Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése, Miskolc, 1999. július 7–8.

297 XL. Hidrobiológus Napok, Tihany, 1998. Megnyitó Bíró Péter, a Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztályának elnöke Tisztelettel köszöntöm meghívott vendégeinket, Starosolszky Ödönt, az MHT elnökét, a megjelent kollégákat és érdeklődőt. A Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztálya a Hidrobiológus Napok 40. rendezvényéhez érkezett. E jubileum alkalmából illő visszatekintünk az MHT és a Limnológiai Szakosztály megalakulásától (1949) bejárt útra, eredményeinkre, sikereinkre és kudarcainkra egyaránt. Tisztelettel emlékezünk nemzetközi hírű elődeinkre, kortársaink közül is azokra, akik tevőlegesen részt vettek, illetve kezdeményezték a magyar hidrobiológusok évenkénti fórumának életre-hívását, majd folyamatosságát. Az ünnepi alkalomból kiadott "A Hidrobiológus Napok 1957-1997' c. füzet e tudományos rendezvénysorozatot kívánja megörökíteni, áttekinteni, a kezdetektől napjainkig. Kivánjuk, hogy haszonnal forgassák. Az évről-évre növekvő számú előadás és sokasodó kiadványok igazolják szakmai berkekben fokozott népszerűségét, s csupán az sajnálható, hogy ezt a fórumot döntéshozóink ritkán méltatják figyelmükkel. 1991. október 18-án, 100 éves a Balaton-kutatás c., XXXIII. Hidrobiológus Napokon hívtuk fel az akkori kormány és parlament tagjainak figyelmét a Balatonnal kapcsolatos problémákra, s ezen keresztül, hazai álló- és folyóvizeink állapotára. Sikeres, vagy kudarcot valló gyakorlati beavatkozásokra került sor, a hidrobiológiái kutatások többkevesebb támogatásra leltek. Mégis, úgy vélem, a szakmai eredmények maradandóbbak, s az elhivatottak számára sokkal többet érnek bármely vállveregetésnél. Számomra megdöbbentő, hogy az ideivel együtt, harmincnak voltam résztvevője, majd kollégáimmal együtt, egyik szervezője. Az idő távlatában sok kedves emlék kavarog, s még a kudarcok is megszépülnek, de egy biztos, hogy a Hidrobiológus Napok során sok tapasztalattal és ismerettel gazdagodtunk; lehetőségünk nyílott az újabb kutatási eredmények megismerésére, tematikaimódszertani ismereteink fejlesztésére, egymás gondolatainak, szemléletének és személyiségének megismerésére. Woynarovich Elek professzor úr, a Hidrobiológus Napok egyik életrehívója mondta néhány éve, hogy a napok legnagyobb nyeresége, hogy "együtt vagyunk". Az eltelt 39 évre visszatekintve, összesen több, mint 1200 előadás (átlagosan 30) hangzott el a hidrobiológia aktuális témáiban, beleértve a bemutatott posztereket is. Az évenkénti programokat felidézve kitűnik, hogy 1957től napjainkig a hazai hidrobiológia követte, sokszor megelőzte a nemzetközi irányzatokat, elméleti- és gyakorlati kérdéseket oldott meg. Ebben a vonulatban módszertanilag is különösen nagy és termékenyítő szerepe volt a Nemzetközi Biológiai Programnak (EBP: 196580), majd az ezt felváltó nemzetközi programoknak. Sokan éppen e fórumon kezdtük tudományos előadói pályafutásunkat. A napok külön jelentősége abban is áll, hogy hozzájárul a szakmai utánpótlás neveléséhez, fiatal szakemberek bekapcsolódásához, akik az utóbbi években egyre nagyobb számú résztvevői, s lenyűgöző tárgyi-módszertani tudásról téve tanúbizonyságot; sokan közülük ma már szakmájuk szervezői, irányítói lettek Ez évben megalakult a Magyar Ökológusok Tudományos Egyesülete (MÖTE), amely a hazai ökológia és ökológusok tudományos-érdekvédelmi szervezete. Céljai között szerepel, hogy tevékenyen megvédje a tudományos értékeket az áltudománnyal szemben, s oltalmat és nyilvánosságot biztosítson a tudományos eredményeknek. A hidrobiológia is ökológia - csak egy kicsit "nedvesebb", mint a szárazföldi -, továbbá szakma, amit meg kell tanulni, s a szakértelem ugyanúgy a nemzeti örökség része, mint bármely más építészeti remekmű. A szakmai ismeretek elsajátításában a Hidrobiológus Napok kiemelten fontosak, mert látókörünket bővítik, nézeteink tisztulását, tapasztalataink megvitatását és kicserélését, továbbá személyes-szakmai kapcsolataink fejlesztését segítik. Egy szakterület tudományos értékítéletét a nemzetközi tudományos fórumok mondják ki, döntően a nemzetközi folyóiratokban megjelent dolgozatok és tudományos rendezvényeken elhangzott előadások, illetve ezekre történő hivatkozások alapján. Egyre kevésbé hiszek abban, hogy a hazai hidrobiológiái kutatások eredményei többségükben csak hazai érdeklődésre tartanak számot - amint azt itthon sokszor hangoztatjuk egy kisebb-nagyobb, de földrajzi körzethez kötődő munkával kapcsolatban. Fiatalabb kollégáimnak azt tanácsolom, hogy munkájukban - bár a hazai megítélés is fontos -, a nemzetközi értékítéletet tekintsék irányadónak. Kutatói pályám kezdetén, az 1960-as évek végén, Sebestyén Olga sok hasznos tanáccsal látott el. Ö mondta, hogy "Péter, kérem, a tudományos eredményeket magyarul is közölni kell...". Én az is-re tenném a hangsúlyt. Emléküket kegyelettel őrizzük: Biczók Ferenc (1912-1998) Tóth János (1929-1998) Tóth László (1928-1997) Zólyomi Bálint (1908-1997) Nemes kötelességünk megemlékezni azokról, akik időközben eltávoztak körünkből. Hosszan tartó betegség után, a múlt évben (1997. szeptember 21-én) hunyt el, nagy űrt hagyva maga után Zólyomi Bálint akadémikus (1908-1997), aki palinológiai-tótörténeti kutatásai során