Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

2. szám - Kaliczka László–Rakk Tamás: „Vizeinket is védjük eredeinkben” (Vízgazdálkodás a HM VERGA Rt. területén)

KALICZKA L. - RAKK T.: "Vizeinket is védjük erdeinkben" 109 3.1. Dagonyák A kifejezés jellegzetesen a vadgazdálkodás műszava. A dagonya általában 5-50 m

2 vízfelületű, 10-50 cm mélységű képződmény, amely vizes, iszapos, sáros jellegénél fogva a vadon élő állatok nedvesség ellátási, hűtőzési, „dagonyázási" igényeit elégíti ki, s nyáron a nagy mennyiségben jelentkező vérszívó rovarok eltávolításában is szerepet játszik. A természetes módon keletkező dagonyákat a szarvas és a vaddisznó alakítja tovább. Nagyobb esőzések után a kisebb mélyedéseket, kerék-csapásokat a hoszszabban megmaradó vízben dagonyázásával mélyíti azzal, hogy a szőrére ragadó sár formájában elhordja fokozatosan a földet. Mesterséges dagonyákat úgy hozunk létre, hogy megfigyeljük az elfolyó vizek útjait, s azokon a mélyebb pontokon, ahol arra alkalom nyílik, gépi eszközökkel kisebbnagyobb „gödröket" létesítünk, és ezekbe vezetjük az utakon csordogáló vizeket. E mélyedések még sekély talajrétegek esetén is 1-2 év alatt vízzáróvá válnak. Mind a természetes, mind a mesterséges dagonyák víztartásának fokozásara bentonitos szigetelést alkalmazhatunk. 30-50 % bentonit és 70-50 % föld keverékét a talajra terítjük és juhlábhengerrel tömörítjük. A tömörítésre legújabban azt a természetes módszert is használjuk, hogy szemes kukoricát szórunk a tömörítendő helyre. A kukoricát elfogyasztó vaddisznó kondák tökéletesen helyettesítik a juhlábhengeres tömörítést. A dagonyák kisebb része egész évben vizet és iszapos sarat biztosít a vadon élő állatoknak, másik része csapadékos időben telik meg, és a felfogott víz csökkentheti a lezúduló vizek elsodró hatását. A visszamaradó víz az erdei levegő pára-tartalmát növeli. 3.2. Földmedencék (mini-tározók) Kedvező adottságú völgyekben az erdei utak mellett lehet kialakítani tározótereket, amelyek magukba fogadhatják a csapadékvizek jelentős részét. Földmunkagépekkel (dózerrel, gréderrel), viszonylag alacsony költséggel építhetők. Célszerű megkeresni a nagyobb, 50-700 m

2 felületű víztároló medence létesítésére, az utakon lezúduló víz felfogására alkalmas helyeket. Tankbeálló mélyedést kialakítva, s a víz-befolyás kényszerítésére terelő árkot ásva, illetve vízterelő beton-, vagy faelemeket elhelyezve, a többit elvégzi a természet. Egyegy ilyen medence 4-5 nagyobb esőzéssel eliszapolódik s víztartóvá válik. (A "tankbeálló" katonai lőtéri kifejezés: járművek részére készített terepszint alatti mélyedés) E medencék 50-300 m

3 vizet képesek befogadni és tárolni. A medencék nagy előnye, hogy műszaki tervezést, nagyobb előkészületeket és jelentős anyagi eszközöket nem igényelnek. A területét jól ismerő erdő- és vadgazda sok lehetőséget találhat a víztároló földmedencék építésére, amivel jelentősen csökkentheti a területről feleslegesen távozó csapadékvizek mennyiségét. 3.3. Kis tározók A kis tározók létesítéséhez, a gátak megépítéséhez vízügyi szaktudást igénylő tervezés, és vízjogi engedélyezési eljárás szükséges. A tervezésnél fő irányelv a természet által kínált, műszakilag legkedvezőbb, ugyankkor a legkisebb költséget igénylő helyek kiválasztása volt. Ezzel a szemlélettel a töltés méreteit optimálisra: a megkívánható mérettel költségtakarékosra lehetett tervezni. A tervezés és kivitelezés egyik legfontosabb szándéka volt, hogy a létesítmények természetbe simuljanak. A beton- és vasbeton szerkezeteket általában földtakarással láttuk el. A gátak felületei - mesterséges beavatkozással is segítve - hamar elfüvesedtek. 1-2 év elteltével csak a fuvesítetlen árapasztók, betonfelületek emlékeztettek a műtárgyra. A kistározók 1500-4500 m

2 területen egy-egy nagycsapadék nyomán 400-6000 m

3 csapadékvizet voltak képesek befogadni. Az évente visszatartott vizek mennyisége ennek többszöröse lehet. A legelsők közt, 1994-ben létrehozott Malom-völgyi 1. sz. kistározó környezetét pl. az évek során úgy benőtte a növényzet, hogy ma már természetes tó látványát nyújtja. Körülötte pedig érezhetően gazdagodott a növény- és állatvilág. 3.4. Források foglalása A VERGA Rt. területén a források száma alacsony. Ezek egy része ugyan egész évben ad vizet, de a vízhozamuk erősen változó. A források másik része időszakos. Működési idejük hossza, a mindenkori éves csapadéktól és annak eloszlásától függ Szinte felesleges hangsúlyozni, hogy vízszegény területeken a működő forrás milyen nagy kincs. Az elmúlt évtizedekben ezzel a kinccsel, ennek védelmével nem sokat törődtek. Az 1993. évi szemléletváltozás óta a Veszprémi Erdőgazdaság a forrásokat felkutatja és szakszerű forrásfoglalással rendbe teszi. A közelmúlt években 20 forrásfoglalás történt az erdőgazdaság területén A forrásfoglalások során arra törekedünk, hogy azoknak vizét felhasználva a forrástól 8-10 m távolságra dagonyázó medencéket is készítsünk a vadállománynak. A tapasztalatok szerint dagonyázó medencék hiányában magát a forrásmedencét teheti tönkre az inni, dagonyázni kívánó állat. A források mellett a túlfolyó árkokat is mindig ki kell alakítani, s azokat folyamatosan tisztán tartani. 3.5. Vízmosások Erdőterületeken gyakoriak a víz elsodró ereje által létrehozott 3-5 m mélységű, 8-10 m szélességű mélyedések, a vízmosások. Ezeknek fenékszintje már gyakran eléri az alapkőzetet. A vízmosásokat a lezúduló vizek állandóan bővítik. Ezáltal az erdők talaja is folyton fogy. A vízmosások medrében viszonylag kis költséggel lehet gátakat építeni. Ezek kettős feladatot oldanak meg: visszatartják a hordalék jelentős részét, a gátudvaron pedig vizet tárolnak - ha a gát szerkezete ezt megengedi A gátudvarokban tározott víz az 100-500 m

3-t is elérheti, így ez az erdő élővilága részére ugyanolyan víznyerő hely, mint egy kistározó, vagy dagonyázó hely. A gátudvarok a visszatartott hordalékból néhány év alatt feltöltődnek. A feltöltődött gátudvar felett újabb gátat lehet építeni, illetve a feltöltődött gátudvarban kis munkával dagonyát vagy víztartó medencét kialakítani. így a vízmosás medrében szinte folyamatosan lehet vizet biztosítani. A vízmosásoknál a gátudvar vízzárása természetes úton is kialakul, de ezt mesterségesen - tömörítéssel, bentonitos keverékkel - rövidebb idő alatt is biztosítani lehetett. Erre jó példa az olaszfalui Malom-völgy 1. sz. müve. vagy a padragkúti Sárcsíkut gátja és gátudvara.