Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

3. szám - Harkányiné Székely Zsuzsanna: Az éghajlati vízellátottság kérdéseinek vizsgálata térinformatikai módszerrel

HARKÁNYINÉ SZÉKELY Zs.. Az éghajlati vízellátottság 191 jó vízellátású talajokra (havi bontásban) számszerűsítve lett. - A pontadatok egy képzett rácshálóra lettek extrapolálva, majd felületre kiteijesztve - A mezőgazdasági vízellátottság számításának a diszszertációmban alkalmazott módszere lehetővé teszi az éghajlati és talaj-információk összehangolt felhasználását a vízellátottság területi eltérésének jellemzésében. - Éghajlati adottságaink alapján vízhiány és víztöbblet egyaránt előfordulhat mezőgazdasági területeinken. Az általunk alkalmazott becslési eljárások hatékonyan alkalmazhatók a szélsőséges vízgazdálkodású helyzetek rizikója területi és szezonális különbségeinek becslésében. - A meteorológiai alaprétegeken túl domborzati, felszín-borítottsági, talaj, talajvíz, valamint tápanyag-ellátottsági alaprétegekkel lett a FIR bővítve. Kiemelt célkitűzésem, hogy megvilágítsam az ember és a természet közti harmónia szükségességét és időszerűségét az agrárképzésben és kutatásban dolgozó térképész és humán térinformatikus lehetséges eszközeivel. v Köszönetnyilvánítás A szerző köszönetét fejezi ki segítségükért dr. Klinghammer Istvánnak, dr. Várallyay Györgynek, dr. Nováky Bélának, dr. Bardóczyné dr. Székely Emőkének (vízépítő mérnök, GATE), dr. Domonkos Péternek (meteorológus, OMSZ), dr. Zentai Lászlónak (térképész, ELTE), Pataki Róbertnek (hallgató, GATE), Harkányi Ádámnak (SW mérnök, BASF), Harkányi Nándornak és Máténak (tanulók, Szt. Norbert Premontrei Gimnázium). Irodalom: 1 Csaba L - Kiss O. - Szjnay M. - Vermes L. (1978): Hígtrágya hasznosítás. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó. 2. DetrekSi Á. - Szabó György (1995): Bevezetés a térinformatikába. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 3. DetrekSiÁ. (1991): A térinformatikai rendszerek adatai. Térinformatika, okt.sz. 4 DetrekSi Á. (1992): Térinformatika és az elsődleges adatnyerés Geodézia és Kartográfia 44. évf. 5. Domonkos P. (1999): Meteorológiai és talajtani információk felhasználása a Kisalföld vízellátottságának jellemzéséhez. Kézirat 6. Irányelvek a hígtrágya mezőgazdasági hasznosításáról és elhelyezéséről (1974). Budapest. Vízügyi Értesítő, 25. sz. 7. Kertész Á. et al (1989): Mikroszámítógépes földrajzi információs rendszerek. Geodézia és Kartográfia, 41. évf 8. Klinghammer /.- Papp-Váry A. (1980): Tematikus kartográfia. Tankönyvkiadó 9. Klinghammer /.- Papp-Váry ,4.(1982) Kartográfia I., Mezőgazdasági kiadó, Bp. 10. Klinghammer I.- Papp-Váry Á. (1982): Kartográfia II., Mezőgazdasági kiadó. Bp., 11 Klinghammer /.- Pápay Gy.-Tőrök Zs.(1995): Kartográfiatörténet, ELTE kiadó, Bp. 12. Márkus B. (1989): Földrajzi információs rendszerek várható fejlődése. Geodézia és Kartográfia. 41. évf. 13. Mélykúti G. (1991): Földmérés és geoinformatika Geodézia és Kartográfia, 43.évf. 14 Nováky B.- Bussay A.- Domonkos P. (19%): Éghajlati változások hatása az öntözővizigényre. Éghajlati és agrometeorológiai tanulmányok 5. 15. SánthaA. (1991): A mezőgazdasági melléktermékek hasznosítása és a környezetvédelem. Budapest. Akadémiai Kiadó. 16 Stefanovits P. (1977): Talajvédelem, környezetvédelem. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. 17. Petrasovits I.-Gáspár Z. et aL (1976): A hígtrágya elhelyezés és hasznosítás helyzete és néhány agroökológiai vonatkozás Magyarországon. Budapest, MHT Kiadvány. 18. Várallyay Gy. (1999): A talaj jelentősége a vízgazdálkodási problémák megoldásában. Kézirat. 19. Várallyay Gy. (1999): Vízrendezési beavatkozások hatása a Kisalföld és néhány más dunántúli terület talajviszonyaira. Kézirat. 20. Várallyay Gy. (1987): A talaj vízgazdálkodása I., II. Akadémiai doktori értekezés. Budapest. 21. Vermes L. (1992): Hulladékgazdálkodás, hulladékhasznosítás Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. 22. Zentai L. (1994): Számítógéppel segített térképszerkesztés. Budapest. ELTE. A kézirat beérkezett: 1999, november 29. Examination of climatic water supply by using geographical information systems Harkányiné, Székely Zs. Abstract: Almost two hundred special literature concerning the topic have been examined, some of which can be found only in libraries of museum or archives, so they are almost unreachable for the public. According to me elaborating these sources serves as a substitution of this lack. The approach with which I managed to place the important data of agricultural water supply into a geographical information system is considered the most important result of my dissertation. Using this method I could reveal spatial geometrical correction relations between Oiem, and also was able to show the results in a visual way so that the public that do not know much about the details could also understand them. With this research I could contribute to the application of spatial informatics in agriculture. The GIS water,- and nutritive supply modul of Agricultural water supply for the Small Plane has been made in scale of M = 1: 100 000 concerning each month. The output of my job is a digital graphical and alfanumerical data base concerning each month (12 basic layers) with the distinction of the areas characterised by the same parameters (rainfall, middle temperature, potential evaporation, evaporation transpiration, characteristics of the soil, indices of water-, and nutritive supply). GIS has been expanded by the basic layers of relief

, ground cover, soil, ground water and nutritive supply besides meteorological basic layers. The meteorological data base contains values measured in the four meteorological stations: temperature (t), rainfall (P), potential evaporation (Eto) and evaporation transpiration (ET) - monthly mean values, monthly sums - between 1968 and 1997. The water supply of the soil has got a numerical form by the Dunay-type model for the soils having good water supply (concerning each month). The score data have been extrapolated on a grid net, then extended to surface. The method used in the dissertation for calculating agricultural water supply enables to use climate-, and soil information in a harmonising way, while differentiates water supply characteristics on various areas. According to our climate water shortage and water surplus can both occur on agricultural fields The used estimation approaches can be applied sufficiently in the estimation of field and seasonal differences concerning the risk of extreme water supply situations. Key words: geographical information systems, climatic water supply. IIARKÁNYINÉ SZÉKELY ZSUZSANNA térképész, térinformatikus (GATE), doktorjelölt (ELTE).