Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

2. szám - Halász Péter: Termőterület-használat, mint környezeti rendszerszabályozás

HALÁSZ P.: A termőterület használat. 87 A megoldás lehetséges módja A megfelelő terméseredmények, illetve a termőterület megfelelő állapotának elérése érdekében először meg kell határozni a termőterület megfelelő használatát, második lépésként pedig - ha erre szükség van - megfelelővé kell tenni a termőterület jelenlegi állapotát, vagyis biztosítani kell a megfelelő földhasználathoz tartozó területállapotot A megfelelő földhasználat meghatározása érdekében négy alapvető tevékenység elvégzése szükséges: a) a növénytermesztés szempontjából legfontosabb talajtulajdonságok meghatározása, b) elegendő megbízhatóságú talaj-növény kapcsolatok megállapítása (az éghajlat, domborzat, földtani adottságok - növény kapcsolatok figyelembe vételével), ezek alapján c) az egyes talajokon (termőhelyeken) sikerrel termeszthető növénycsoportok, továbbá a művelési ágak meghatározása, végül d) a területi adottságoknak és a termesztési technológiáknak megfelelő esetleges táblásítási korrekció, illetve új táblásítás elvégzése. A megfelelő földhasználathoz tágabb értelemben hozzá tartozik a termőhelyi adottságoknak megfelelően termeszthető növénycsoportok termesztéséhez szükséges technológiák, illetve azok együttesének, a termelési rendszernek a meghatározása is. A termőterület jelenlegi állapotának megfelelővé tétele (a megfelelő földhasználathoz tartozó területállapot biztosítása) érdekében - ha erre szükség van - meliorációt (területrendezés, talajvédelem, üzemi vízrendezés, talajjavítás) kell végrehajtani A melioráció alkalmazásának előfeltétele a termőhelyi adottságoknak megfelelő földhasználat és az ahhoz tartozó területállapot meghatározása. Ezért a melioráció megtervezéséhez már készen kell lennie a termőhelyi adottságoknak megfelelő táblásítási korrekciónak, illetve az új táblásításnak, mert az így megállapított homogén, vagy közel homogén táblák határai lesznek a melioráció vonalas létesítményei nyomvonalának lehetséges helyei, területük pedig a melioráció területi létesítményeinek és tevékenységeinek lehetséges színtere. Ha a meliorációval csak egy rosszul meghatározott területállapotot állandósítanánk, a nem megfelelő földhasználat következtében a termékenység csökkenése a melioráció mellett is bekövetkezne Ebben az esetben a melioráció nem lenne hatékony, sőt a nem megfelelő földhasználattal a melioráció igényét „újratermelnénk". A megfelelő földhasználat önmagában a meglévő agroőkopotenciál megfelelő kihasználásának és fenntartásának, az esetleg szükségessé váló melioráció az agroőkopotenciál helyreállításának, vagy növelésének a módszere. Az öntözés az agroőkopotenciál növelésének a módszere. Az öntözésnek is előfeltétele a megfelelő földhasználat. A megfelelő termőterület-használat a mezőgazdaság terméseredményeinek megfelelő növelésében új szakaszt nyit meg, az okszerű meliorációt megalapozza. Bevezetése azért szükséges, mert beruházás nélkül vagy viszonylag kevés beruházási költség és kis üzemköltség, kevés anyag- és energia-felhasználás mellett biztosítja a megfelelő terméseredményeket, valamint a környezet (termőföldek, vízfolyások, tavak) megóvását és teszi lehetővé a legátfogóbb üzemszervezést és irányítást. A jelenlegi helyzet Magyarország területének mintegy kétharmad részén 6,5 millió hektáron - mezőgazdasági tevékenység, és ennek jelentős részén szántóföldi növénytermesztés folyik. Egyetlen olyan erőforrásunk, amely okszerű gazdálkodás és védelem mellett megújítható, a talaj, amelynek eszmei értéke a megkutatott ásványi nyersanyagoknak több, mint kétszerese. A jelenlegi növénytermesztés következtében a szántóföldek talajainak egyre fokozódó savanyodása napjaink égető problémája, amely a többi, termékenységet rontó hatással együtt nagy nemzeti vagyonúnknak, a termőtalajnak az épségét, folyóink ártereinek biztonságát, valamint kisvízfolyásaink, állóvizeink és a talajvíz tisztaságát veszélyezteti és rontja. Ami a kisvízfolyásokat illeti, a nem megfelelő földhasználat a megnövekedett vízszállítás miatt nemcsak ártereik biztonságát és vizük tisztaságát, hanem medrük vízszállító képességét is rontja. A vízszállító képesség romlását a medrek feltöltődése, elfajulása okozza, dombvidéken a gyorsított erózió miatt megnövekedett hordalék lerakódása, síkvidéken az eutrofizáció miatt a vízi növényzet elbuijánzása következtében. A nem megfelelő földhasználat miatt a termőtalajban, a vízfolyásokban és az állóvizekben keletkező károk elhárításának költségei nem szerepelnek a mezőgazdasági termékek önköltségében: azokat a társadalomnak külső (externális) költségként kell viselnie, amely lassan elviselhetetlen terhet jelent, illetve a természeti adottságokban a káros változások megmaradnak. Ezért is van haladéktalanul szükség a termőhelyi adottságoknak megfelelő földhasználat gyakorlatban való mielőbbi alkalmazására. Javaslatok A megfelelő földhasználatra való törekvés nem tekinthető új jelenségnek, mert a földhasználóknak mindig is ösztönös törekvése és szükségszerű tevékenysége volt a termőhelyi adottságokhoz való minél jobb alkalmazkodás. Ezért a mezőgazdaság élenjáró szakértői korábban az alkalmazás egyre fejlődő eszközeivel, mindenek előtt a termőhelyi adottságok minél pontosabb feltárásával igyekezték azt tudatossá tenni és elősegíteni. A termőhelyi adottságokat nem megfelelően figyelembevevő iparszerü mezőgazdasági termelés megszüntetése után tehát nem bevezetni, hanem helyreállítani, újra elterjeszteni, illetve továbbfejleszteni szükséges a megfelelő földhasználatot. A megfelelő földhasználat tudatossá tétele érdekében azonban a szakirodalomban és máshol megjelenő közléseken kívül szükséges az oktatás különböző szintű igénybevétele is, a népoktatástól kezdve az egyetemi oktatásig. A megfelelő földhasználatra való fokozatos, de haladéktalan áttérést hathatósan elősegítené gazdasági szabályozók mielőbbi kimunkálása és bevezetése is. Az áttéréshez szükséges lenne bel- és külkereskedelmi szerveink piackutató tevékenységének kiteijesztése is, amely keresletet tárna fel azoknak a termékeknek számára, amelyek a magyarországi termőhelyi adottságok változatosságának megfelelően bővítenék a jelenleg termesztésre kerülő, korlátozott számúnak tekinthető termékek választékát.