Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

2. szám - Bezdán Mária: A Tisza balparti mellékfolyóinak hatása az árhullámokra

94 HIDROLÓGIAI K

.

ÓZLÖNY 1999. 79. ÉVF. 2. SZ. 1924. áprilisában mind a Szolttok-Csongrád (4. a. ábra) mind a Csongrád-Szeged (4. b. ábra) mércekapcsolat 1. típusú volt, bár a két folyószakaszon azonos napon, 11-én történt a tetőzés. A Maros hatása ezúttal csak részleges meghatározónak bizonyult. Az árhullám Szolnok alatt végig egyidejűleg tetőzve fejeződött be. Hfarri flCO 700 1924 qJQ.12 JC o y% ő rí tn 7 / f\K / /l5 6/ >16 Ál TV 21 yíe A<> Csongrád Html 4 a ábra Mércekapcsolat-történeti vonal, Szolnok-Csongrád, 1924. április Hfcml 800 700. 1924 "D IQJJ •a CTt o 7h\ z fn >18 / /r) *>/ i 20 21 J í" / Ju / fi 5 IV5/ 2

6 Szeged B Hfcml 4.b. ábra Mércekapcsolat-történeti vonal, Csongrád-Szeged, 1924. április 5. b. ábra Mércekapcsolat-történeti vonalak, Szolnok-Csongrád, 1932. április £ 900 aoo 700 1932 2$ 32J7 r \16 \1S 23/ iy Í14 "D "E cn c ry /13 1/1 o 71/ /l2 11 28/ /l2 11 Sieged 600 5. a. ábra Mércekapcsolat-történeti vonalak, Tiszafüred-Szolnok, 1932. április 8 § § HfcrrJ 5. c. ábra Mércekapcsolat-történeti vonalak, Csongrád-Szeged, 1932. április 1941. májusában a Szolnok-Csongrád kapcsolat (6. a. ábra) is még 1. típusú volt, s az átmeneti, 3. típus a Csongrád-Szeged szakaszra tolódott (6. b. ábra). Érdekesség, hogy május 1. és 20. között a csongrádi 1 méteres vízszín ingadozás mellett Szegeden csak 50 cm-es volt az ingadozás, így a kiegyenlítőként behúzható mércekapcsolati egyenes hajlása 2:1. Ez az árhullám Csongrád és Szeged közt fejeződött be. 1932, áprilisában a Tiszafüred-Szolnok mércekapcsolat (5. a. ábra) szabályos, 1. típusú, a SzolnokCsongrád kapcsolat (J. b. ábra) az 1. típushoz közelálló, inkább átmeneti, 3. típusú, míg a Csongrád-Szeged mércekapcsolat (5. c. ábra) kifejezetten fordított, 2. típusú volt. Az utóbbi esetben a 15-én bekövetkező szegedi tetőzést csak 18-án követte a csongrádi, és az árhullám Csongrád magasságában fejeződött be. Csongrád 8 8 H[cni