Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése, Miskolc, 1999. július 7–8.

344 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1999. 79. ÉVF. 6. SZ. legnagyobb hányadát. Megnőtt a viz átlátszósága, ennek, és a hinámövényekct gátló cianotoxinok mennyiségének csökkenése következtében újra szaporodik a hínár a Balatonban és ez a strandokon komoly problémákat okoz, különösen ott, ahol a Najas marina szaporodik el tömegesen (pl. Révfülöp). Nem elhanyagolható és a jövőben részletes elemzést igényel a csökkent elsődleges termelés hatása a magasabb trofikus szintekre, hiszen az szükségszerűen kihat a halállományra, így a halfogási eredményekre is, amint azt már korábban elemeztük a Balaton eltérő trofitású medencéi kapcsán (Bíró & Vörös, 1982). 2. táblázat A Cylindrospermposis raciborskii ACT 9502 jelű törzsének toxicitására vonatkozó adatok összefoglalása Sicnd TcutobjetUiin Toxicitás v. (itiis MujtKyiés Hiripi tt at. (1998) Intraperitonülii cgéiYeszt LD„-230mRkí!' Fiziológiát extraktum Hiripi fl al. (1998) Locusiiríctn LD„« 131 muk*' Fiziológiás extraktum Hiripi etaL (1998) Locusta-icaí LD„ = 767 m* kg" Mctanolos extraktum Mijy.f o/.(1998) Attmrmu aBmrnus (inmpemonulá) LD

m = 273 mg kg*

1 Fiziológiás extraktum WagyttaL (1998) Abramis brama (mtrapetiloaiib) LD» 3 176 mg kg"

1 Fiziológiás extraktum Nagy tt ai (1998) Rutilus nthlus (mtnperitoiiiílB) J3

M- 1255mgkg' Fiziológiás extraktum Törókni Kozma Andrta (1998) Thamnoctphalus platyvnu líra Xjo* 0,61 mg ml" Vizca extraktum Óráit (1995) ArUmia salina Enyhen toxikus Sós vizes extraktum Jeten munka Vajas marina ffotoszirtézis) =C„- 1,15 mR mT

1 Sótét ctómkubálás nélkül Jelen TTumll CtratophyUum submtrsum (fotoszintézis) iCjs * 4,09 mg mT

1 iC„=2,29nwmr' 24 óra sólet dónkubáció 48 óra sAtét elöinkubáctó Jelen munka L*mna minor (szaporodás) EC„ - 3 mg ni" 5C»-2,17 ingni" EC

a-2,ln»mr' Sötét döiokubáció nélkOá 24 óta sAtét eUnkubádó 48 óra sfitét eVMmMdó 1997 AUG SZÉP OKT 1. ábra. A fikoeritrin/fikocianin pigmentarány változása a Keszthelyimedence pikoplanktonjában 1986, 1990, 1996 és 1997 években Irodalom Bíró P. &L Vörös (1982) Relationship between phytoplankton and fish yields in Lake Balaton. - Hydrobiologia 97: 3-7. Hawkins, P. R„ KI. T. C. Runnegar, A. R. B. Jackson & I. R. Falconer (1985): Severe hepatotoxicity caused by the tropical cyanobacterium (blue-green alga) Cylindrospermopsis raciborskii (V/oloszynska) Seenaya and Subba Raju isolated from a domestic water supply reservoir. -Appl. Env. Microbiol. 50: 1292-1295. Hiripi, L„ L. Nagy, T. Kalmár, A. Kovács & L. Vörös (1998): Insect (Locusta migratoria migratorioides) test monitoring the toxicity of cyanobacteria. - Neurotoxicology 19: 605-608. Hortobágyi T.& Kárpáti I. (1996): Vízvirágzás a Keszthelyi-öbölben Georgikon 9: 12-14. Nagy L„ Hiripi L„ Kovács A. és Vörös L. (1998): Cianobaktériumok toxicitásának vizsgálata balatoni halakon. Hidr. Közi. 78: 298-299. Ördög V. (1995): Artemia salina teszt algatoxinok kimutatására. Kutatási jelentés az MTA BLKI részére. Ördög V. & Dobolyi E. (1997): A BAP meghatározása balatoni üledékben kémiai frakcionálással és bioteszttel. Hidr. Közlöny: 77: 5-6. Présing M„ S. Herodek, L Vörös & I. Kóbor (1996): Nitrogén fixation, ammónium and nitráté uptake during a bloom of Cylindrospermopsis raciborskii in Lake Balaton. -Arch. Hydrobiol. 136: 553-562. Tamás G. (1974): The biomass changes of phytoplankton in Lake Balaton during the 1960s. - Armal. Biol. Tihany 41: 323-342. Törökné Kozma Andrea (1998). Különböző cianobaktérium minták laboratóriumok közti vizsgálata. - Hidrológiai Közlöny 78: 336-337. Vörös L. & V.-Balogh K. (1998): A Balaton Keszthelyi-medencéjének szénforgalma. - Hidrológiai Közlöny 78: 385-386. Vörös L, C. Callieri, K. V.-Balogh & R. Bertoni (1998): Freshwater picocyanobacteria along a trophic gradient and light quality rangé. Hydrobiologia 369/370: 117-125. Köszönetnyilvánítás E kutatások a Környezetvédelmi Minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal s az OTKA (T 016348) anyagi támogatásával valósulhattak meg. Cyanobacteria and water quality of Lake Balaton L Vörös, L Hiripi, E. Koncz, A. Kovács, K. Lomniczy, M. Présing, Hesham M. Shafik, K. V.-Balogh Abstract: Since 1970s, summer mass development of filamentous cyanobacteria became a regular phenomenon in the western basin of Lake Balaton. First time in 1978 we recognised the Cyilindrospermopsis raciborskii in negligible quantity in the western basin of the lake. This invader species caused the ftrst bloom in the whole lake in 1982. The last one occurred in 1994 when the lake phytoplankton was toxic according to the insect (Locusta migratoria) bioassay The toxicity of C. raciborskii strain (ACT 9502), isolated from the lake, was alsó verified by Locusta migratoria bioassay. The cell free extract of C. raciborskii was proved to be toxic to submerged macrophytes and to different fish species injecting intraperitonially. Between 1995 and 1998 there was no cyanobacterial bloom in Lake Balaton. The biomass and the photosynthesis of phytoplankton decreased significantly in the western basin due to the extemal phosphorus load reduction. The composition of summer phytoplankton alsó changed, nowadays the Aphanizomenon Jlos-aquae is the dominant species, while C. raciborskii almost disappeared. With the decreasing totál phytoplankton biomass the pigment composition of picocyanobacteria alsó changed significantly as the phycoerythrin/phycocyanin ratio increased in the western lake basin. Keywds: Lake Balaton, eutrophication, oligotrophication, cyanobacteria, toxicity Előfordulhat-e a jövőben cianobaktérium tömegprodukció a Balatonban? A kérdés az, hogy a tó üledékének biológiailag hozzáférhető foszforkészletei elegendők lehetnek-e egy, a korábbiakhoz hasonló cianobaktérium tömegprodukció kialakulásához, vagy a jövőben ilyentől már egyáltalában nem kell tartanunk A probléma megközelítésére az Ördög & Dobolyi (1997) féle alga biotesztet használtuk fel, melyet kissé módosítottunk Az eredeti módszerrel szemben lényeges eltérés volt, hogy a szárított vagy liofilizált Üledék helyett friss, az eredeti mikrobiális életközösségét megtartott üledéket használtunk (felszíni 5 cm), amelyet foszforéhezett A. Jlos-aquae és C. raciborskii cianobaktériummal valamint Selenastrum capricomutum zöldalgával inokuláltunk. A bioteszt eredményei szerűit, éppúgy mint 1997-ben a Siófoki-medence és a Keszthelyimedence középpontja között nem találtunk jelentős eltérést az Üledék biológiailag hozzáférhető P tartalmában. Lényeges új szempont az, hogy az eltérő tesztorganizmusok foszforfelvevő képessége között nagyon számottevő (és ezért nem elhanyagolható) különbségeket találtunk. Az A. Jlos-aquae foszforfelvételi erélye volt a legnagyobb, eszerint a Siófokimedencében 210 mikrogramm biológiailag hozzáférhető P van egy gramm száraz üledékben, a Keszthelyi-medence közepén ennél kissé kevesebb, 180 mikrogramm P g'

1, 24 °C-on és 100 jiEinstein m"

2 sec'

1 fényintenzitáson. Eszerint az eredmény szerint még létrejöhet 100 jig l'

1 értéket meghaladó klorofill-a koncentrációval jellemzett cianobakténum tömegprodukció mindkét tótertlleten Ma még nem tudjuk, mely tényezők korlátozzák ezen viszonylag bőséges P készlet kihasználását a természetben, de a közeljövőben elengedhetetlennek tűnik ezeknek megismerése a tó környezetvédelmi stratégiájának optimalizálása érdekében. Annál is inkább fontos ez, mert az üledékben mindenütt jelen vannak a fonalas nitrogénkötő cianobaktériumok akinétái, a Keszthelyi-medencében számuk 10

4 sejt ml'

1 üledék, a Siófoki-medencében pedig 10

3 - 10* sejt ml"

1 üledék.