Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése, Miskolc, 1999. július 7–8.

385 M ,1 5-15 | 16-JO | 11-60 ES3 E3?] r.'-r

l Uvicmkoook f^ö

] konok (1-120 | 121-250 | 251-500 | 501-1000 ] 1001-2000 A Otfracoda f&tefcBÓ kb. 2-3 cm* kAzctanyag >2001 upaliá rarad&ibM 3. ábra. a Tó-25. sz. fúrás Ostracoda faunája A vízszint gyakori ingadozása, Szubatlantkus, ( Fagus vegetációs fázis 2500-700 év B.P.) A vízi környezetben továbbra is a Pediastnim-cké lett a vezető szerep: felváltva uralkodott a Pediastrum boryanum (Turp.)M és a P. simplexM.. A nyíltvízi hinárfélék közül a gyűrűs sQllóhinár (Myriophyllum verticillatum) L. terjedt el kisebb mértékben. A Potamogeton-ítÚk közül, a viz magasabb trofitása miatt, a Polamogeton natans L. továbbra is csak ritkán fordult elő. A Cypraceae-k állományai feldúsultak. Új fejők jelentek meg, melyek közül a napjainkban is teijedő Polamogeton perfoliatus L. a legjelentősebb. A viz trofitása mindvégig a mezotróf és eutróf állapot között ingadozott. Az állandóan mozgatott vizet a Nympaea-Y eltűnése jelezte. Nagyobb mértékű trofitás-csökkenés, a Fagus2 vegetációs fázis idején következett be. Újból megjelent a Sphagnum, a Mougeotia, a Zygnema és a Spirogyra. A viz pH-ja csökkent A nyíltvízi hinárfélék (Myriophyllum) hódítottak tért a plankton szervezetek rovására. A litorális zónában a nádas (Phragmites) kiterjedése megnőtt: a PhragmitesScirpus-Glyceria-íélékkel A mai vegetációs kép kialakulása, Szubatlantikus jelen (700 év B.P.- napjainkig): A vízi környezetben a Botryococcus plankton szervezetek térhódítása következett be, csak a fizis legvégén nőtt meg hirtelen a Pediastrum-ck száma. A Sphagnum és a Zygnema már nem fordult elő, a víz véglegesen lúgossá vált A magasabb rendű vízinövények közül a Myriophyllum verticillatum L uralkodott. A Glyceria állományai csökkentek, elteijedtek a vízparti Sparganhim-{é\ék, a Typha laüjolia L. állományai. A viz trofitása a legfelső rétegekben jelentősen megnőtt. (Kovács, M. 1982). Irodalom Csemy, T.-FOtdvári, M.-Ikrényi, K.-Nagy-Bodor, E.-Hajós, M.-Szuromi-Korecz, A.-Wojnárovits L-né (1991): A Balaton aljzatába mélyített Tó-24. sz. fúrás földtani vizsgálatának eredményei. - Földt Int Évi Jel. 1989-ről, pp. 177-239. Csemy, T. (1993): Laké Balaton, Hungary, in Gierlowski-Kordesch and Kelts (eds): A Global Geological Rocord of Laké Basins, Cambridge Univenity Press. pp. 397-401. Csemy, T. (1997): Environmental geological research in the Laké Balaton region, Geomorph. N.F. pp. 137-144. Danietopol, D. - Carbonel, P. - Colin, J. (Ed.)( 1990): Cytherissa, he Drosophila of Paleolimnology - Bull. Inst Geol. Bassin d Aquitaine, no 47-48. pp. 1-310. Diebel, k. - Pietrzeniuk, E. (1969): Ostracoden aus dem Mittelpleistozán von Süssenborn bei Weimar - Palaont Abh. (A)3, 3/4, pp. 367488, 4pls., 12 text-figs., Berlin Kovács, M. (1982;.- A Balaton növényzetének vizsgálata 1900-tól napjainkig - Tihany XXIII Hidrobiológus Napok, pp. 62-68. Ponyi J. (1962): Zoologische Untersuchung der Röhrichte des Balaton I. Krebse (Crustacea). - Annál. Biol. 29. pp. 129-163. Sebestyén O. (1968/a): Pediastrum kawraisky Scmidle maradványok balatoni üledékekben Tótörténeti tanulmány - Hidrológiai Közlöny 1. Sebestyén, O. (1968/b): Remains of Pediastrum kawraisky Schmidle (Chlorophyta, Protococales) in the sediments of Laké Balaton - Annál, Biol. Tihany 35, pp. 203-226. Simoni, J. Beem, A.P. (1990): Spirogyra species and acompanying algae from polls and ditches in the Netherlans. Aquat Bot 37. 3. 247-269. Sokac, A. (1978): Pleistocene Ostracode fauna ofthe Pannonian Basin in Croatia - Paleont Jugosl. 20, pp. 1-51. 1., Zagreb. Szuromi-Korecz, A., - Nagy-Bodor, E. (1998): A Pediastrum kawraisky (Schmidle) és a Cytherissa lacustris (G.O.Sars) együttes előfordulása és ökológiai jelentősége néhány balatoni sekélyfúrásban - Hidrológiai Közlöny, 78. 5-6. Pp. 367-368. History of Evolution ofthe Szemes Basin on the Basis of Study of Ostracoda and Sporomophs from Borehole Tó-25 A. Szuromi-Korecz - E. Nagy-Bodor Abstract:: Borehole Tó-25 penetrating Latc Pannonian, Late Pleistocene and Holocene rocks was drilled intő the 1 laké bed between Balatonakaii and Balatonszemes. According to studies of ostracoda fauna and sporomorphs it is assumed that the limnicoligohaline shallow ponds are likely to have been dried up from time to time in the late Pannonian time (approx. 5 millión yrs ago). The Late Pannonian beds are overllain with an unconformity by the Late Pleistocene beds. The subsequent nundation of the area only took placc during the Dryas II. Period (13000 to 12000 yrs B.P.) when the water cover was presumably mesotrophic, well oerated, quiescent shallow water. During the AH erőd and the Dryas ül. Periods (12000 to 11000 yrs B.P.), the water became more and more shallow. In the begjnning of Holocene time (Preboreal 10000 to 9000 yrs B.P.) a meso-eutrophic water featured by an increasing depth was already detected by the examinations It is in the Boreal (9000 to 7500 yrs B.P ), that the water became eutrophic which is in indicated by the extinctioo of certain species (Cyterissa lacustris /G O Sars/ and Pediastrum kawraisky/ Schmidle/) and the periodical disappearance of somé taxa (Veronica, Hottonia). The great increase in water depth and decrease in trophity that took place in the secood half of the Atlantic period (approx. 5100 yrs B.P.) indicated the beginning of formation of open water. Keywords: Szemes Basin, ostracods, sporomorphs, Pleistocene, Holocene.