Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

1. szám - Marton Lajos–Szanyi János: A talajvíztükör helyzete és a rétegvíz termelés kapcsolata Debrecen térségében

MARTON L. - SZANYI J.: A talajvtzttlkör és rétegvíztermelés kapcsolata 11 145 140 135 130 125 120 115 110 105 100 95 90 85 80 CQ E o T— CM CO lO CD CO CD o T— CM co m <o rco MLO m m in lO m m m m CM CM CM CN CM CM CM CM CM CM ÍM CM CM CM CM CM CM CM CM elő, ha a közvetlen hidraulikai folytonosság feltétele biztosítva van. A tapasztalat szerint a "hidraulikai ablak" olyan mértékű, hogy a réteg szivattyúzásának hatása a felszínig terjed. A II. vízműnél a talajvíz-depresszió mértéke közelítően megegyezik a vízmüves rétegben a kutak üzemelése során kialakuló depresszióval. Feltételezhető, 150 •Üzemi •Talajvízszint Min.ered.tv •Térszín .vm. hogy a vízzáró vagy félig vízzáró rétegek nem folytonosak, hanem lencsés kialakulásúak, amelyekre a hidrológiai naplók rétegsorai utalnak. A bemutatott szelvények "perdöntő" hidraulikai bizonyítékul szolgálnak a víztermelés és a talajvízszint kapcsolatának kimutatására. X km 11. ábra. É-D -i irányú hidraulikai szelvény a II. vízmű középvonalában (X = 250,5 km) 135 12. ábra. K-Ny-i irányú hidraulikai szelvt 10. Értékelés Az itt bemutatott tanulmány egy kérdésre koncentrált: van-e kapcsolat a rétegvíztermelés és a talajvízszintek alakulása között, és ez bizonyítható-e egzakt módon. A kérdésre a válasz határozottan igenlő. Közvetlen kapcsolat mutatható ki a talajvíz szintje és a rétegvíz termelés helye és mértéke között. Y km V a II. vízmű középvonalában (Y = 845 km) A talajvíz-felületen keletkezett mélyedések, teknők mint talajvíz-depressziós tölcsérek a nagy vízkivételek helyével esnek egybe. A teknőkön átmenő szelvényeken geometriailag kimérhető a depressziós hatás. Tudomásunk szerint ez az első olyan feldolgozás, amelynek során a mélységi víztermelés hatása a talajvízszint alakulására ténylegesen kimutatható volt. CO cn o CM co m CD N00 co co S T s 5 5 CO co 00 co 00 00 00 00 00 co 00