Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

3. szám - Pálfai Imre: Az 1998/99. évi téli, tavaszi és nyári belvizek kialakulása, sajátosságai és összehasonlítása a korábbi nagy belvizekkel

PÁLI-'

Ai I.: Az 1998/99 évi belvizek kialakulása és összehasonlítása 143 _IIortobágy SíaXynt tO 5. ábra. A hóvastagság időbeli változása néhány alföldi mérőállomáson 1999. január 1 - március 6 között Matrarornái 6. ábra. Csapadék-eloszlás Magyarország területén 1999. február A talajfagy mélységére vonatkozóan kevés megbízható adattal rendelkezünk. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy 1998/99 telén a talajfagy nem hatolt túl mélyre, általában 10-20 cm volt, és sehol sem haladta meg a 30 cm-t. Megjegyzem, hogy 1940-ben és 1942-ben 80-90 cm-es talajfagyot is mértek. Tehát ebből a szempontból az 1998/99. évi tél egyáltalán nem volt szélsőséges, s bár a talajfagy hozzájárult a nagykiterjedésű belvízi elöntések kialakulásához, nem ez volt a döntő tényező. A dönlö tényező a hóban tárolt hatalmas vízmennyiség volt, mely a hirtelen fölmelegedéskor nem tudott beszivárogni a vízzel már előzőleg jórészt telített talajba így hatalmas elöntések keletkeztek, amelyek március 7-én egyidejűleg mintegy 360 ezer hektár földterületet borítottak el. 7. ábra. Csapadék-elosztás Magyarország területén 1999. június 1999. márciusában szerencsére nem volt sok csapadék, így a belvízmentesítés eredményeként jelentősen csökkent az elöntött terület Áprilistól viszont megint megélénkült a csapadéktevékenység, mely májusban is folytatódott Júniusban pedig rendkívül heves záporok, zivatarok, helyenként felhőszakadások okoztak újabb elöntéseket a már korábban is elöntött térségben, de máshol is. A júniusi havi csapadékösszeg területi eloszlásáról a 7. ábra ad képet Az 1999-ben elöntött összes terület a VIZIG-enként kialakuló elöntési maximumokat összeadva, és a nyári elöntést is számba véve, 440 ezer hektárra becsülhető. Ennél nagyobb elöntés ebben az évszázadban csak kétszer, 1940-ben és 1942-ben fordult elő, amikor a mai országhatárunkon belül kb 500 ezer, illetve kb. 600 ezer hektárt öntött el a belvíz (#. ábra) A mostaninál valamivel kisebb volt az 1941. évi belvíz (kb 400 ezer ha elöntés) és az 1966. évi belvíz (372 ezer hektár elöntés). Az országos elöntési adatok hidrológiai-statisztikai vizsgálata alapján mondhatjuk, hogy az 1999 évi belvíz előfordulási valószínűsége 2,5 %, átlagos visszatérési ideje 40 év. Ez valóban rendkívüli eseményt igazol Ha az elöntési adatokat belvízi tájegységenként nézzük (2. táblázat), akkor megállapíthatjuk, hogy a Felső-Tisza vidékén (a FET1 VÍZIG területén kívül ide számítva a Bodrogközt és a Taktaközt is) minden korábbinál nagyobb volt a mostani belvízi elöntés. Előfordulási valószínűsége - az 1940-42. évi adatokat is figyelembe véve - hozzávetőleg 1 %-ra tehető (100 éves átlagos visszatérés)! A Közép-Tisza vidékén (a KÖTIVIZIG és a TIVIZIG együtt, kivéve az Alsó-Nyírvízi és a Sebes Körös-Berettyó közi belvízrendszert, viszont ide véve a Dél-borsodi rendszert) 50 éves, a Körösök és a Berettyó vidékén (a KÖVIZIG területe és a TIVIZIG területéről ide vett két rendszer területe együtt) 33 éves, az Alsó-Tisza vidékén (ATIVIZIG) 25 éves átlagos visszatérési idő becsülhető Az 1999. évi belvízi elöntés a Duna-völgyi tájegységben (ADUVÍZIG és KDV-VÍZIG együtt) és a Kisalföldön nem volt rendkívüli, az átlagos visszatérési idő kb. 5 év, illetve 3 év. A lefolyási-levezetési adatok feldolgozására nem vállalkoztam, az komolyabb munkát igényelne, egyébként csak az átszivattyúzott vízmenynyiségről vannak úgy-ahogy megbízható adatok, a gravitációs levezetésekről nincsenek, s így az értékelésekkel nem sokra mennénk 2. láblázat Az összes belvízi elöntés hektárban Tájegység 1999-ben júliusig 1961 - 1998 közötti max. Kisalföld 3000 32000 (1996) Duna-völgy 10000 63000 (1970) Felső-Tisza vidéke 136000 (!) 97000 (1967) Közép-Tisza vidéke 125000 (!) 113000(1963) Körösök és Berettyó v. 71000 73000(1979) Alsó-Tisza vidéke 65000 82000(1966) Egyéb 30000 Összesen 440000 Kiszámítottuk azonban - csupán egyetlen térségre, a már korábban vizsgált - Kecskemét - Kiskunhalas közötti területre - a belvizességi index értékét, amely az 1998/99. évi téli félévre vonatkozóan 1,35-re adódott, jelezvén, hogy itt csak közepes belvíz volt. Az 1931-től meghatározott adatokat a 9. ábrán mutatom be Ezen jól láthatók az 1940-1942 évek kiugró (3,0-5,1 közötti) értékei, továbbá az 1956., 1966. és 1970 é-