Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)
4. szám - Molnár Zoltán: A parti szűrésű víztermelés vizsgálata
226 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80. ÉVF. 4. SZ. be a modellbe. Az alaphálót vízszintes síkban 34*5 cellára osztottam fel, ahol egy cellának 20*20 méteres oldalai vannak. Van olyan szakasz, ahol a rácsfelosztást finomítani kellett, a meder fenék meredek változása miatt. Itt a 20x20 méteres cellákból 10*20 méterest csináltam. A modellt mélységi vonatkoztatásban 5 rétegre osztottam fel. A csőkutak szűrőzése 93,00 és 94,40 m B.f. között van kialakítva ezen a szakaszon. A modellezett teriilet mind a négy határoló függőleges oldalán vízzáró határt vettem fel, mivel galériaként modelleztem a kijelölt területet és a helyszíni mérések, valamint korábbi vizsgálatok azt bizonyították, hogy a vizsgált Pócsmegyer III. kútsor 94-98 százalékban a Duna felől kapja a vízpótlást. Modellezett terület felső határoló felületéből a 14. ábrán a mederágyként megadott rész állandó vízszintű határként van megadva, ahol az időlépésenkénti vízszint a Duna vízállás idősorából lett megadva. 14. ábra A mederágy kialakítása a modellben A 14. ábrán a meder kolmatálódott felületének megadott helyét mutatom be. Megjegyzem, hogy a modellezés során ennek a rétegnek változtattam a függőleges szivárgási tényezőjét, a hőmérséklet változása függvényében. A hidrogeológiai feltárások alapján a fedőréteg alatt kevésbé jó a vízvezető réteg = 70 m/d, k z = 8 m/d). Alatta a legjobb a vízvezető réteg (k M = 80 m/d, k z = 8 m/d) - erre a rétegre szokták szűrőzni a kutakat míg a fekü fölött ismét egy kevésbé jó vízvezető réteg (k^y = 60 m/d, k 2= 5 m/d) található. Az egyes rétegek tárolási tényezője a következő: -mederágy: 0,1 - homokos kavics réteg: 0,2 - fedőréteg: 0,12. Amikor készen voltam a korábban említett adatok feldolgozásával, értékelésével, akkor kaptam meg a Fővárosi Vízművektől az 1998. évi pócsmegyeri vízszintmérési adatokat, mert ezeket a Vízművek adatfeldolgozása akkorra véglegesítette. Ezek a mérések már célirányosan készültek ezekre a vizsgálatokra tekintettel, és konzulensem kérésére ezekkel az adatokkal végeztem a a modell bearánvosítását. ... r " 1 i . i i V •» u n n i n i h h j is n \ i h i \l i í 15. ábra A Pócsmegyer III. vízmű napi termelési adatai (1998) A Pócsmegyer III. kútsor mérési eredményeit a 15. ábrán, a leszívás termelés kapcsolatát pedig 16. ábrán mutatom be. A korábbi fejezetekben leírt vizsgálatok bizonyították, hogy a téli és a nyári időszak beszivárgás szempontjából különbözik, ezért a hidrológiai évet két időszakra osztottam. —> 16. ábra A leszívás és vízkitermelés változása a Pócsmegyer III. kútnál A feladatom az egy időben változó hatás vizsgálata (a hőmérséklet hatására változó szivárgási tényező). Továbbá, egy év idősorának különböző időpontú adatait kell összehasonlítanom változó Duna vízállások esetében: ez csak nem-permanens módszerrel oldható meg. A vizsgálataim során bebizonyosodott, hogy a vizsgált területen permanens állapot nem áll elő, ezért a feladatom megoldása során csak nem-permanens vizsgálatot végeztem. A mért idősorokkal végzett modellezési vizsgálataim során először a nyári időszaknál a függőleges szivárgási tényezőt 0,6 m/d-re vettem fel a korábbi vizsgálatok alapján (Molnár Gy. 1995). A nyári időszakra jellemző augusztus mért adatai, ami 90 és 120 nap között van, a számított idősor felett átlagosan 0,15 méterrel helyezkedik el. Ezek után azt vizsgáltam, hogy ezen az időszakon, hogyan viselkedik más-más függőleges szivárgási tényezővel a modell. Második vizsgálatként a függőleges szivárgási tényezőt 0,3 m/d-re csökkentettem. A számított idősor és a mért értékek megegyeznek egymással. A harmadik vizsgálatnál a függőleges szivárgási tényezőt 1,2 m/dre növeltem, a számított idősor alatt kb. 20 cm-rel helyezkednek el a mért értékek az augusztusi időszakon. Ezek után ugyanezeket a vizsgálatokat elvégeztem a téli időszakra is. Télen a januárt választottam ki összehasonlító időszaknak. Itt azért választottam a januárt, mert ez a legjellemzőbb a téli időszak vízhőmérsékletére. A téli időszak vizsgálatai során először a függőleges szivárgási tényezőt 0,3 m/d-re vettem fel. A téli időszak januári mért adatai, ami 60 és 90 nap között van, a számított idősortól alig térnek el, mondhatjuk hogy szinte megegyeznek. Második vizsgálatként a függőleges szivárgási tényezőt 0,15 m/d-re, az előző felére csökkentettem. Mintaként bemutatom a modell lefutása után kapott idősort a 77. ábrán A vizsgált pont a modellezett terület középső kútjába volt elhelyezve. A folyamatos vonallal a számított értékek a mért adatok pedig plusz jellel vannak ábrázolva, s látható, hogy ekkor a számított idősor felett átlagban 0,2 m-rel helyezkednek el a mért értékek. A harmadik vizsgálatnál a függőleges szivárgási tényezőt 0,6 m/d-re növeltem. Ekkor a számított idősor alatt átlagosan 0,3