Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

2. szám - Molnár László: Vízimalmok az Alsó-Válickán és mellékvizetin

98 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80. . ÉVF. 2. SZ. ső középkorban az alul csapott hajtóművet ott is használ­ják, ahol a felül csapott vízikerék alkalmazásának minden feltétele megvan 4. Az alulcsapó vízikerékhez a patak vagy folyók teljes szélességében keresztgátat építettek, és csak a kerék előtt hagytak szabályozható elfolyót. A gátat leg­inkább 0,5-1 m sortávolságra a folyó medrébe vert tölgy­fa tartók (őrkarók, fenékkarók) közé font gallyból készült fal közé rakott kőből, hantból és trágyából építették. A gátak között az egykori leírások megkülönböztetnek öreggátakat, fiókgátakat, vízvető gátakat, oldalgátakat, fenékgátakat, koronásgátakat, hídasgátakat. A gátakon a vízikerék előtt 2-2,5 m-es szabad helyet hagynak a zsilip számára, amellyel a kerék működését szabályozzák. Ha a zsilipet megnyitják, a víz a kerék lapátjaiba ütközik. A kerékzsilip zárásával a keréktől távolabb, a gát fölött bukik át a víz, a kerék nyugalomban marad 5. Felülcsapott vízikerekű malom Már az ókorban is használt, legelső ábrázolásai a XIV­XVI. századból származnak. A felülcsapott kerék a víz mozgási energiáján kívül helyzeti energiáját is hasznosítja, s ezáltal jelentős energiatöbbletet eredményez. Gyakorlatilag két típusa alakult ki: az egyik a szabad­lapátos, a másik a zárt, vagy rekeszes vízikerék. A sza­badlapátos járókereket főként a víz mozgási energiája működteti, s csak igen kis mértékben hasznosítja a víz helyzeti energiáját. Ezzel szemben a rekeszes vagy szek­rényes vízikerék alkalmas az ütközés után mozgási ener­giáját vesztett víz helyzeti energiájának hasznosítására. A felülcsapó rekeszes vízikerék nyomatéka két erőhatásból jön létre: a víz mozgási energiájából adódó kerületi erő­ből és a kerékrekeszekben tárolt víz tömegsúlyának a ten­gelyre ható nyomatékából 6. Ortaháza Széntpélerfölde Páka •15 JJörne földe tnyavar /* tucsuta vnBánok­Oltárc Pusztaszentlászló I Pusztpmagyaród 1. Bucswtai malom (17*4) 2. CHUrd lulufli (17»«-»») }. Bínota»ntgy6fxy1 ukn (169«) 4. Séritfei malom (1786-89) 5. Meretal nlom (1784*9) 6. SitfrtMrfDd malom (1728) 7. SMtpéUrtNdl malom (1784) I SuatpMtrMdl majom (1784) 9. PördcIStdi malom (1721) lö.PönJafBWi malom (1728) U.PVdeföMI malom - Puszta ma kx> (1770) lXKinyariri beb« v. Baka malom (17S4) IJ.Kányaviri Crfrgd malom (1792) 14.DőnwfökM Fata malom (1854-«) 1$.Pákai malom (1544) lä.Pikai Czlgola malom (1792) Laszti ínya 1. ábra. Vízimalmok az Alsó- Válickán és mellékvizein Mindkét keréktípusnál alkalmazták, a szűrőrácsot, a­mely a vízben sűrűn egymás mellé vert karókból állt (ké­sőbb vaspálcákból, óriási 1,5-2 m hosszú "vasmacskák­ból" készültek, melyeket alul-felül vízszintes gerendába verve rögzítettek), s amelyek megakadályozták az esetle­ges uszadékok kerékre jutását és annak megrongálódását. A gátak felsorolásánál olvastunk hidasgátról is. A mal­moknál szükségszerűen kellett lenni hídnak. Ha több nem, egy gyaloghíd volt, amelyről a zsilipet működtették. A járókelők is ezen jártak át, hiszen a malom fölött meg­szélesedett a patakmeder és megnőtt a vízszint, míg alat­tuk keskeny, de mély lett a patakmeder. Az utak nyomvonala és a malomhelyek évszázadok a­latt szinte változatlanok maradtak. Csak a XIX-XX. szá­zad embere volt képes - technikája révén -, hogy a termé­szetes útvonalakat és folyómedreket megváltoztassák. U­gyanígy voltak, őrződtek évszázadokon keresztül az elne­vezések, a földrajzi nevek is. Sajnos, a legutóbbi - a termelőszövetkezetek által vég­rehajtott - tagosítások, táblásítások során a régi dűlőne­vek elvesztek volna, mert az egyes táblák egy betűből és egy számból álló jelölést kaptak. Szerencsére, Zala megye földrajzi nevei (Zalaegerszeg, 1964) megőrizték ezeket az ősi neveket számunkra. Úgy látszik, történelmünk so­rán nemcsak századunkban, de az elmúlt századokban is előfordult, hogy célszerűségből megváltoztatták a régi neveket, hisz az ősi elnevezéseket majdnem eltemette a XIX. századi vízrendezés. A régi nevek helyett ilyenek olvashatók: Pákai víz, Dömeföldi patak, Várföldei patak, Bánokszentgyörgyi

Next

/
Thumbnails
Contents