Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

1. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság 1998. november 24-i közgyűlése (Beszámoló)

"Az Akadémia nem pecsétrakó intézmény " Részlet az "Akadémia" folyóirat 1998. tavaszi számából (Budapest, 1998. február 19.) A Magyar Tudományos Akadémia a magyar tudósok köztestülete Mint ilyen, feladatának érzi, hogy a hazai tudományosság egészét érintő minden kérdésben állást foglaljon. így állást foglal, ha szükséges, a kutatás szabadsága és zavartalansága, a kutató értelmiség tudományos érdekvédelme ügyében, a tudománypolitika különböző kérdéseiben, az egyes diszciplínák egyetemes és hazai müvelésében követendő irányokban. És, különös hangsúllyal szól arról, hogy a tudománynak a társadalmon belül a "nemzet csinosításában", a polgárosításban, a modernizációban milyen szerepe lehet. De: az MTA mint köztestület nem dolgoz ki kollektív állásfoglalást konkrét tudományos kérdésekről. Az MTA nem pecsétrakó intézmény. Tudósait, tudósainak egy-egy csoportját a szabad véleménynyilvánításra, ha kell, a vélemények különbözőségének nyílt megfogalmazására sarkallja A konkrét kérdésekben is. Ezek az állásfoglalások mindig nevesített állásfoglalások. De nem "az Akadémia" állásfoglalása. Szerencsétlennek tartjuk, hogy az elmúlt évtizedekben viszsza-visszatérően engedtek a magyar szellemi élet vezetői a csábításnak: az Akadémia, illetve a magyar tudósok tényleges és megalapozott tekintélyét a tekintélyelvűség kialakítására használják fel a közgondolkozásban. Sem az irodalom, sem a történettudomány, sem a fizikai, műszaki tudományok, sem más diszciplína körébe eső konkrét kérdésekben nem alakítunk ki ú.n hivatalos álláspontot. Legalábbis én, mint elnök, a magam egy szavazatával mindig is ellene voltam és leszek is ennek a korábbi gyakorlatnak, és se a honfoglalásról, se csontvázról, se gátról ne legyen ilyen "hivatalos akadémiai" álláspont Ebből a felfogásból kiindulva a hágai ítélet végrehajtása tárgyában létrehívott testületet soha nem tekintettük "akadémiai bizottság"-nak. 1994-96 között valóban volt akadémiai "Gabcíkovo-Nagymaros Ad Hoc Bizottság", de az új elnök ezt nem működtette tovább. És, tudomásom szerint a kormány sem "akadémiai bizottság"-nak tekintett bennünket. A testület tagjait sem az Akadémia elnöke, hanem a miniszterelnök kérte fel. Köztük sok akadémikust, akadémiai testületi tagot, doktort. De ők mint független tudósok vettek és vesznek részt a Tanácsadó Testület munkájában Mellettük több tisztviselő, mérnök. A vitákban sem alakult ki semmiféle "akadémiai", kontra "nem akadémiai" álláspont. Én azt tekintettem feladatomnak, hogy a különböző szakmák képviselőit, a különböző vélemények képviselőit "egy asztalhoz" ültessem. Hogy ebben, a térséget hosszú távon meghatározó döntés-sorozat előkészítésében a legjobb szakemberek vegyenek részt. És azon iparkodtam, hogy korszerű álláspont alakuljon ki az egész Duna-régió fejlesztéséről. Hogy meg tudjuk fogalmazni ember és természet, természet és gazdálkodás új típusú viszonyát az ezredfordulón. Sok éve elkötelezett kutatója vagyok a közép-európai népek konfliktusainak, és kutatom e konfliktusok feloldásának lehetőségeit. A létrehozandó Dunaprogram a már megkezdett közép-kelet-európai megbékélés alapja lehet Hiszem, hogy a víz, természeti kincseink megóvása, a természeti környezettel való okos gazdálkodás erösebb összekötő' kapocs, mint a múlt etnikai-vallási-politikai ellentét-hagyománya. Amikor a kormány kérdéseket intézett a Tanácsadó Testülethez a Szigetköz vízellátásáról, a hajózásról, folyamszabályozásról, kiküldtünk egy bizottságon belüli, természettudós szakértőkből álló albizottságot. Az ő feladatuk csak a természettudomány szempontjából számba jöhető alternatívák feltárása volt. Tudtuk, milyen katasztrofális kihatású döntés volt 1992 után a vízgazdálkodási komplex környezeti hatástanulmányok elhanyagolása. A mulasztásokért majd nyilván a történelem fogja a felelősöket elmarasztalni. A mi kollégáinknak a meglévő vizsgálatok, a világban kialakult módszerek alapján kellett, a jelenleg megfogalmazható alternatívákat rögzíteni A Tanácsadó Testület 1998. január 20-i ülésén elfogadta az albizottság jelentését és ezt a kormányhoz továbbította A "tanács" ugyanis "csak" tanács. A felelősségteljes döntés a politikusok kezében van Elismerjük: nehéz feladat, nehéz örökség halmaza után. Reméljük, hogy a döntések előtt a kérdés depolitizálódik, azaz kimenthető még a pártpolitikai küzdelmek arénájából. És reméljük, hogy a döntések hosszú távon gondolkodó és az európai horizontot a magyar érdekkel párosító politikusok döntései lesznek. A döntések ésszerű ütemének mérlegelésével A testület elnökeként írásban is kértem a Miniszterelnök Urat, hogy az albizottsági jelentés közzétételéh ez járuljon hozzá Mert nemcsak a politikának, de a tudománynak is érdeke a nyilvánosság. Glatz Ferenc