Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

1. szám - Nekrológok (Györke Olivér, Korim Kálmán, Sellyey Gyula, Halász Béla, Csoma János)

62 HIDROLÓGIAI K . ÓZLÖNY 1999. 79. ÉVF. 2. SZ. Dr. Csorna János 1924-1998 Barátai és munkatársai szomorúsággal értesülhettek, hogy dr. Csorna János oki. mérnök, tudományos fő­munkatárs, a magyar hidrológiai tudomány ismert műve­lője, eredményes kutatója és szakírója 1998. október 1­jén Budapesten elhunyt. 1924. május 9-én a Szabolcs megyei Anarcs község­ben született, s 1953-ban nyert a Budapesti Műszaki E­gy etemen jeles minősítésű vízépítő szakos mérnöki okle­velet Már egyetemi hallgató korában munkatársa lett a Vízrajzi Intézetnek, de oklevelének megszerzése után a Budapesti Műszaki Egyetemre, a dr. Németh Endre ve­zette I. sz. Vízépítéstani Tanszékre került a mezőgazda­sági vízgazdálkodás tárgykörében készítendő disszertáció témájában aspiránsként Oktatási tevékenységét a buda­pesti tanszéken, kísérleti munkáját Szarvason, az Öntözé­si és Rizstermesztési Kutató Intézetben végezte, megis­merve itt dr. Oroszlány lsts'án irányításával az öntözés gyakorlati műszaki feladatait, üzem- és munkaszervezé­sét. Az aspirantúrának véget vetett az 1956. október 23­án kitört forradalom, amelynek előkészítésében: az októ­ber 22-i műegyetemi nagygyűlés megszervezésében Cso­rna János is szerepet vállalt A megtorlások idején letar­tóztatták, s csak 1958-ban helyezkedhetett el a VITUKI Vízrajzi Osztályán az addigiakhoz képest új munkaterüle­ten, a folyó-felvétel és -nyilvántartás gyakorlati feladatai­ban Érdeklődése itt fordult a folyószabályozás, a folya­mi hidrológia és -hidraulika területe felé 1959-ben tanulmányt készített a tiszalöki, duzzasztott folyószakasz feliszapolódásáról, a következő évben ösz­szeállította a Bodrog vízrajzi atlaszát 1961-ben kezdett foglalkozni a matematikai statisztika hidrológiai alkal­mazásainak megteremtésével. 1963-ban a Vízrajzi Osztá­lyon tanulmányi csoport alakítására kapott lehetőséget, s 1964-ben megbízták a VITUKI akkor alakult Felszíni Vi­zek Főosztályán belüli Hidrológiai Osztály vezetésével. Egyik jelentős kezdeményezője lett a korszerűbb - való­színűség-elméleti - vizsgálati módszerek hidrológiába va­ló bevezetésének. 1975-ben fog majd megjelenni e tárgy­körben dr. Szigyártó Zoltánnal közösen írt "A matema­tikai statisztika alkalmazása a hidrológiában", a szakte­rületen azóta is használt kézikönyve - legismertebbé vált munkája. 1965-től a folyók és tavak hidrológiai osztályát, 1968­tól a folyók osztályát irányította a VITUKI-ban. Törekvé­seinek első eredménye a Duna vízrajzi atlaszának új szemléletű összeállítása lett, a hidrológiai adatsorok haté­konyabb ellenőrzésével és a gépi feldolgozás bevezetésé­vel. Kezdeményezte a Rába folyón a nicki kísérleti telep létrehozásával a folyószabályozási alap-jelenségek tanul­mányozását. 1983-ban viszonylag korán - egészségi o­kokból - kellett nyugalomba vonulnia. 1968-ban a Budapesti Műszaki Egyetem summa cum laude minősítéssel doktorrá avatta Szakmai közéleti szereplése kiterjedt volt. Előadásokat tartott a Mérnöktovábbképző Intézet tanfolyamain, a mű­egyetemi szakmérnöki oktatásban, diplomatervezőkkel foglalkozott, részt vett az Országos Vízügyi Hivatal fo­lyószabályozási tanfolyamainak előkészítésében, előadója volt a Zágrábi Műszaki Egyetem tanfolyamának, és szá­mos előadást tartott, elsősorban a Magyar Hidrológiai Társaság fórumain. Éveken át tagja volt a. Magyar Tudo­mányos Akadémia Műszaki Tudományos Osztálya Víz­gazdálkodás-tudományi Bizottsága Hidrológiai és Hid­raulikai albizottságának. Hivatalos megbízatásokat látott el magyar-csehszlovák és magyar-jugoszláv dunai albi­zottságok munkájában a 70-es évtizedben. A Magyar Hidrológiai Társaság 1967-ben Sajó Ele­mér emléklappal, 1977-ben "Pro Aqua" emlékéremmel tűntette ki. 1986-ban, a magyar Vízrajzi Szolgálat száz é­ves fennállása alkalmából centenáriumi emlékérmet, és 1991-ben Eötvös Lóránd díjat kapott Tartalmas, bár viszontagságos életút jutott dr. Csorna Jánosnak osztályrészéül. Életműve: különösen valószínű­ség-elméleti meggondolásai, az általa kidolgozott egyes öntözővíz-mérő módszerek, folyószabályozási tanulmá­nyai, és kutatási eredményei nyomán tett további megálla­pításai mindenkor gazdagítani fogják a magyar hidroló­giai tudományt. V. /.

Next

/
Thumbnails
Contents