Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)
2. szám - Molnár László: Vízimalmok az Alsó-Válickán és mellékvizetin
104 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80. . ÉVF. 2. SZ. is, és a földszinti garatból is el lehetett juttatni a középső szinten lévő őrlőkhöz. Itt a középső szinten volt egy malomszoba. Az épület északi oldalán egy szoba + konyha, kamrás lakás a molnár számára. Nyugati oldalán a gépház, déli oldalán a turbinaház állt. A malomtól északra állt a tulajdonos háza és gazdasági épületei. Ezek az épületek jelenleg magánkézben vannak. 12. Páka Először 1564-ben említenek a faluban malmot. Ez a falutól délre lévő lehetett. Két évvel később szintén egy malomról olvashatunk. A török hódoltság utáni a következő adatunk 1690-ben a Válickát még Páka-ként említik, mert így írnak a faluról: "Falu a Páka nevű patak mellett. Puszta malom a patakon." Tehát a török időkben a malom is elpusztult. Harminc év múlva - 1720-ban Koncz Jánosnak és Bedők Istvánnak van egy egy kerékre járó malmocskája, mely mindössze 8 forintot jövedelmez. Érdekes, hogy 8 év múlva ezt a malmot a Cserta patakon lévőnek említik: "Van egy egy kerékre őrlő, úradó alá eső malom a Cserta (?) patakon, ez az itteni (pákai) Bedők Istváné és a dömeföldi Koncz János özvegyéé, jövedelme 40 forint." Az 1750. évi, az alsó-lendvai uradalom vagyonát rögzítő összeírás nem említi a malmok jövedelmét. Tehát azok még nem tartoztak a herceg birtokába, e szerint az 1728-ban említett az Erdődyeké lehetett. Ezt földrajzi helyzete is valószínűsíti. 1763-ból, Páka határjárásából tudjuk a következőket: "... A Malom föllül lévő Hídig és töltésig ... a töltést a hidat azt "tsak az ulta tsinálták Pákaiak, miulta az Malmot oda épitetik, annak előtte pedig sem híd, sem szekér utt azon helyen nem volt...". 1770-ben a malmok jövedelme a következő volt: 1. Rendes adózó 116 pozsonyi mérő 2. extraszerialis 25 pozsonyi mérő. A nyolc molnár összesen 62 pozsonyi mérő gabona jövedelemmel, 1 községi és 1 uradalmi molnár 25 p.m jövedelemmel 5 8. Itt némi ellentmondás van az ugyanazon évi adatok közt. Bár azt biztosan állíthatjuk, hogy a fent említett nyolc molnárnak nem a faluban, hanem másutt volt bérelt malma, mint azt korábban másutt már láttuk. Fenti adat egyébként ellentmond a térképek adatainak is, mert az első katonai felmérésen - 1784-ben - csak egy malom van, a falutól délre, Lászlóháza alatt 5 9, míg Tomasich térképén már két malom található. Ugyancsak szerepel mindkét malom a II. katonai felmérésen is, 1856-60 közt. Az egyik az első katonai felmérésen lévővel azonos, míg a másiknak a pontos helyét a II. katonai felmérés térképe alapján sikerült pontosítani. Ebből tudjuk, hogy a Válicka medre a templom alatt ma is látható árok volt, míg a mai Válicka meder, ahol a jelenlegi malom is áll, annak a malomnak a szabadrekesztóje volt. Itt egy hegyesszögű kanyar után fordult vissza a patak a jelenlegi meder felé. A malom a jobb, a templom felé eső oldalon, a molnár háza (?) a bal parton állt Ugyanott volt a Cserta szabályozási tervén is 1863-ban 61 Két malom van a III. katonai felmérésen is, a felső a korábbi ismert helyén, az alsó viszont már nem a kanyarban, hanem a kanyart átvágó, a patakot kiegyenesítő meder alsó végén 6 2. 1770-ban már uradalmi malom van a faluban. A másik, az új, amely 1792-ben már megvan, nem tudjuk, kinek a tulajdona. A malmot 1897. októberében Belső József és neje vásárolta meg az Esterházy hitbizománytól. Pontos nevén: az Esterházy Hercegi Zárgondnokság központi igazgatóságától. Az adásvételi szerződés rögzíti: "vízimalom, molnárlak réttel, 5 hold 1311 négyszögölnyi térfogattal". A II. pontban rögzítették, hogy a vételárat 3255 forintot - 10 éven keresztül - 1898. évi január hó 1jével kezdődő és 1907. július hó l-jével végződő 20 egyenlő, s minden év január és július havának első napján esedékessé váló részletben az 5 %-os kamattal együtt, az alsólendvai hercegi uradalmi pénztárába befizetni. A szerződés a vevők részéről Alsó-Lendván 1897. október 10-én, az eladók részéről Kis-Martonban 1897. október 26-án íratott alá. Az 1898-ban készült helyszínrajz "A Válicka patak pákai szakaszának helyszínrajza: 1:2880. Szombathely, 1898. június havában" az alsó malmot, mint Belső József malmát említi. Ezt a térképet a későbbiekben is használták, mert szerepel rajta Horváth Gergely és felesége aláírása, valamint elmosódott bélyegzővel a hitelesítés is. Ekkor húzhatták át a térképen a felső malmot és írhatták alá, hogy: megszűnt malom a. E malom gátját, illetve annak cölöpjeit 1997. tavaszán egy mesterséges sziget építése során megtalálták. Ezek azt bizonyítják, hogy az első malom - a falutól délre levő - az idők folyamán helyet változtatott. Kb. 200-250 m-re délebbre került. Ennek okát nem ismeijük, míg a Czigola malom néven ismertnél a helyváltoztatást a Válicka szabályozása indokolta. A felső 1905-ben Francz Lajosé mert felszólítják a pákai ú.n. "felső vízi malomhoz tartozó vízhasználat gyakorlatának szabályozására. Egyben kötelezik öntöttvas magassági jegy vásárlására. Francz Belső Józseftől vásárolta, mint azt Kányavárnál már láttuk Ennek a malomnak közben Kemenczey nevű tulajdonosa is lehetett, mert a faluban emlegetik, mint Kemenczey malmot. A malom 1926 előtt elpusztulhatott, vagy lebontották 6 5. Ezen a felső malmon tehát gyorsan túladott Belső József, aztán hamarosan az alsón is. 1909ben az alsólendvai uradalom felszólítja Belső Juliannát (féij. Baka Ferencnét), hogy a szülei által megvásárolt pá-
