Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése, Miskolc, 1999. július 7–8.

389 mű szabványa alapján végeztük. A vizsgálati mintával kezelt állatok száma: mintánként 11. A pozitív kontroll anyaggal kezelt állatok száma: vizsgálatonként 5. Fiziológiás NaCl oldattal kezelt (negatív kontroll) állatok száma: 5 A liofilizált cianobaktériumok vizes oldatát önmagában és Freund adjuvánssal a fiatal, kifejlett, 300 - 500 g testtömegű, albínó tengerimalacok vállöv feletti, szőrtelenített bőrébe fecskendezzük. Egy héttel később az intradermális injekciók helyén helyi indukciós kezelést végzünk a feltételezett allergén szűrőpapír darabra cseppentett vizes oldatával. A szűrőpapír darabokat zárt kötéssel 48 órára rögzítjük. Az indukciós kezelés után két héttel helyi kiváltó kezelést végzünk, az indukciós kezeléssel azonos módon, de attól eltéró helyen. A zárt kötéseket 24 óra múlva eltávolítjuk. A kiváltó kezelés helyén észlelt hatást 24 és 48 órával a kötés eltávolítása után a következő módon osztályozzuk: nincs reakció: 0 szétszórt, enyhe bőrpír: 1 * mérsékelt, diffúz bőrpír: 2* intenzív bőrpír, ödéma: 3* *: szenzibilizálódott állat A vizsgálati anyagot a szenzibilizálódott állatok aránya alapján a következő kategóriák valamelyikébe soroljuk: 1. táblázat A bőrszenzibilizáció minősítése A szenzibilizálódott Kategória Minősítési állatok aránya (*/•) Kategória kategória 0-8 I. Gyenge allergén 9-28 II. Enyhe allergén 29-64 III. Mérsékelt allergén 65-80 IV. Erős allergén 81 - 100 V. Extrém erős allergén Eredmények és megvitatásuk A vizsgált négy minta approximativ letális dózis (ALD) és LCso értékeit a 2. táblázatban foglaltuk össze. Látható, hogy a Thamnotox teszt érzékenyebb, mint az egér-teszt. A Thamnotox vizsgálat kivitelezése sokkal egyszerűbb és rutinszerűen végezhető 2. táblázat A Cylindrospermopsis raciborskii toxikus hatása ip. egér-tesztben és Thamnotox tesztben A minta jelölése ALD ip. egérteszt Thamnotox teszt (mg/kg) LCs, (mg/mL) 1. 400 0,45 2. >600 0,58 3. >600 0

;57 4. >600 1

t73 A 3. táblázatban összehasonlítottuk az egyes Cylindrospermopsis raciborskii törzsek toxin tartalmát, amelyből kitűnik, hogy a legkevesebb toxint a 4. minta (1994-ben izolált törzs), a legtöbb toxint az 1. minta (nitrát- mentes tápoldaton tenyésztett 1982 évi izolátum) tartalmazta. 3. táblázat A HPLC-és vizsgálatok eredményei egymáshoz viszonyított toxin tartalom alapján

: A minta jelölése Relatív toxin tartalom (%) 1. 100 2. 66 3. 80 4. 10 4. tábláza t lz allergizáló vizsg álatok eredményei: A. minta jelölése A szenzibilizálódott állatok aránya (%) Kategória Minősítési kategória 1. 50,0 m. Mérsékelt allergén 2 27,3 ii. Enyhe allergén 3 36,4 III. Mérsékelt allergén 4 9,1 ii. Enyhe allergén A 4. táblázatból láthatjuk, hogy a legkevesebb toxint tartalmazó 4. minta volt a legkevésbé allergizáló hatású (az állatok 9 %-a szenzibilizálódott), míg a legtöbb toxint tartalmazó minta (1.) volt a legerősebben allergizáló (az állatok 50 %-a mutatott allergiás tüneteket). A fenti adatok jelzés értékűek, hiszen a Cylindrospermopsis raciborskii az arra érzékeny egyéneknél okozhat allergiás reakciókat. Az allergizáló hatás és a toxin tartalom közti kapcsolat felderítésére még további vizsgálatok szükségesek. Irodalom Billings W. H: Water associated humán illness in Northeast Pennsylvania and its suspected association with blue-green algae blooms. In: W. W Carmichael (ed) The Water Environment. Algal Toxins and Health. Plénum Press, New York, London. 243-255. 1981. Carmichael, W W.: Freshwater blue-green algae (cyanobactena). In: W. W Carmichael (ed) The Water Environment Algal Toxins and Health. Plénum Press, New York, London. 1-13. 1981. Dillenberg H. O, Dehnel M. K. Toxic water bloom in Saskatchewan, 1959. Canad. M.A.J. 83 1151-1153. 1960. Ohtani, 1., Moore, R.E., Runnegar, M.T.C.: Cylindrospermopsin: A potent hepatotoxin from the blue-green alga Cylindrospermopsis raciborskii . J.Am. Chem. Soc. U4. 7941-7942. 1992. Pilotto, L.S., Douglas, R.M., Burch, M.D., Cameron, S., Beers, M., et al: Health effects of recreational exposure to cyanobactena (bluegreen) during recreaüonal water -related activities. Australian and New Zealand Journal of Public Health. 2L 562-566. 1997. Törökné K A., - Nagy G.: Rutinteszt elővizsgálatok cianobaktérium (kékalga) toxinok detektálására. Hidrológiai Közlöny 77 (1-2) 7172. 1997. Törökné K. A., Mayer G.: Toxikus cyanobakténumok hazai felszíni vizekben. Hidrológiai Közlöny 68,49-54. 1988. Tumer, P.C., Gammie, A.J., Hollinrake.K, Codd, G.A.: Pneumonia associated with contact with cyanobactena. Br. Med J. 300. 14401441. 1990. Abitract The toxicity of Cylindrospermopsis raciborskii (Anabaenopsis raciborskii) has been studied in Hungary since 1985. This species appeared first in Hungary, in the Laké Balaton in 1978. Since then it became the dominant species in late summer and early autumn, and caused water bloom in 1982, 1992 and 1994. The Cylindrospermopsis raciborskii as an allergen was examined on albínó guinea pigs. The expenments were made by the OECD Guidelines for Testing of Chemicals 406. 'Skin Sensitisation'. The toxicity was tested by intiaperitoneal mouse assay and as an altemative method the Thamnotox test. The toxin content of Cylindrospermopsis raciborskii was analysed by HPLC. Good correlation can be seen between the data of Thamnotox test and the relatíve toxin content. The Thamnotox test seems to be more sensitive than the mouse assay (/. 2. 3. Tables). The different strains of Cylindrospermopsis raciborskii were allergic to albino guinea pigs: the most allergic one was the sample l .(isolated in 1982 from Laké Balaton and cultured on Allén médium without nitráté). The least allergic one was harvested in stationer phase (with least amount of toxin). The effect of sensibilization of Cylindrospermopsis raciborskii seems to be correlated with the toxin content but further examinations are needed. Keywords: Cylindrospermopsis raciborskii. allergic effect, Laké Balaton