Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése, Miskolc, 1999. július 7–8.

267 Előszó Ezzel a kiadvánnyal a rövidesen létre hívásának fél évszázados jubileumához érkező Limnológiai Szakosztály a Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztálya - méltóan értékes és szép emléket állít a Szakosztály mérföldköve mellé. Amikor 1949-ben a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztálya kivált és létrehozta a Magyar Hidrológiai Társaságot, akkor az elsők között alakult meg a Társaság Limmológiai Szakosztálya Korábban csak a társtudományok (botanika, zoológia, biológia, kémia) szakmai egyesüléseiben, szakosztályaiban hallatták szavukat hidrobiológusaink. Most önálló életre kelhettek, éspedig annak a Társaságnak alkotó elemeként, amely a vízzel foglalkozó szakirányok valamennyi művelőjét magához vonzotta. Interdiszciplináris megközelítés volt ez a javából akkor, amikor még nem emlegették úton-útfélen ezt a fogalmat Alig nyolc esztendővel a Szakosztály megalakulása után, 1957-ben dr. Entz Béla, dr. Sebestyén Olga és dr. Woynarovich Elek szellemi összefogásából született a Hidrobiológus Napok nagyszerű gondolata. Ez a mai napig élő fórum, kezdet óta az országban szétszórtan tevékenykedő hidrobiológusok, hidrobiológiához kapcsolódó szakemberek évenkénti találkozója, amelyen a legújabb eredményeket, tennivalókat megismerhetik, megvitathatják, kapcsolataikat elmélyíthetik, rendszerint valamely előtérben álló kérdésekre, mint fótéma köré csoportosítva. Elegendő csak belelapozni ebbe a gazdag összeállításba, hogy meggyőződhessünk róla: nem csak a szép emlékezés lehetőségét nyújtja ez az anyag, hanem kiváló és tanulságos tudománytörténeti képet is vetít elénk. Hűen tükrözi az országban feladatának megfelelően sporadikusan tevékenykedő hazai hidrobiológia széles spektrumát, mindenkori érzékenységét az aktuális kérdések iránt, s együttműködési készségét a hidrológia tágabb fogalomkörébe tartozó, akár azon kívül eső más szakterületekkel. Hálásan emlékezve a Hidrobiológus Napok gondolatának felvetőire és az eddigi Napok szakmai és adminisztratív szervezőire, most dr. Bíró Péter szakosztályi elnököt és dr. Oertel Nándor szakosztályi titkárt illeti különösen nagy köszönetünk, amiért igen sok utánjárással, nem egyszer töredékes iratanyagok felkutatásával létrehozták ezt az összeállítást, tudományos elkötelezettséggel és szakmai szeretettel a magyar hidrobiológia, annak művelői és a Szakosztály tagsága iránt. A munkájuk nyomán elénk táruló dicső múlt méltó folytatásra kötelez mindnyájunkat! Vácrátót, 1998 július hó Dr. Bérezik Árpád akadémikus A Hidrobiológus Napok története és jelentősége A tisztelt olvasó, ha kinyitja ezt a füzetet, meglepetéssel tapasztalhatja, hogy 1957-97. között megrendezett 39 Hidrobiológus Napok során milyen nagy számú előadás foglalkozott álló- és folyóvizeink limnológiai kérdéseivel (összesen 1192 előadás és poszter, nem számítva a menet közbeni program-változásokat). A tárgyalt témakörök (esettanulmányok, összefoglaló munkák) felölelik a vízkémiától és bakteriológiától a gerincesekig teijedően a legfontosabb limnológiai, botanikai és zoológiai tárgyakat, és ezek elméleti és gyakorlati vonatkozásait (Hortobágyi, 1984). Az 1949-ben önállóvá vált Magyar Hidrológiai Társaság egyik első szervezeti egysége a Limnológiai Szakosztály volt, Maucha Rezső, majd Sebestyén Olga elnökségével. A tihanyi hidrobiológusok ötlete volt, hogy az évközi, szűkebb körű előadóülések mellett, az ország hidrobiológusai a társszakterületek képviselőivel együtt, évente, rendszeresen megvitassák az aktuális kérdéseket (Bérezik, 1984). A Hidrobiológus Napok története 1998-ban immár 40 évre tekint vissza: Woynarovich Elek felhívása nyomán, az első tudományos tanácskozást 1957. szeptember 15én, Tihanyban rendezték meg az intézet 30 éves fennállása alkalmából (Entz, 1958, Woynarovich, 1958). Ennek indokát a hazai hidrobiológiái kutatások nemzetközileg is elismert eredményei és a megoldandó feladatok jelentették, s egyben az az igény, hogy a hazai hidrobiológusok rendszeresen megszervezett tudományos fórumon ismertethessék és bemutathassák új tudományos eredményeiket. Továbbá az, hogy a tudományos tanácskozások rendszeressé válása elősegítse a tudományos alapismeretek teijesztését, s főbb kutatási irányokat jelöljön ki a limnológia nemzetközi törekvéseinek megfelelően. "így az ígen szerteágazó édesvíz-biológiai kutatómunka megismerése messzemenő lehetőséget nyújtana a jövőben végzendő kutatómunka tárgyának és módszereinek személyes megbeszélés alapján való koordinálására is" (Entz, 1958). A tudományos fórum helye is magáért beszél, hiszen Tihanyban 1927-óta működik a gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatási miniszter alapította Biológiai Kutatóintézet (1982-től MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete), amely kezdettől fogva helyet adott a hazai tókutatásnak. Két év kivételével (1960 és 1965) ez a sorozat töretlen öt esetben fordult elő, hogy a rendezvényre Budapesten, Gödöllőn vagy Tatán került sor, s két ízben, hogy Tihanyon kívül Szegeden, Szarvason illetve Hévízen is folyt. Az 1960-ban elmaradt Hidrobiológus Napok helyett, a Limnológiai Szakosztály ankétot rendezett "Halastavak limnológiai vizsgálatainak módszerei" témakörben, amelynek programját csatoltuk. "A Magyar Hidrológiai Társaság 1950 óta megindult balatoni ankét-sorozatának előadásai alapján kiviláglott,