Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

3. szám - Pálfai Imre: Az 1998/99. évi téli, tavaszi és nyári belvizek kialakulása, sajátosságai és összehasonlítása a korábbi nagy belvizekkel

141 Az 1998/99. évi téli tavaszi és nyári belvizek kialakulása, sajátosságai és összehasonlítása a korábbi nagy belvizekkel Pálfai Imre Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság 6720. Szeged, Stefánia 4. Kivonat: Többéves nedvesség-felhalmozódás és talajvíz-emelkedés után a Magytír Alföldön, különösen az Alföld középső és északi részén, 1999. februáijában szokatlanul nagy mennyiségű hó hullott, melyből - olvasztó esők kíséretében - hatalmas belvízi elöntések alakultak ki. A nyár folyamán - záporesőkből, felhőszakadásból - újabb belvízi elöntések keletkeztek. Az összes elöntés 440 000 hektár 4400 km

2 volt. Ilyen méretű belvíz Magyarországon átlagosan 40 évenként fordul elő. A tanulmány anyaga elhangzott a Magyar Hidrológiai Társaság XVII Országos Vándorgyűlésén (Miskolc, 1999. július 7.) Kulcsszavak: csapadék, havazás, olvadás, talajvíz, belvízi elöntés Az 1998/99. évi belvizek kialakulását vizsgálva több évre kell visszatekinteni. Hosszú száraz periódus után 1995-ben kezdett nedvesebbre fordulni az időjárás. 19811994 között, tehát mintegy másfél évtizeden keresztül szinte minden évben átlag alatti volt a csapadék, 1995ben, 1996-ban, s főleg 1998-ban viszont az évi csapadékösszeg jócskán felülmúlta a sokévi átlagot, ráadásul a csapadék növekedés - az 1990-es évek elejéhez viszonyítva - a lehetséges párolgás csökkenésével párosult (/. táblázat) Megkezdődött egy nedvesség-felhalmozódási folyamat, mely a talajvíz-szintek emelkedésében, a talaj nedvességtartalmának növekedésében és belvízi elöntésekben nyilvánult meg. Szerencse, hogy 1997-ben az átlagosnál kevesebb csapadék hullott, mert különben 1998 végére még nedvesebb állapotok alakultak volna ki. 1. táblázat Az évi csapadék és a lehetséges párolgás Az évi csapadékösszeg országos területi átlagai mellett figyelmet érdemel a csapadék területi eloszlása is. 1995ben főleg a Dunántúl, valamint a Duna - Tisza köze és a Tiszántúl ÉK-i csücske kapott sok (600-700 mm-nél több) csapadékot. 1996-ban ismét a Dunántúl, valamint a Tiszántúl középső része (legfőképp Berettyóújfalu környéke) volt a legcsapadékosabb. 1997-ben csak DNy-Dunántúl s a Tiszántúl ÉK-i csücskén esett 600 mm-nél több csapadék. 1998-ban a csapadékösszeg csekély kivétellel az egész országban meghaladta a 600 mm-t, DNy-Dunántúlon és az ország ÉK-i részén pedig a 800 mm-t is (/. ábra). Csupán síkvidéki, tehát belvízzel veszélyeztetett területeinket nézve, az 1995-98 közötti négy éves időszakban kiugróan legtöbb csapadék az Alföld ÉK-i részén hullott. A talajvízállás változásának illusztrálására két dél-tiszántúli észlelő kút adatsorát mutatom be, - az 1930-as évek közepétől napjainkig. A külterületen lévő mezőhegyesi kút talajvízállás-görbéje (2 ábra) „szabályos" lefutású, jól tükrözi a nedvesség-feltöltődési és kiürülési folyamat periodicitását, megfigyelhetjük a legutóbbi (1995. évi) mélypontot, s az azt követő emelkedő tendenciát, ami még nem vezetett az 1942-ben észlelt maximum közelébe. A belterüle ten lévő székkutasi kút talaj vízállás-görbéje (3. ábra) annyiban rendellenes, hogy a 80-as - 90-es évek száraz időszakában a süllyedő tendencia helyett viszonylag kiegyenlített vízállás uralkodik, ami a vezetékes vízállás bevezetése, ill. a szennyvíz-szikkasztás következménye lehet. Mivel itt a vízállás legutóbbi emelkedő szakasza 1995-ben magasabb szintről indult, mára jobban megközelítette az eddigi maximumot Magyararsmf 1. ábra. Csapadék-eloszlás Magyarország területén 1998-ban Az Alföld középső és északi részén a belterületeken 1998-ban tapasztalható szokatlanul nagy problémák egyik oka valószínűleg a székkutasihoz hasonló módon, vagy még jobban megemelkedő talajvíz lehetett. Ezen a vidéken a talajvíz szintje már 1998-ban többfelé megközelítette a korábbi maximumot A Duna - Tisza közi hátságon, ahol a 80-as - 90-es években igen nagymérvű, különféle emberi tevékenységekkel is előidézett talajvízszint-süllyedés következett be, a vízszint-emelkedés 1995 után nagyon lassan indult meg, így a talajvízszint 1998-ban az itteni kutak többségében még nem érte el a korábbi sokévi (1956-1980 évi) átlag szintjét. Ez a belvízképződés szempontjából kedvező körülményként könyvelhető el. Magyarországon 1992 - 1998 között Ev Csapadék (mm) Lehetséges párolgás (mm) 1992 490 1207 1993 537 1153 1994 538 1213 1995 691 1098 1996 683 973 1997 534 1052 1998 727 1060 Forrás: Magyarország vízkészleteinek állapotértékelése (VITUKI)