Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)
1. szám - Nyeste Sándor–Nehr Tibor: A csőtörési gyakoriság csökkentése frekvenciaváltóval
23 A csőtörési gyakoriság csökkentése frekvenciaváltóval Nyeste Sándor Nehr Tibor Dr. Nyers Bt. TENKESVÍZ KFT 7300. Komló, Kossuth u. 85. 7800. Siklós, Gordisai u. 2. Kivonat: Egy 18 km hosszúságú, NA 150-es PVC gerincvezetéken igen sok csőtörés fordult elő. A cikk áttekinti a meghibásodások csökkentését célzó próbálkozásokat. Átmeneti megoldásként a viziközmü üzemeltetök számára a frekvenciaváltót ajánlja. Kulcsszavak: PVC csö, csőtörés, frekvenciaváltó, PID szabályzó. Bevezetés A Baranya megyei Márok, Töltős, Lippó és Bezedek helységek körzetében a '90-es évek elején kistérségi vízmű lépett üzembe. Az elkészült létesítmények röviden: - fürt kút: 720 l/p., 30 °C, 1,9 mg/l vas; - Fermasicc típusú vastalanító; - 150 m 3-es térszíni vasbeton medence; - hálózati búvárszivattyú (47 m 3/h, 80 m); - két AK 200-30 hidroglóbusz (a továbbiakban: HG), csak az egyik üzemel; - hálózati csövek: NA 100, NA 80 PVC, NA 50 KPE; - 18 km NA 150-es gerincvezeték, (a csőbe sajtolt jelzés: PVC 10 bar, 160 x 7,7 1990). A hálózati szivattyú nyomóágába lágy leállást, indulást biztosító eszközt (motoros tolózárat) nem terveztek, nem építettek be. Indulás Y-A módon történik, a leállás direkt. A kistérségi rendszer falvait az NA 150-es gerinc köti össze. A falvak egymáshoz képesti elhelyezkedését és a közelítő kiterített hidraulikai szelvényt az 1. ábra mutatja. A gerincvezeték magassági elrendezése jónak mondható. A falvak leágazásai miatt a fogyasztás pontszerű. Kiemelendő a kettős hurok léte. Az üzemeltetés kezdetétől fogva nagyon sok csőtörés jellemezte a gerincvezetéket. A törések döntő többsége a mároki gépház kb. 1 kmes körzetére és mároki vízfolyás völgyére koncentrálódott. A csőtörési helyek «-gal vannak jelölve a vázlaton. a».. .«er fSO <80 490 m ISO 15D . 150 ketttö hurok! T :Töttb5 L : Lippó B- -. Bezedek M. : MÖrote G : Sipbiz * : Csőtörést helyeJc HS : WLdrogLobusz 1. ábra. A kistérségi vízmű hidraulikai szelvénye A csőtörési helyeken általában 0,5-1 m hosszúságú, hosszirányú repedés, esetenként tenyérnyi csőanyag kitörés volt látható. A törések gyakorisága olykor hetenként kettőnél is több volt. Ez rendkívüli mértékben megnehezítette, s megdrágította az üzemeltetést. A hibaelhárítás során tapasztalták, hogy - a gerincvezeték gyakran kővel érintkezett; - az elvágott csővégek gyakran jelentősen eltávolodtak egymástól. Bár a kiviteli terv felhívta a figyelmet a kőmentes ágyazatra, az egyenletes felfekvésre, ezeket az előbbiekből láthatóan nem tartották be. A gyakori csőtörés miatt vita kezdődött a megrendelő önkormányzat, a kivitelező, és a cső szállítója között. Ez azonban a megrendelőre nézve eredmény nélkül záródott. A jelen írás - természetesen - nem kíván állást foglalni a PVC csövek tervezéséről, vagy a kivitelezés minőségéről. Csupán azt foglalja össze a következő fejezetekben, hogy az üzemeltető a "készen kapott" rendszer üzemeltethetősége érdekében milyen megállapításokat tett, milyen kísérleteket folytatott, annak tudatában is, hogy a gerincvezeték cseréje reálisan nem merülhetett fel.