Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

1. szám - Mosonyi Emil: Hozzászólás Bezdán Mária: „Kölcsönhatások a Tisza-vízgyűjtő folyóin” című, a Hidrológiai Közlöny 1998. 4. számában megjelent dolgozatához

MOSONYI [•:.. Hozzászólás Bezdán M. dolgozatához JL vizsgált estben a Tiszán érkező vízmennyiség. Az 1. ábrán feltüntetett Záhony-Tokaj közötti tetőző vízállások összefüggése és a tokaji vízhozamgörbe segítségével anélkül, hogy a kulminációs tömegváltozás kérdésével foglalkoznunk kellene - közvetlenül megállapítható valamely záhonyi vízállással jellemzett tetőző árhullámhoz tartozó az a vízmennyiség, ami pusztán a Tiszáról érkezik a tokaji szelvénybe. Míg az 1. ábra segítségével ily módon meghatározott vízmennyiségek a kiválasztott esetek tényleges (Bodrog nélküli) Tisza vízhozamát jelentik, addig az egyesült vízmennyiség csupán elméleti érték, mert a kiválasztott időpontban a Bodrog vízmennyisége a normálisnál lényegesen nagyobb volt, hiszen éppen ez okozta a tiszai duzzasztást. Ez a normális vízhozam arányból meghatározott Tisza-Bodrog vízhozam viszont az az érték, amelyhez mint rázompusztai vízmennyiséghez a szóban forgó duzzasztási görbe hozzárendelhető. (2. ábra). 700 1 'II! 1 l i I 1 1 i i 1 £ ' ! ' 1 - 1 1 1 ! !\ ! I ! ! 1 701 >—: ! 1 i 1 ! 60% i i 1 | 1 i 1 SOÍ U>0 300 M : M N i i E SOÍ U>0 300 11 ; Mi \ i SOÍ U>0 300 1 M M !\ 1 200 M = ! • ! í\ 1 <00 1 1 • • . i M M 0 ! i 1 t 1 1 1 1 Záhonyt vízállások cm-ben eoo 700 600 100 100 J00 200 <00 0 100 200 1. ábra Tetőző vízállások összefüggése Záhony és Tokaj között 9600 8 i I • I - ; Q- Yilmcnn/iiéo m

3/sec , , —i 1 1 i 1 1 "t 1 1 1 1 1 r 100 200 300 tpo SOO 600 700 BOO 900 1000 <100 <200 <300 m' 2. ábra Tokaji közepes vízhozamgörbék A kiválasztott természetes - Bodrog által létrehozott és Tokajtól kiinduló - duzzasztási görbe megegyezik egy olyan rázompusztai - mesterségesen létrehozott - duzzasztáshoz tartozó görbének Tokaj feletti szakaszával, amit a fenti vízhozam hoz létre egy olyan rázompusztai duzzasztási szintnél, amelyből kiinduló duzzasztott vízszín Tokajban éppen a kiválasztott eset tokaji vízszínével egyezik. A duzzasztási görbe Tokaj alatti szakaszát tehát közvetlenül nem határozhatjuk meg. Ezért volt feladatunk első része az egyesült Tisza-Bodrog vízhozamhoz tartozó Rázompuszta-Tokaj közötti duzzasztások megállapítása, amit számítással oldottunk meg. A Rázompuszta-Tokaj közötti vízszín emelkedést a rázompusztai duzzasztási szint és az egyedült Bodrog-Tisza vízhozam függvényében a 3. ábrán tüntettük fel. 9615 Bodrog -Tisza vizmennYiséq m'/sec /ffr^ 3. ábra. A Rázompuszta-Tokaj közötti vízszín emelkedés a rázompusztai duzzasztási szint és az egyesült Bodrog-Tisza vízhozam függvényében Feladatunk második része, hogy a duzzasztási görbének a különböző tokaji szintekből kiinduló és különböző Tisza-vízhozamokhoz tartozó Tokaj feletti szakaszait megállapítsuk E célból először olyan segéd-grafikont szerkesztettünk, amely megadja a duzzasztási görbe pontjainak (Tiszabercel, Dombrád, Záhony) a tokaji duzzasztást szintre vonatkoztatott relatív emelkedését a tokaji duzzasztási szint és a Tokaj feletti Tisza vízhozam függvényében. A közel egyenlő tokaji vízszínekből kiinduló duzzasztásokat összefoglaltuk egy csoportba, ami a csoportba tartozó esetek tokaji vízállásainak középértékévei jellemezhető. így a 94,00, 94,55, 95,20, 95,75 m A.f. (orsz.) tokaji duzzasztott vízszínekhez tatozó duzzasztási görbék pontjaínak relatív - a tokaji vízszínhez viszonyított - emelkedését kaptuk két változó, mégpedig a hely (Tiszabercel, Dombrád, Záhony) és a vízhozam függvényében. Ezeket a fenti négy duzzasztási szinthez tartozó, két változós összefüggéseket a 4. ábra tünteti fel. A kitűzött feledat megoldásához most már az összies adatok rendelkezésre állanak. Célunk ugyanis az, hogy normális Tisza-Bodrog vízhozam arány esetében meghatározzunk egyes rázompusztai szintekhez és különböző érkező vízhozamokhoz tartozó tiszai duzzasztási görbéket. A minket érdeklő rázompusztai duzzasztási szintek: 93,50, 94,00, 94,50, 95,00 m A.f. (orsz ). Ezeknél a duzzasztási szinteknél a 300, 500, 700, 900, stb. m

3/s rázompusztai vízhozamokhoz tartozó duzzasztási görbéket ábrázolhatjuk. (Az Országos Öntözésügyi Hivatal 1943. évi jelentése négy külön ábrában közli ezeket a duzzasztási görbéket). Jelen hozzászólásban elegendő a 94,00 m A.f. rázompusztai duzzasztási szint esetére meghatározott tiszai duzzasztási görbéket bemutatnunk (5. ábra). A gör-