Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése, Miskolc, 1999. július 7–8.

5. Támogatni szükséges a nemzeti aszálystratégia kidolgozásának és a nemzeti aszálybizottság létrehozásának programját, s a bizottság mű­ködése és a stratégia elkészítése terén nyomatékosan fel kell hívni a fi­gyelmet arra a hazai viszonyok között hangsúlyos körülményre, hogy a víz többletének és víz hiányának együttes kezelése elengedhetetlen 3. szekció: Ivóvízbázisok védelme 1. Az ivóvízbázis védelmi célprogram diagnosztikai fázisának terve­zett ütemű végrehajtása kiemelt vízgazdálkodási feladat, amelyhez a szükséges állami forrásokat biztosítani kell. 2. A lokális és különleges védelmi beavatkozásokat igénylő vízbázis­védelem mellett a stratégiai fontosságú felszínalatti vizek védelméről re­gionálisan, illetve országra kiteijedően gondoskodni kell: - A lokális programok mellett nagyobb súlyt kell helyezni a felszína­latti vizekkel kapcsolatos regionális vizsgálatokra, felhasználva a lokális vizsgálatok során szerzett információkat - A felszínalatti vizek védelméhez, a felszínalatti vízkészletekkel való gazdálkodáshoz a vízügyi igazgatási szervek felügyeleti, valamint a kap­csolódó értékelő tevékenységét erősíteni kell. Szükséges az összes é­nntett intézmény fejlesztése 3. A célprogram végrehajtásából leszűrhető tapasztalatok alapján: - A nemzeti kármentesítési program és a vízbázis-védelmi célprog­ram információs kapcsolatát erősíteni kell, hogy a célprogramban feltárt és a kármentesítési programba tartozó szennyező fonásoknál a kármente­sítés késedelem nélkül megkezdődhessen - A diagnosztikai fázist célszerű két ütemre bontani annak érdekében, hogy az első ütemben a sérülékenység mértékének megítélése, a szeny­nyező források ismertsége megbízhatóbb legyen - A határokkal metszet utánpótlódási területű ivóvízbázisok védelme érdekében szükséges, hogy a határvízi bizottságok segítsék a program végrehajtását. - Szükséges a diagnosztikai vizsgálatokhoz az önkormányzatokkal megkötött megállapodások tartalmának felülvizsgálata, különös tekintet­tel a különböző tulajdonban lévő ingatlanokkal kapcsolatban fennálló problémákra. 4. szekció: Vízellátás 1 A jelenlegi legfontosabb feladat az ellátás minőségének biztosítá­sa. Ehhez és ezen belül az EU direktívák betarthatóságához fejlesztésre és kutatásra van szükség. Mindezek feltételeinek biztosításához állami hozzájárulásra is szükséges. 2. A dokumentált minőségbiztosítási rendszerek - az ISO 9000 és 14000 szabványcsalád - bevezetésének előkészítése időszerű. Minőségi és gazdasági igényeket egyaránt kielégítő üzemeltetési algoritmusok ki­dolgozása szükséges. 3. A vízminőség igény szerinti ellenőrzéséhez szükséges vízminőség­vizsgáló hálózat területi elhatárolását, a laboratóriumok műszerezettségi színvonalát meg kell határozni, szervezésüket meg kell kezdeni 4 Folytatni kell a vízmüvek üzemeltetői szervezetének íll működési területének optimalizálására irányuló előkészítő munkát, hogy az ezred­fordulóra ill az EU csatlakozás tervezhető időpontjára a jelenlegi átte­kinthetetlen helyzet megszűnjön 5. Vizsgálni kell "A vízellátásba is betört a piac" szlogen, ill. megál­lapítás hatásait. Értelmezni szükséges, hogy az ivóvíz a piac klasszikus értelmezése szerint lehet -e "áru"? 5. szekció: Csatornázás - szennyvíztisztítás 1. A települések csatomázása területén szemléletváltozás szükséges. A szennyvízelvezetés és csapadékvíz elvezetés elkülönült közelítése he­lyett elő kell készítem és be kell vezetni Magyarországon az integrált csatomagazdálkodást 2. A szennyvíz- és csatomabírságos jogszabályokon alapuló vízminő­ség-szabályozást haladéktalanul korszerűsíteni szükséges. Biztosítani kell az. EU Települési Szennyvíztisztítás Direktíva (91/271 EEC) átvéte­lét és előírásainak érvényesítését Ezzel is összefüggésben ki kell jelölni az érzékeny és kevésbé érzékeny területeket (befogadókat) 3. A szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítását akadályozó szabá­lyozások ésszerű módosítása, a hasznosítást elősegítő konzisztens jog­szabályi környezet megteremtése szükséges. 4. A szennyvíz-elvezetés, -tisztítás, -iszapkezelés, -elhelyezés Nem­zeti Programja keretében ki kell dolgozni a megvalósítást biztosító reális finanszírozási rendszert, annak lehetséges változatait. Ennek során gon­doskodni kell a támogatási rendszer továbbfejlesztéséről, különös figye­lemmel a megvalósíthatósági tanulmány jogintézményének működési tapasztalatira. 5. A Települési Szennyvíztisztítás Direktíva körében a szennyvíz-el­vezetés, -tisztítás megvalósítását kötelező önkormányzati feladattá kell tenni. 6. szekció: Vízgyűjtő - gazdálkodási tervezés 1. Az elmúlt években kezdődött vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési te­vékenység sikeres volt, számos módszertani és gyakorlati eredményt ho­zott. A hazai tapasztalatok, és az EU keretirányelvek alapján a munkát 1999-ben folytatni kell. A gyakorlati tervezéssel párhuzamosan további módszertani elemzéseket, jogszabályozási előkészítést kell végezni 2. Az EU csatlakozás érdekében - különös tekintettel a Vízgazdálko­dási Keretirányelv-tervezetre és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésre - na­gyon fontos a továbbképzés szerepe. Elő kell segíteni, hogy a vízügyi í­gazgatás és a tervezés résztvevői tanfolyam keretében megismerhessék a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés európai uniós és nemzeti normatíváit A szekció javasolja, az MHT Oktatási Bizottsága és az Európai In­tegrációs ad-hoc Munkacsoport (EU integrációs oktatással foglalkozó in­tézmények bevonásával) foglalkozzon azzal, milyen szerepe lehet (legyen) a Hidrológiai Társaságnak az EU integrációra felkészülésben. 3. Magyarország 15 vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési területe ország­határral osztott. Az ezeken a vízgyűjtőkön folytatandó tervezési munkák elősegítése a szomszédos országok részvételével nemzetközi work shop­ot célszerű szervezni a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési gyakorlatok és tapasztalatok megismerésére 4. Szükséges, hogy a vízgyűjtők hidrológiai adatbázisainak felülvizs­gálata és elemzése, a vízforgalmi vizsgálatok elvégzése előzze meg a vízgyűjtő-gazdálkodási terv kidolgozását. 5. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során a vízfolyások szennyezőa­nyag terhelhetőségének és a szükséges terhelés-csökkentés mértékének elemzésére és meghatározására célszerű alkalmazni a kidolgozott hazai módszereket. 7. szekció: Informatikai módszerek alkalmazása a vízgazdálkodásban 1. Lehetővé kell tenni, hogy a kifejlesztett információs rendszerek minél gyorsabban eljussanak a tervezett felhasználók szélesebb köréhez 2. Javítani szükséges a közreműködő szervezetek személyi feltétel­rendszerén, fokozni szükséges a szervezett oktatást. Meg kell fogalmazni a vízügyi ágazat elvárásait az oktatási intézmények felé a végző szakem­berek informatikai ismereteit illetően. 3. Fel kell építeni (a piac szolgáltatásaira támaszkodva) az ágazat vir­tuális hírközlési és adatátviteli rendszerét. Biztosítani kell a vízügyi á­gazat szervezetei számára az általános internet elérhetőséget 4. Át kell tekinteni az ágazatban használt térinformatikai rendszere­ket. El kell érni, hogy digitális térképi adatbázisaink minél gyorsabban megújuljanak. 5. Az ágazat informatikai infrastruktúráját olyan módon kell tovább fejleszteni, hogy kifelé nyitott legyen, ugyanakkor megfelelő védelmi biztonsággal is rendelkezzen Az ajánlásokat a Társaság elnöke eljutatta az illetékes állami szer­vekhez. A Társaság következő, XV1I1. országos Vándorgyűlésére 2000. júli­us 5-6-án kerül sor Veszprémben. Házigazdája a Veszprémi Területi Szervezet lesz. Dr. Szlávik Lajos, az MHT alelnöke

Next

/
Thumbnails
Contents