Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

3. szám - Tóth Gábor: A Mura szabályozása (1867–1880) – a Zala megyei közgyűlés jegyzőkönyvei alapján

TO

TH G.: A Mura szabályozása 167 jerország kötelessége. Az átvételkor osztrák előterjesztésre megállapodás született, hogy a védművek felügyeletét és karbantartását Stájerország fogja ellátni '. Az országhatárt képező 19 km hosszú folyószakasz mederrendezési munkálatai húsz év alatt sem készültek el teljesen, ami a korabeli viszonyok figyelembevételével is lassúnak nevezhető. Különösen akkor derült ki a lemaradás, amikor az osztrák hatóságokkal közösen kellet végezni a szabályozást. A stájer szervek ugyanis állami pénzből látták el feladatukat, ig)' jóval eredményesebben tudtak működni. Az állandó finanszírozási gondokkal küzdő vármegyei szabályozások nem tudtak lépést tartani az osztrák társszervekkel. Ez mindenképpen indokolja a megyei közgyűlés azon törekvését, mely szerint a Murát állami szabályozás alá akarták vonni. Egy 1874. évi iratban találkozhatunk először a az egységes szabályozás gondolatával". Ekkor még pusztán műszaki indokok alapján vetődött fel a tervszerű szabályozás, két évvel később viszont már egyértelműen a költségek állami viseléséről volt szó, az egész Dráva-Mura vízrendszer területén". A megye indokai között a földek jó minősége és a partmenti községek szorult anyagi helyzete szerepelt. A Mura folyó esetében a szabályozások költsége nem állt arányban a munkálatok jótékony hatásával, viszont a földek termőképességének megőrzése a települések létérdeke volt. A Wernsee és Murasziget közötti szabályozások iratai között többször találkozhatunk a folytatólagos szabályozás kifejezéssel, a tervekben pedig E, F, G és H jelzésű átmetszésekkel. Már a korabeli mérnökök is jól ismerték ennek a sokszor alkalmazott módszernek a vízsebességre gyakorolt hatását, ezért sürgették a szakasz teljes vízügyi rendezését. Javaslatuk alapján az illetékes minisztérium saját vízügyi közegének kellett volna irányítani a munkálatokat. A minisztérium javaslata alapján az állami támogatás csak akkor valósítható meg, ha az érintett települések vízszabályozási társulatokba tömörülnek. Éppen ez az oka annak, hogy a Mura szabályozási munkálatai eltörpültek az ország más, jelentéktelenebb folyóihoz képest. Ugyanis vízszabályozási társulatok létrehozására nem volt mód, mivel a Mura mentén végrehajtott munkálatok nem eredményeztek új termőterületet. így olyan társulatok sem tudtak eredményesen tevékenykedni, amelyek alapját a működésükből származó bevételek jelentették. Ezért kizárólag csak országos segéllyel, tervszerű szabályozással lett volna megvalósítható az ármentesítés. A bizottság állásfoglalását eljuttatta a minisztériumhoz, amely pénz hiányában nemleges választ adott

5

4. A válasz kapcsán a megyei közgyűlés úgy határozott, hogy az országgyűléshez fordul. Mivel a feladat meghaladta a megye erejét s a már emiitett okok miatt vízszabályozási társulat alakítására sem volt lehetőség, kérték a Mura felvételét az országos költségen szabályozandó folyók közé

3

5. A kérvény ismét elutasításra talált, azonban egy ígéretes folyamat kezdetét jelentette. Az 1880-as évektől megkezdődött a közvetlen egyeztetés Stájerország és Zala vármegye között Már 1879-ben megérkeztek az átfogó szabályozási tervek Ausztriából, melyek Magyarországra eső költsége 11 444 forint volt. Ennek egy bizonyos részét a minisztérium hajlandó volt finanszírozni, a vármegye azonban a fennmaradó összeget sem tudta előteremteni. A Mura szabályozásának pénzügyi fedezetét csak az 1895: 48. tc. oldotta meg véglegesen. A kérdés fontosságát bizonyítja, hogy amíg nem tudták biztosítani a hosszú távú finanszírozást, addig az elszigetelt szabályozási munkálatok sem érték el céljukat. A Mura folyónak több olyan földrajzi jellemzője volt, amely a szabályozások lehetőségét is behatárolta. Az ország legnagyobb folyóira kidolgozott finanszírozás itt nem működött hatékonyan. Ennek legfőbb magyarázata a folyóparti szántóföldek elhelyezkedése és az, hogy a Mura majdnem 400 kilométert tett meg, mielőtt hazánk területére érkezett. Ezért Zala vármegye viselte az osztrák szabályozások minden kártékony hatását. Pénzügyi forrásai pedig olyan csekélynek bizonyultak, hogy erejéből csak helyi szabályozási munkálatokra futotta. (A kézirat beérkezett: 1999. november 5). 1. melléklet A dolgozatban előforduló helységnevek Magyar név Horvát-szlovén név Német név Mai ország Beszterce Bistricze Szlovénia Bottomya Podturcn Horvátország Damása Domasinec, »sincz Horvátország Dékánfalva Dekanovecz Horvátország Kapca Kapca Szlovénia Kotor Kotton, Kotoriba Horvátország Légrád Legrad Horvátország Lendva Lendava Szlovénia Lendvalakos I^akos Szlovénia Ligetvár Draskovecz Horvátország Muracsány Goricsan Horvátország Murahely Dcklezsin Szlovénia Muramelence Melinczi Szlovénia Murarév Hotiza, Hotticza Szlovénia Muraszentmárton Martin na Muri Horvátország Muraszerdahely Mursko Sredisce Horvátország Murasziget Izsákocz Szlovénia Muraújfalu Novakovec Horvátország Petesháza Petisovci Szlovénia Verzej Wernsee Szlovénia Abstract: Key words: +Ötlí GÁBOR Regulation of the River Mura (1867 - 1880) Tóth, G. Only after 1867 was the River Mura connected into the national regulation of waterways lasting from the 1830's. The peculiar geographical and social surroundings of the river caused different problems rendering the elaboration of the most suitable way of financing this project more difficult. The companies dealing with river training worked successfully and efficiently throughout the country were not able to cope with this special work as the regulation of the river bed did not yield cultivable loam for financing the expenses of the company. As the river Mura's regulation was not subsided by the state treasury, the process of regulation got on haphazardly and disorderly and were restricted only for abandoning the local damage caused by the river earlier. nver regulation, River Mura, technical history 1999-ben szerzett történelem-földrajz szakos tanári oklevelet a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán. 5

1 ZML. IV. 402. a. 1876. november/230. " ZML. IV. 402. a. 1874. február/28. 5

3 ZML. IV. 402. a. 1876. augusztus/161. 5

4 ZML. IV. 402. a 1877. május/30. 5

5 ZML. IV. 402 a 1879. november/173.