Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése, Miskolc, 1999. július 7–8.

365 CIoTherm. üostndium thernioalkaliphiluni RtrufíJob?, HNidococcuf xn.lr, No informatu gtoberufcj« ion. ' sclsbi, No í j SIpLavIZ. Slreptomycea lavsndulae í.W, No information. ~ MbLactí, Mtcrobecter ium lacticum - sclbl, No information. AurSpecS, AuraobacMrkim to sc9, No information. RslRath2. Rathaytnctw mthayi xn6a, No information. Hh^toM, Sjnoftiizobitim mHiInl sclf, No information. i SpnAdh«3. Sptvngomonas adIvwiiys 1— sc8, No information. l MycBufa Mreoptana butata scl3bll, No information. CtuCw2. Caulobactar crMcantus sitlb, No information. r VarParad Variqyorax p»rado»us L snlc, No information. PwAval. "PMUdomonu avdanac" | P*oCan4 "Paaudomonai cahcapapayaa" f- tn4b.No information. f L sb4, No information. Lf PsaAzoto, PMudamonas azotolomwm sc3, No information. Taaudomonaa pavonac*M~ r FVOryzi. Rsvfmonas oryzihabitarit X

1 tc4ó, No information. 1 1 PMPUÍ32. Puudomonas puhda I r PMStuSO, PMudomonM ltutzeri | sava, No iitformation. I PmAIcIS, PMudwnonai alcaligwiM lF íbSq. No ytformation. t- sn8, N

o information. I CvtJohna. Flavobactanum |Ohn 1 tc5b, No information. n in l.ábra. A tenyésztett diatomák felszínéről izolált baktériumok rokonsági viszonyait szemléltető dendrogram 16S rDNS szekvenciaanalízis alapján Fig. 1. Dendrogram showing the relationship of bacteria from surfaces of cultivated diatoms based on 16S rDNA sequencing Eredmények és értékelésük A bevonatmintából 74 kovaalga taxont határoztunk meg fénymikroszkóp és elektronmikroszkóp segítségével. Az általunk használt algatáptalajok 34 kovaalga faj kitenyésztését tették lehetővé, ezek között szerepelnek a Dunában dominánsan előforduló taxonok is A C és B típusú táptalaj Bi és Bn vitamin tartalmú, így ezeken változatosabb diatoma-közösség növekedését észleltük, mint az N-tlpusú táptalajon (Makk és Ács, 1997). Az intakt kavicsokról és tenyésztett diatomákról készített elektronmikroszkópos felvételeken feltűnik, hogy a kovaalgák és egyéb fonalas algák felszínére számtalan pálca, szabálytalan pálca, kokkusz, fonalas és függelékkel rendelkező baktérium (pl. Caulobacter, Hyphomicrobium) tapad, jelezve, hogy az algák felülete élőhelyet biztosít a vizek öntisztulási folyamataiban fontos szerepet játszó baktériumok számára. Vizsgálataink során három különböző, kevert kovaalga tenyészetről 68 baktérium izolátumot nyertünk, melyek közül kulturális-morfológiai bélyegek, néhány biokémiai-fiziológiai teszt és ARDRA analízis alapján 33 reprezentatív törzset választottunk ki. A baktériumok szénforrás-értékesítését a BIOLOG gyors-identifikációs rendszenei teszteltük. Az izolált törzsek szénforrásként változatos anyagokat tudtak hasznosítani, mely széleskörű biokémiai aktivitásukra utal. A kovaalgák extracelluláris termékei között eddig olyan szénhidrátokat (D-mannóz, L-arabinóz, D-galaktóz, G,D-glükóz) és aminosavakat (L-glutaminsav, L-aszparaginsav) mutattak ki (Hoagland és mtsai, 1993), melyeket az általunk izolált baktériumok nagy száma képes egyedüli szénforrásként értékesíteni. Feltételezhetjük tehát, hogy anyagcsere-kapcsolatokon alapuló kovaalga-baktérium asszociációk jönnek létre a mi esetünkben is. A BIOLOG eljárás alkalmas baktériumok genusz, illetve faj szintű azonosítása, de a kiválasztott reprezentatív törzsek többségénél az alacsony hasonlósági értékek miatt a törzsek pontosabb, faji szintű meghatározását 16S rDNS szekvencia-analízissel végeztük. Egy Aeromonas media-x, amely a dunai biofilmek gyakori tagja, a BIOLOG teszt alapján 0,78 hasonlósági értékkel meghatározottnak fogadtunk el, mivel a későbbiekben a fenntartás során kipusztult. A dunai kavics-bevonatokból származó, 20 kiválasztott baktériumtörzs rokonsági viszonyait az 1. ábra dendrogramja szemlélteti. A Gram-pozitív festődést mutató baktériumok között sugárgombákat és korineform szervezeteket azonosítottunk. A Streptomyces lavendulae, valamint Rhodococcus-Nocardia csoportba tartozó, elágazó és feldarabolódó szubsztrátmicéliummal rendelkező, kemoorganotróf szervezetek széles körben elteijedtek a természetben, sokféle szerves anyagot képesek energiaforrásként felhasználni. Három korineform baktériumot a Microbacterium, Aureobacterium és Rathayibacter genuszba soroltunk be Az első két genuszra jellemző a szabálytalan pálca morfológia, de micéliumot nem képeznek, kemoorganotrófok, és glükózból nem termelnek savat. Széles körben elteijedtek a környezetben, főként a talajból és természetes vizekből izolálhatók. Ezzel szemben a Rathayibacter morfológiáját elágazó fonalak jellemzik, és ez ideig egynyári gabonanövényekről izolálták (Zgurskaya és mtsai, 1993). Az az izolátumunk, amely a Rathayibacter-hez mutatott legközelebbi rokonságot, az