Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)
4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése, Miskolc, 1999. július 7–8.
333 i i ifi m mi Kor («ar tv BP CM) |Mélr<«q (ml l.ábra. A Btc 3. sz. fúrás (100 % = Zvizi és mocsári növények A holocén első kimutatható fizisa (Boredüs, V. poOenfizis) a legszélesebb Ökológiai amplitúdójú Pediastrvm zöldmoszat fáj. a P boryamtm tömeges, hirtelen megjelenésével kezdődik. Ez és a nyfltvtzi gyökerező hínárok (Potanogelon) és járommoszatok (Mougeotia) újra megjelenése és elterjedése a medence ismételt vízborítására utal. Ebből következtethető, hogy a boreálisra jellemző meleg száraz klíma a borcális kezdetén még meleg, nedves lehetett, vagy As-vízfbldrajzi tényezők játszhattak szerepet a vízborítás növekedésében. Érmek további tisztázása szükséges Korábbi vizsgálatok alapján a járommoszatok jelenléte, a Pediastrum simplex zöldalga, és a ftazéres sQllőhinár (MyriophyUmm spicatum) hiánya lehet, hogy arra utol, hogy a tapolcai medencében a boreális fázis alatt a víz kevésbé volt eutrof, mint ugyanakkor a keszthelyi és szigligeti medencében, ahol a boreálistól kezdve a szélsőségesen eutrof vízi-környezetre utaló Pedicatrum simplex folyamatosan gyakori (Nagyni Bodor E.-Csemy T„ 1996, 1997). A boreálisben meginduló tózegesedés nagymértékű szerves törmelék felhalmozódásával és a sporomorpha maradványok hirtelen lecsökkenésével járt Leginkább csak algák (Botryococcus, Spirogyrá), s a vízszegélyi nádas között az iszapban gyökerező békabuzogány (Spárgánium) virágporszeme fordult elő. A boreális vége felé ismét megjelentek a békatutaj (Potamogeton) fajok, és tömegesen a tőzegpáfrány vagy mocsári páfrány (Lastrea thelypteris) spórái. A radiokarbon kor 9 db, 10 an-enként mért adatok alapján 2.3 - 3.2 m-ig terjedő mintákban 7958 ± 106 9070 ± 100 konv. B. P. Az AtUntiius (VI- VII poüenfézis) idején főként vízparti, mocsári növények voltak (Sparganium, Lemna). A nyíltvízi hínár rendkívül gyéren csak az időszak második felében fordul dó. A radiokarbon kor 10 cm-enként mért 6 adata alapján az 1.6-2.3 m-ig terjedő mintákban 5297 ± 54 - 7958 ± 106 konv. B. P. A SzMbortéHikm (VIII. poüenfiza\, a továbbra is kevés maradvány miatt a korbesorolás csak a C 14-es adatok segítségé vei vált lehetővé. A plankton szervezeteket, néhány Botryococcus képviselte, az eddig következetes megjelenésű Spirogyrá elvétve, csak az időszak első felében, fordult dó. A nyíltvízi hínár (MyriophyUvm verticillatum) az idószak közepétől volt következetesen megtalálható. A mocsári növények közül az eutrofizáeiót jdzó kolokán (Stratiotes aloides) és a boglárka (Ranunculus) jdent meg. A radiokarbon kor 6 adat alapján 0.61.6 m-ig tajeM mintákban 4347 ± 61 - 5001 ± 82 konv. B. P. A SzubasUrttiktctSói (IX-X. poOenféós) napjainkig a vízi növényzet alapján további ökológiai elkülönítés nem lehetséges. A kevés vízinövény fosszilis miatt csak a víz bizonyos fokú elsekélyesedéséie következtethetünk a mocsári növények kis mértékű terjedéséből (Glyceria, Riccia, Carex, Oenanthe, Butomus, Spárgámon) a SzM bm rí antiXus legnfgén (Jelenkor X pvtUnféúA A radiokarbon kor 2 adata 0.4-0.6 inig 1209 ± 61 - 1601 ± 54 konv. B. P. Irodalom Bendefy, L. 1986: A Balaton vízszintjének változásai a neofitikumtól napjainkig - Hidrológiai Közlöny 6. pp. 257-263. Dömsödi, J. 1977: Lápi erdetű szervesanyag tartalékaink mezőgazdasági hasznosítása. Mezőgazdasági Kiadó p. 38-43. Lcrtg. G. 1994: Quart&re Vegetationsgeschichte Europas, Gustav Fischer Veriag. Stuttgart, Jena, New York, p. 462 László, G. 1913. A belatonmelléki tőzeglápok és berkek. In: id. Lóczy, L.: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei 1. k 1. r. p. 567-577. Id. Lóczy, L. 1913: A Balaton környékének geológiai képződményei A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei l.k. Íj. p. 369-371. Nagyni Bodor, E. - Csemy, T. 1996. A Keszthdyi-öböl vízzd borítottságának fejlődéstörténte. Hidrológiai Közlöny 78. 5-6. pp. 364-366. Nagyné Bodor, E - Csemy,T. 1997: A Szigligeti-öböl vízzd borítottságának fejlődéstörténete. Hidrológiai Közlöny 78. 5-6. pp. 364366. Van Geel B. - Van Deer, H. 1978: Zygnematcae in Quatemary Colombúin sediments - Rev. of Palaeobotany and Palynology 25.5. pp. 377-392. Zólyomi, B. 1995: Opportunites for Pollen Straigraphic Analysis of ShaDow Laké Sediments he Example of Laké Balaton-Geojumal 36.2-3. pp.. 237-241. Abstraefc Borehole BTC-3 was drilled in the Tapolca Basin, at the boundary of Badacsouytördemic. Based on a pollen analysis of the sequcnccs, attempts were made to give an answer to the history of evolution of this basin in the one-time area of extent of Laké Balaton on the basis of paleovegetation and changes in paleoecology In the region of the borehole, the area became inundated not in Dryas I. (approx. 15000 yrs B.P.) as it took plaee in the Szigliget Basin that is alsó covered with water at present but in Dryas II (13000 yrs B P ), wich means that the Tapolca basin was and in the beginmng of Late Pleistooene time, and the Preboreal. Its subsequent mundation only took plaoe in the Borai (9000 yrs B.P.). The latter period was featured by a very rich vegetation in aquatic and terrestrial enviroment alike. In the Boreal, however, such a great eutrophication that took place in either the Keszthely Bay, or even the Szigliget Bay was not experienced in the Tapolca Basin. Neutral, or slightly acidic peat was förmed in the basin during the history of evolution. Kcywordi: Tapolca Basin, peat, Holooene water plants, Late Pleistocene water plants
