Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

1. szám - Vágás István: A Tisza 1998. novemberi, balparti mellékfolyói hatását nélkülöző rendkívüli árhulláma

VÁGÁS I.: A Tisza 1998. novemben árhulláma 55 vízhozama növelte a tokaji 722 cm, a szolnoki 840 cm, és a szegedi 767 cm tetőzés magasságára, hiszen Vásárosnaményból 478 cm-rel indult el a kettős árhullám közül a nagyobb. Az őszi árvizek sorában mégis a mostani, 1998. évi volt a legnagyobb, mert Záhony fölött LNV-t eredményezett, s Szolnokig mindenhol megközelítette azt. A vízrajzi észlelés 1876. évi megkezdése óta az 1998. végéig eltelt 123 év alatt 31 év volt (az összesség 25,1 %a), amelyben a szeptember és december közötti négy őszi hónapban Vásárosnamény vízmércéjén a vízállás meghaladta a 600 cm-t. Ezek közül 14-ben 601 és 700 cm, 12ben 701 és 800 cm közötti volt a vízállás, és 4-ben 801 és 900 cm közötti. 901 cm-t meghaladó őszi vízállás csak 1998, november 7-én fordult elő eddig Vásárosnaményban. Az elmondottak ellenére sem szabad egészen rendkívüliként elfogadnunk 1998. novemberének eseményeit. 2. ábra Az 1876-1975. évek vásárosnaményi nagyvizeinek tapasztalati (—) és elméleti ( ) eloszlásfüggvénye A vásárosnaményi, az 1876-1975. évszázad évi NV értékeire rajzolt tapasztalati eloszlásgörbe (2. ábra) ugyanis azt mutatja, hogy az annak várható értéke és szórása alapján képzett elméleti eloszlásgörbe a legnagyobb vizek tartományában távolodott el az addig előfordult értékek lépcsős ábrájától. Ennek kézenfekvő magyarázata az lehet, hogy a vízjárás 1998-ig még nem merítette ki azokat a lehetőségeit, amelyek az évi nagyvizek statisztikai sokaságának tulajdonságai szerint eleve rendelkezésére álltak. Nem változtatott ennek a megállapításnak az érvényén a statisztikai felvétel száz éve után eltelt 23 év sem, hiszen az évi NV értékek átlaga a 123 év alatt a száz éves 650 cm-ről 658 cm-re, nem szignifikáns mértékben változott, a szórás (négyzetes eltérés) pedig minden változása nélkül a = ± 148 cm maradt. A tiszai tetőző vízállások időkülönbségét vizsgáló egyik korábbi tanulmány (Gajdos A., 1996.) az 1901-1994 időszak Vásárosnaményban 700 cm-nél magasabb vízállással tetőző 49 árhullámát dolgozta fel, és megállapította, hogy a tetőzésnek Vásárosnaménytól-Tokajig jutásához átlag 3,8, vagyis kereken 4 napra van szüksége, ± 1,6 napi szórással. Tokaj és Szolnok között az átlagos levonulási idő 6,9 nap, kereken 7 nap, ± 2,2 napi szórással. Ebben az utóbbi adatsorban a 2-6 napos értékek ugyanúgy előfordulnak, mint a 8-13 naposak. A szélsőségek arra utalnak, hogy egyes esetekben az árhullám tetőzésének haladása erősen késleltetett volt, más esetekben viszont meglehetősen gyors. Az 1876-1998. időszak vízjárás-történeti adataiból (Vágás /., 1982.) megállapítható, hogy a Tisza eddigi 43 legnagyobb árhulláma közül csak legfeljebb 10 vonult le a balparti mellékfolyók nagyobb vízhozamai nélkül, egyedi árhullámként. A 33 további nagy árhullámot a befogadó, vagy a balparti mellékfolyók visszaduzzasztották, olykor a tetőzés menetgörbéjét is két-, vagy többfelé szakítva, a Tisza alsó, esetleg középső szakaszán többszörös tetőzést előidézve. Az 1998. novemberi árhullám így a lényegesen ritkábban előforduló levonulási típus tanulmányozásához szolgáltathatott fontos adalékokat. Irodalom Bezdán M.:A vízhozam és a vízállás különleges kapcsolatai a Tisza vízjárásában. Hidrológiai Közlöny, 1997. 3-4. Bajdán M.: Kölcsönhatások a Tisza vízgyűjtő folyóin. Hidrológiai Közlöny. 1998. 4. Gajdos A.: A Tisza folyó árhullámai. Hidrológiai Közlöny, 19%. 2. Mosonyi E. AM. Kir. Orsz. Ontözésügyi Hivatal 1942. évi jelentése. Öntözésügyi Közlemények, 1943.1. OVH: Árvízvédelmi Kézikönyv. Vízdok, Budapest. 1987. Vágás I.: A Tisza árvizei. Vízdok, Budapest, 1982. Vágás /.: Rejtett tetőzésű, imaginárius folyami árhullámok. Hidrológiai Közlöny, 1997. 5. Vágás /. - Simády &: Az árvízi előrejelzés fejlesztésének Szegeden kialakított módszerei és eredményei. Vízügyi Közlemények, 1983. 3. A kézirat lezárva: 1999. január 9. VÁGÁS ISTVÁN mérnök, a műszaki tudomány doktora, c. műszaki egyetemi tanár, a Hidrológiai Közlöny főszerkesztője. The abnormal 1998 November flood on the River Tisza without contribution from the left-hand tributaries Abstract: I. Vágás The contribution by Prof. Dr. Emil Mosonyi to the article of Ms. Mária Bezdán: Interaction between the rivers in the Tisza Catchment, published in the 1998, No. 4 issue of Hidrológiai Közlöny, just as the article itself, has dealt with a particular feature of the Tisza floods analysed repeatedly by several authors, viz. the impact of the tributaries on the recipient, the backwater and drawdown created by which have a controlling influence of the entire flood hydrograph. Following the receipt of the contribution, in November, 1998, a flood wave with record stages and disastrous consequences on the Ukrainian side developed on the River Tisza upstream of the mouth of the tributary River Szamos. The only tributary discharging flood flow was the River Bodrog. Owing to the fact that the major left-hand Tisza tributaries, the rivers Szamos, Hármas-Körös and Maros carried relatively insignificant flows, the passage of the flood wave down the Middle- and Lower Tisza reaches remained unaffected by these. This opportunity was used to study a single, uninfluenced flood wave rarely encountered on the River Tisza. Keywords: Tisza, flood wave, forecasting