által kiadott 1:10.000 méretarányú 43-233, 43-231 számú, 1983-ban készült térképek VEML XV/11. K-131-es jelű 1858-ból származó Nagy-Pécsely község 1858. évi kataszteri térképe Szalay T. (1999): A Pécselyi-medence vizes élőhelyeinek természetvédelmi értékelése - Diplomadolgozat. Veszprémi Egyetem, Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszéle Szendi K - Szalay T. - Forrai É. - Dolgos G . (1998): Vizes élőhelyek kezelési javaslata és gyakorlati alkalmazása a Kis-tóra (Tervezési gyakorlat), Veszprémi Egyetem, Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék A kézirat beérkezett: 2000. február 2.