Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése, Miskolc, 1999. július 7–8.

380 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1999. 79. ÉVF. 6. SZ. Az eredmények értékelése és következtetések Az árvaszúnyog fajok száma és az egyes fajok egyedszáma az elmúlt évihez viszonyítva egyaránt erősen visszaesett Ebből következik, hogy az állatok éves, átlagos biomassza értékei is alacsonyabbak az elmúlt évinél. A csökkenés okai egyelőre ismeretlenek. Lehetséges, hogy a vízkormányzási munkákkal is összefügg. Az egyedszám és biomassza eredményekből azonban következik, hogy az árvaszúnyog-lárvák egyedsűrűsége magas, vagy igen magas ott, ahol a víz különböző sebességgel áramlik. A vízmozgás miatt ugyanis már annyi oxigén beoldódik a vízbe, amennyi csak nyomokban kimutatható, de az alkalmazkodó-képes árvaszúnyog fajok lárváinak már elegendő. A Bukóélnél közepes, az Ingói-bereknél gyenge, a Terelőtöltésnél pedig a legerősebb vízáramlás van A mennyiségi növekedést egy adott vizsgálati éven belül szabad csak szemlélni Az áramló víz pozitív hatása főleg a biomasszában mérhető, s ez a Terelőtöltésnél volt eddig minden évben a legnagyobb. Főleg a vízmozgásnak tulajdonítható, hogy a már bemutatott fajszám- és egyedszám csökkenés ellenére a Terelő töltésnél nem csökkent az egyedszám és ebből következően a biomassza az előző évi magas értékhez viszonyítva tovább nőtt. Árvauúayoflfcrvák töme^vÍM ooyal t bnooatbai S í ü á a 3. ábra. Árvaszúnyog-lárvák éves átlagos biomasszája hínár állományokon a Kis-Balaton Védőrendszer II. ütemének különböző helyein A Zala melletti mintavételi helyen a kolokán állomány ez évi fejlettsége volt gyengébb, mint az előző évben. Ennek okát abban vélem, hogy április végén egy erős lehűlés következett be, amikor a már fejlődésnek indult, a vízből kiálló levélrészek elfagytak. Az árvaszúnyog lárvák számára nem volt elfoglalható alzat, amelyen a korábbi évekhez hasonló módon megtelepedhettek volna. Ez nagy mértékű biomassza kiesést okozott a kolokán állomány fejletlensége miatt. A Zimányi-berekben nagy mértékű műszaki bea-vatkozás volt. A mintavételi hely közelében végzett kotrás és csatorna nyitás hatására eltűnt a Ceratophyllum demersum, helyette csak a Lemna trisulca és a Lemna minor kevert állománya maradt Az árvaszúnyog-lárvák magas egyedsűrűsége nem jelent automatikusan magas biomassza értékeket, mivel a kisebb testtömegű fajok (pl. a Cricotopus, Einfeldia, Thienemanniola) magas egyedsűrűsége sem ellensúlyozhatja a többszörösen nagyobb tömegű Chironomus nem egyedeit Jól mutatta ezt az, hogy az Ingói-berekben júniusban tapasztalt legmagasabb egyedszám ellenére nem itt, hanem a Terelőtöltésnél volt a legnagyobb a biomassza értéke. A nád lehullott levelének tömege kerül ősszel és a tél folyamán vissza az élőhelyre, amelynek aerob bakteriális bontását a vízhőmérséklet emelkedése gyorsítja. Az áramló vizű térségekben ezen a táplálék bázison az árvaszúnyog-lárvák tömegei találhatók a víztérben. A víz kényszer áramlási útjának mesterséges kialakításával tehát nem csupán annak biológiai tisztulását érhetjük majd el, de ez a Védőrendszer üledékfaunájának mennyiségét is növeli. Irodalom Bíró, K., (1981): Az árvaszúnyoglárvák (Chironomidae) kishatározója. - In: Felföldy, L. (ed ): Vízügyi Hidrobiológia. VÍZDOK, Budapest, 11, 1-230. Cranston P. S„ Olivier D.S. and Saelher O.A., (1983): The larvae of Orthocladiinae (Diptera: Chironomidae) of the Holoarctic region Keys and diagnoses. - Ent. Scand. Suppl. 19: 149-291 Fittkau, E. J. and Roback, S. S„ (1983): The larvae of Tanypodinae (Diptera: Chironomidae) of the Holoarctic region - Keys and diagnoses. Ent Scand Suppl. 19: 33-110. Fittkau, E. J., (1962): Die Tanypodinae (Diptera, Chironomidae). Abh. Larvalsyst. Insekten, 6: 1-453. Hirvenoja, M., (1973): Revision der Gattung Cricotopus van der Wulp und ihier Verwandten (Diptera: Chironomidae). - Annál Zool. Fenn., 10: 1-163. Pinder, L. C. and Reiss, F., (1983): The larvae of Chironominae (Diptera: Chironomidae) of the Holoarctic region. - Keys and diagnoses. -Ent. Scand. Suppl. 19: 293-435. Season dynamics of the Chironomid fauna in the Laké Kis-Balaton Defending System II, living in the phytotekton Szító, A Abstract: The ecosystem was unstable. Both the individual density and the biomass changed between wide values. Thie-nemanniota ploenensis and Thienemannielta ctavicomis were new for the Hungárián fauna living in the phyto-tekton. Lemna sp. were good for their larvae, but the Ceratophyllum demersum and filamentous alga coenoses (Cladophora) were the best ihem.Thienemanniola ploenensis was dominant in Ingói-berek in June. If somé permanent water currency would be found after finishing the water regulations m the biggest part of the sedimentation system than the aerobic bacterial decomposition would be dominant. Aerobic situatíons resultate large macrozoobenthos biomass and individual density of the chironomids. If the standing water situatíons would be dominant in the Defending System II, than the macrozoobenthos would be found in somé small local places and the phyto-tekton decrease too. The number of chironomid species alsó decreases and this situation might be permanent. Keywords: macrozoobenthos, chironomid species, season dynamics, biomass.