Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)
2. szám - Pálfai Imre: A víz szerepe az Alföld fejlődésében
68 HIDROLÓGIAI K . ÓZLÖNY 1999. 79. ÉVF. 2. SZ. nyeződik. Ezért a néhány éve megkezdett vízbázis-védelmi programot végig kell vinni, sőt azt a szükséges mértékben, pl. a Duna-Tisza közi hátságra is, ki kell teijeszteni. Öntözési célra a felszín alatti vízkincs igénybevétele csak igen korlátozott mértékben engedélyezhető. Ahol a víz minősége nem elégíti ki az egészségügyi követelményeket, ott korszerű vízkezelő technológiákat kell bevezetni. 6. A lakosság és az ipari vízellátás jelenlegi rendszere, bár több helyen korszerűsítésre szorul, nem gátolja az Alföld fejlődését. Annál nagyobb az elmaradás a vízhasználat során keletkező szennyvizek elvezetése és tisztítása terén. A rendkívül költségigényes fejlesztések elhúzódása vagy elmaradása EU-csatlakozási folyamatunkat is gátolhatja. A 2000 lakosúnál nagyobb települések csatornázását és szennyvizeinek tisztítását kb. 10 éven belül maradéktalanul meg kell oldani. A tisztított szennyvizek hasznosítása akadozik, e téren kihasználatlan lehetőségek vannak. Az Alföldön a tisztított szennyvizeket sok helyen (a folyóktól távoli településeken) a belvízcsatornahálózatba kénytelenek vezetni, ami tovább növeli azok fenntartási gondjait. 7. A folyók vizének minősége nem minden esetben teszi lehetővé korlátlan hasznosításukat. A vízminőség megőrzése, ill. javítása a folyók élő-világának védelme és az üdülési célú hasznosítások miatt kiemelkedően fontos feladat, amelynek keretében csökkenteni kell a hazai szennyező-forrásokból eredő pontszerű és diffiíz szenynyezéseket, és a havária jellegű problémákat, továbbá erőfeszítéseket kell tenni a külföldről érkező szennyezések megszüntetése érdekében is. 8. Az Alföldön a folyók mentén - főként a folyókanyarok átvágása következtében - nagyszámú (mintegy 200) holtág alakult ki, amelyek hasznosítása iránt növekszik az érdeklődés, a holtágak "teljesítőképessége" viszont csökken. Az ebből eredő feszültség feloldása vagy enyhítése érdekében a különleges természeti értékeket képviselő holtágakat, amelyek többsége az árvízvédelmi töltések között, a folyók hullámterében helyezkedik el, szigorúan védeni, a hasznosításra érdemes holtágakat pedig rehabilitálni kell. A holtágak hasznosítása elsősorban jóléti és ne gazdasági célú legyen. A holtágak az Alföldön némileg pótolhatják az állóvizek, a tavak tekintetében mutatkozó hiányt. Ide kívánkozik fölemlíteni, hogy a Kiskörei-tározó, más néven Tisza-tó, néhány évtized alatt az Alföld jelentős idegenforgalmi vonzerejévé vált. 9. Az alföldi vízterek halászati hasznosítása, amely egykor az egyik fő megélhetési forrás volt, az idők során a természetes vizekről nagyrészt a mesterséges halastavakra terelődött át (az alföldi halastavak össz-területe kb. 20 000 ha). A folyami halászat fejlesztési igényeinek és lehetőségeinek feltárása, illetve feltételeinek meghatározása, megérné a fáradságot. 10 A folyók hasznosítható energia-készlete az Alföldön - a kis esés miatt - az ország energiaigényéhez képest csekély jelentőségű, de ez a lehetőség sincsen teljes mértékben kimerítve. Vízerőmű csupán Tiszalöknél és Kiskörénél van. Gazdaságossági számítások és környezeti hatás-vizsgálatok dönthetik el, hogy érdemes-e valahol újabb vízerőművet létesíteni. 11. Az Alföldön a vízi közlekedés lehetősége elvileg adott, de a víziút-hálózat fejletlen, a hajóforgalom gyér. A lehetőségeket csak nagyszabású fejlesztési munkálatokkal lehetne kihasználni. Kérdés, hogy megéri-e? 12. Az Alföld hévizekben rendkívül gazdag. E lehetőség kihasználása, vagyis a hévizek gyógyászati és energetikai célú hasznosítása immár hagyományossá vált. A további fejlesztésnek határt szab, hogy a rétegenergia megőrzése és a használt hévizek környezetkímélő elhelyezése csak komoly anyagi ráfordítással oldható meg. A fenti áttekintésből láthatjuk, hogy a víznek az Alföldön sokrétű szerepe van, de ahhoz, hogy ez a szerep az alföldi létfeltételek javítása, az Alföld fejlődése érdekében pozitívan érvényesüljön, a létrehozott mesterséges vízrendszerek fenntartására, szükség szerinti üzemeltetésére és az igényekhez igazodó fejlesztésére van szükség. A fölsorolt stratégiai jellegű feladatokat természetesen nem elszigetelten, hanem a köztük lévő és a más szakterületekkel is fennálló összefüggések, kölcsönhatások szem előtt tartásával célszerű kezelni és megoldani. PÁLFAI IMRE oki. mérnök, egyetemi doktor, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Vízgazdálkodási Osztályának vezetője, az MHT Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztályának elnöke. Szakmai működését részletesebben a Hidrológiai Közlöny 1987. évi 2-3. számának 69. oldalán ismertettük. The role of water in the development of the Great Hungárián Plains Pálfai, I Abstract: Inundations by floods, undrained runoff, yet alsó draughts have been for centuries the obstacles to development in the Hungárián Plains. Major efforts are required to improve flood control schemes and to reconstruct the land drainage network. The water resources needed for a higher use level of the existing imgation capacitíes, for expanding the irrigation developments and the fish farms are available, but in the longer perspective their augmentation by storage and/or water transfer may become necessary, depending on the demands. Piped water supply in the communities has reached a generally acceptable level, but much remains to be done in the field of wastewater collection and treatment. The oxbow lakes along the rivers and the abundance of thermal water attract many tourists. The rivers are little used as traffic routes and the contribution of hydropower to power supply in the region is an insignificant one. Keywords: floods, undrained runoff draughts, water supply sewerage, oxbow lakes, thermal water, water transport
