Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)
4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése, Miskolc, 1999. július 7–8.
391 Mind a nyers kivonattal, mind a részlegesen tisztított és tisztított toxinnal történt kezelés esetében növekedésgátlást tapasztaltunk. Az 50 %os növekedésgátlást előidéző koncentrációk természetszerűen eltérőek. Nyers kivonattal történt kezelés esetében IC»: lOpg klorofill-a/ ml, részlegesen tisztított toxirmál 0.4 A240/ml, mig a tisztított toxin alkalmazásakor 0.11-0.22 A240Ánl táptalaj körüli érték. 3.2. A morfológiai változások Az 50 %-os növekedésgátlást előidéző, vagy annál nagyobb dózisok hatására a csírázás folyamán a táptalaj fölé emelkedő, fényen fotoszintetizáló sziklevelek növekedése gátolt, zöldülésük kisebb mértékű, vagy teljesen elmaradt a kontroll növényekétől, s nekroükus foltok jelentek meg rajtuk. A nekrózist szövettani vizsgálattal is igazoltuk. 3.3 Az egyszálű DNS-t bontó enzimek aktivitásának változása a mustárnövényben A nukleázok a sejtek DNS és RNS molekuláit hasító enzimek. Aktivitásuk növekedését írták le csírázás és szepH:6.8 neszcencia esetén (Farkas, 1982), valamint mechanikai stresszek és patogének okozta fertőzések hatására (Wilson, 1975; Goodman, 1991). A mustár növények fehéijekivonatából a savas tartomány három pH értékén (pH 5.4; pH 5.8; pH 6.8) mértünk egyszálű DN-áz aktivitást. Azt tapasztaltuk, hogy a nyers kivonat hatására a csíranövények egyszálű DN-áz aktivitása a kezelés kezdetétől számított 8. napon a kontrolihoz képest növekedést mutat. Ez mindhárom pH-értéken érvényes. Az 5.8 és 6.8 pH értékeken az 50 %-os növekedésgádásnál az enzim-aktivitás emelkedése a kontroliéhoz viszonyítva másfél-kétszeres (3. ábra, A ). Aktivitás növekedést mutattunk ki a részlegesen tisztított, s a tisztított toxinnal kezelt növényekben is (3. ábra B és C). " >» u U.l U.í U.J U.4 U.3 | i mikrociűtin klorofill-a egységekben [ÉTI C (jig Itl-a /ml) I—I mikrocijztiB A240 egységekben I 1 0 0.06 0.11 0.17 0.22 0.28 mikrocixztin A240 egységekben 3. ábra. Az egyszálú DNS-t bontó enzimek aktivitásának növekedése mikrocisztin hatására a kezelés 8. napján. Kezelés nyers kivonattal (A), részlegesen tisztított toxinnal (B), és tisztított toxinnal (Q. 40 20 rff — 200 IM 200 1 IM Li ia uo f M I M 1 M E a t• ,so | 100 * M Itn, 120 100 £ M | M I M E a o i m a w [A] •knduUlHtUW) B o • to a m ik™d«rf. bif U-t/ml) MO 9 MO 11 ia s 4 we H" * Mi Ml í M» 1 | 120 g í M0 i's • E] a m m (HfUVal) 0 m a a m h 5. ábra. A mustár csiranövények egyszálú DNS-t hasító 4. ábra. A mustár csiranövények növekedése, az egyszálú enzimjeinek sávjai a DNS-t tartalmazó gélben (a gélben lévő DNS-t hasító enzimek aktivitásának változása nyers kivonattal DNS lebontásának helyei sötét sávként látszanak). Nyers kivovaló kezelés hatására: sötétben (A és C), és fotoperióduson (BésD). nattal (0, 2.5, 5, 10, 20 és 40 ng kl-a/ml táptalaj) kezelt, fotoperióduson nevelt 9 napos növények fehérjekivonatai.
