Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)
2. szám - Molnár László: Vízimalmok az Alsó-Válickán és mellékvizetin
102 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80. . ÉVF. 2. SZ. nak. 1872 március 10.-én halt meg. Ettől kezdve fia, a szintén József intézte tovább a család ügyeit. Ö később megvette a két pákai és a kányavári csörgei malmot. 1907-ben vízjogi engedélyt kap "... a kányavári község határában az Alsóválicka vízfolyáson . . vízhasználatot gyakorolni vízimunkálatokat létesíteni illetve az eddigi gyakorlatokat továbbra is a jelen engedély okirat határozmányai szerint gyakorolni és fenntartani. . - Az evégből szükséges vízművek a következők: a)felső malomcsatorna, b) malomfö, c) alsó malomcsatoma. A vízhasználat segélyével két darab alulcsapott közönséges rendszerű vízikerék tarttatik mozgásban ... átmérőjük pedig (felülről lefelé) 5,12, 4,50 méter... A fenti vízikerekek egy pár egy méter átmérőjű malomkövet és egy hengerszéket hajtanak... A kerekekre vezető zúgó nyílásán belül mért szélessége balról jobbra menő sorrendben 0,72, 0,77 méter, összesen 1,49 méter. Küszöbének magassága az alapok felett ugyanazon felsorolás sorrendjében 168,07, 168,10 méter legyen 3 6. Az első világháborúban nagy csapás érte Belső Józsefet. Fia, Ferenc, aki tengerészként szolgált, és aki szintén molnár volt, s a malom üzemeltetésében utóda lett volna, elesett Piavénái. így a malmok ügyének intézésébe egyre inkább vejét, Julianna lánya férjét, Baka Ferenc jegyzőt vonta be. Az idő túlhaladta a vízikerekes, malomköves malmokat, ezt érezte meg Baka Ferenc is, mert 1924. áprilisában a szombathelyi Pohl E. és Fiai gépgyár és vasöntődétől kért terveket és költségvetést a malom berendezés átalakítására és turbinára 3 7. Ekkor azonban általunk ismeretlen okból mégis elmaradnak az átépítés munkái, mert a szombathelyi gyárból 1926-ból értesítik, hogy a tervezett berendezésbeli változások nem okoznak gondot számukra 3 8. Az átalakítás munkáival csak a következő évben végeznek. Ezt a cég 1927. június 10-i leveléből tudjuk. Már csak a pénzügyek rendezése van hátra 3 9. A korszerűsített malom azonban nem tudott folyamatosan üzemelni, mert a Válicka vízhozama ehhez kevés volt. Ezért 1929. május 31-én 1 db 2831 lóerős fatüzelésű szívógázmotort rendelt meg a Martos és Hertz Motor Gépgyártól, amelyet a cég augusztus 23-án le is szállított 4 0. Műszaki leírás Baka Ferenc kányavári felső malmáról. A malomfő turbinára vezető zúgóból és szabad zugából áll. A turbinára vezető zúgó belső mérete 1,90 m. Küszöbének magassága 168,020 m a hasonlító sík felett. A tábla magassága 0,70 m a küszöb felett. A tábla felső éle 168,720 m a hasonlító sík felett. Szabad zúgók belső méretei 1,35-1,35 m, össz. 4,05 m Küszöbe magassága 166,850 m a hasonlító sík felett. A táblák magassága 1,87 m a küszöb felett. A táblák felső éle 168,720 a hasonlító sík felett. A vízhasználat segélyével 1 db Reich gépgyár Szombathely gyártmányú álló tengelyű Francis turbina tarttatik mozgásban, mely 1,70 m hasznos esés 600 liter másodpercenkénti vízmennyiség 0,63 m átméretü futókeretekkel 118 percenkénti fordulatszám mellett 10,2 lóerőt fejt ki. Jelen műszaki leírásban felsorolt magassági méretek a malomhoz tartozó lakóházon elhelyezett öntöttvas vonatkozási jegy borda vonalára, mint 171,200 m magasságú alappontra vannak vonatkoztatva. Szombathely, 1933. március 21." 4 1 A vízhozamon kívül azonban más gond is lehetett, mert 1933. február 7-e és 1934 augusztus 8-a közt többszöri levélváltásra került sor Baka Ferenc és turbinát szállító Reich Gépgyár közt, melyekben a gyár több példát hozott fel, ahol a neki szállítotthoz azonos típusú turbina tökéletesen működött 4 2. Újabb átalakításhoz készülődtek azonban, mert 1933. június 6-án 8 vasgerendát rendelt a malom átalakításához, a vasgerendákat árusító R.T.-től 4 3 1934. április 18-án kap végleges vízhasználati engedélyt 10369/1934 szám alatt, a malom tulajdonosa Baka Ferencné. 1935-ben a turbina mellett még használják a szívógázmotort is, mert a Hazai Kőolajipari Részvénytársaság-tói 102 kg szívógázmotor hengerolajat rendelt 4 4. Még ugyanebben az évben panaszt tett a kányavári közbirtokossági elnöke, hogy a malom által felduzzasztott víz miatt a közbirtokossági legelő kárt szenved. A panasz nyomán Zala vármegye alispánja vizsgálatot rendel el. Baka Ferencné kányavári vízimalma felülvizsgálata: - "Megállapítást nyert, hogy a malom szabadzúgó zsilipjének jobb oldali táblája nincs megfelelő felhúzó szerkezettel ellátva. - A baloldali tábla teteje 5,5 cm-rel magasabb az engedélyezettnél. Felszólítják a malomtulajdonost, hogy 4 héten belül a magasabb táblából 5,5 cm-t vágjon le. - Nyomatékosan felhívja a tulajdonos fegyelmét, hogy a malom felső csatornájának partjait gondosan tartsa karban és akadályozza meg a patak vizének a rét területére való kiömlését" 4 5. 2. kép. Kányavár, Csörgei malom 1950. január 1-től a Válickán lévő malmok vízhasználatát kártalanítás nélkül korlátozzák a MAORT bázakerettyei gazolin- és fürótelepe üzemvíz-ellátása érdekében. Ez három malomtulajdonost érintett: Baka Ferencnét Kányaváron, Fata Gábort Dömefóldén és Horváth Gergelyt Pákán. A véghatározatot 150/1950 számon a Szombathelyi Vízgazdálkodási Körzet vezetője adta ki 1950. január 20-án. A malomról a következő adatunk 1952-ből való, az államosításról. Ebben önként felajánlják a Magyar Államnak. A Magyar Állam tulajdonából a "Csertamenti" MGTSZ (Csömödér) tulajdona lett 1961-ben, majd 1992ben a pákai önkormányzat, végül a kányavári önkor-
