Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

4. szám - Szlávik Lajos: Godnolatok az árvízvédelem időszerű kérdéseiről

SZLÁVIK I. : Gondolatok az árvízvédelem időszerű kérdéseiről 259 katasztrófa-helyzetet, csak a töltésszakadás következményei minősülnek annak. Egyes hazai folyókon számolni kell az árvízszintek emelkedésével, az árhullámok levonulását jellemző hidrológia paraméterek változásával, részben az újabb és újabb hidrometeorológiai szélsőségek előfordulása, részben pedig a hegyvidéki és a hazai, döntően sík- és dombvidéki vízgyűjtő területeken végzett emberi beavatkozások hatásának eredőjeként A magyarországi árvízvédelmi rendszer struktúrája nagyrészt adott, az árvízvédelmi fejlesztéseket ez determinálja. Alapvetően meghatározó az, hogy a védelmi rendszer gerincét a több mint 4.200 km árvízvédelmi fővédvonal alkotja, amelyeknél a fejlesztés, a rekonstrukció, a karbantartás elengedhetetlen. Egyes folyókon további lehetőségeket kell keresni az árvizek szükségtározására. Át kell értékelni a hullámterek nagyvízi vízszállító képességét, az ott létesült ideiglenes védművek funkcióját, a hullámtéri földhasználatokat, figyelemmel a természetvédelmi szempontokra is. A területfejlesztésnek és a területhasználatnak alkalmazkodnia kell a folyók kívánatos nagyvízi levezetési feltételeihez és körülményeihez. A településszerkezetet és a közlekedési utak hálózatát az árvízi levezetési viszonyoknak megfelelően kell alakítani. Az árvízvédelmi művek rendszerének fejlesztése rendkívül költséges, de nem kerülhető meg. Ebben a mozgásteret csak a prioritások megválasztása, a fejlesztési feladatok megfelelő sorolása jelenti Az árvízvédelem helyzetének megítélésére és a fejlesztések sorolására - a nemzetközi gyakorlat szerint - az eddig használt „biztonsági tényezők" helyett a ,jcockázat" paramétereit kell alkalmazni Az árvízvédelmi rendszer fejlesztési feladatainak meghatározása és sorolása érdekében fejleszteni és alkalmazni kell az árvíz-kockázati számitások és térképezés módszereit. A kockázati térképezést el kell készíteni az ártéri öblözetekre, többek között a nagy kockázatú területek kijelölése, az ésszerű területhasználatok ösztönzése, a biztosítási rendszerek fejlesztése céljából és a jobb tájékoztatás érdekében. Elő kell készíteni a differenciált védelmi szintek országos kiterjesztését a védett gazdasági érték alapján. Meg kell határozni Magyarországon az elfogadható kockázat mértékét, melynek elfogadására társadalmi megegyezést kell kialakítani. Ezzel a védelmi rendszerek biztonsága tervezhető lesz, a különböző rendszerek összehasonlíthatóvá vállnak Deklarálni kell az árvízvédelmi létesítmények tervezett élettartamát, az azokhoz kapcsolódó követelményeket pedig be kell építeni a tervezési, fenntartási és üzemeltetési rendszerbe. Szükséges az árvízi helyzetek és árhullámok hidrometriai-hidrológiai észlelésének, a riasztásnak és az előrejelzésnek, valamint az árvízvédekezés informatikai kiszolgálásának a továbbfejlesztése. Az árvízi riasztás és előrejelzések megbízhatóságának növeléséhez módszertani, alkalmazási technológiai fejlesztések szükségesek. A védelmi művek fejlesztését, előírt méretre való kiépítését követően is számolni kell a magas, tartós árvizekkel, ezért szükséges a védekezési anyagok, eszközök, módszerek és szervezési technológia fejlesztése. Indokolt az árvízvédelemhez kapcsolódó intézményrendszer - jogi, szervezeti, gazdasági - továbbfejlesztése. Felül kell vizsgálni az árvízvédelmi feladatok jelenlegi munkamegosztását (állami, ill. önkormányzati feladatok). Az árvízvédelmi feladatok eredményes ellátásához a vízügyi szolgálatnak továbbra is önálló szervezettel, különleges szervezeti és működési jogosítványokkal kell rendelkeznie. Meg kell teremteni a védekezési tevékenység finanszírozásának megfelelő rendjét. A védekezési költségeket és a fejlesztési forrásokat az államnak kell fedeznie, beleértve a hitelek felvételéért vállalt garanciákat is. Fejleszteni kell a két- és többoldalú nemzetközi vízügyi együttműködést az ország árvízvédelmi fejlesztései érdekében. Erősíteni kell a társadalom árvíz-tudatát, át kell értékelni az árvízvédelem PR politikáját. Új alapokra kell helyezni az árvízvédelem és a természetvédelem kapcsolatát - a lehetőségek szerint törekedni kell az ökológiai követelményeknek megfelelő árvízvédelem alkalmazására (hullámterek használati zónáinak kialakítása, a területhasználatok összehangolt átértékelése, zöld folyosó program stb.) Az árvízvédelmi művek és módszerek továbbfejlesztésére folytatni kell a kutató-fejlesztő munkát az árvizek kialakulásának genetikai vizsgálatában, a levonulás hidrológiai és hidraulikai feltételeinek értékelésében, az árvízi kockázatszámítás és -térképezés területén, az árvízvédelmi földművek szerkezetének és altalajának geotechnikai vizsgálatában, az árvízvédekezési módszerek, az alkalmazott anyagok, eszközök, technológiák korszerűsítésében. Irodalom Aradi Cs. 1 lullámterek kezelése és értékelése, mezőgazdasági zónarendszer és árvízvédelem. MTA Stratégiai Kutatások - Magyarország vízgazdálkodási stratégiája az ezredforduló után. Háttértanulmány Kézirat. Budapest 1999 Babos Z.: Árvízvédelmünk fejlesztésének időszerűségéről. Vízügyi Közlemények 1953. évi II. szám Bálint G. - GauzerB.: Az éghajlatváltozás hatása a lefolyás alakulására a Tisza vízgyűjtőjén. MTA Stratégiai Kutatások - Magyarország vízgazdálkodási stratégiája az ezredforduló után. Háttértanulmány. Kézirat. Budapest 1999 Bálint G. - Illés L. - Konecsny K. - Szlávik L.: Az 1998. novemberi árhullám hidrológiai jellemzése. Vízügyi Közlemények 1998. évi árvízi különszám (Sajtó alatt) Bara S. - Baross K. - Galbáts Z. - Török I. Gy.: Az árvízvédekezés módszereinek, eszközeinek, anyagainak korszerűsítése. MTA Stratégiai Kutatások - Magyarország vízgazdálkodási stratégiája az ezredforduló után. Háttértanulmány. Kézirat. Budapest 1999 Bartha P. - Bálint G. - Illés L. - Szlávik L. : Az árvízi előrejelzések értékelése és fejlesztése. MTA Stratégiai Kutatások - Magyarország vízgazdálkodási stratégiája az ezredforduló után. Háttértanulmány Kézirat. Budapest 1999 Bartha P. - Gauzer B.: Árvízi szimulációs vizsgálatok a Felső-Tiszán MTA Stratégiai Kutatások - Magyarország vízgazdálkodási stratégiája az ezredforduló után. Háttértanulmány. Kézirat. Budapest 1999a Bartha P. - Gauzer B.: A Felső-Tisza árvizeinek szimulációja. Vízügyi Közlemények 1998 évi árvízi különszám (Sajtó alatt) 1999b Bedö Z.: A mezőgazdasági termelés jövőbeni tendenciái - vízgazdálkodási következtetések. MTA Stratégiai Kutatások - Magyarország vízgazdálkodási stratégiája az ezredforduló után. Háttértanulmány. Kézirat. Budapest 1999 Bencsik B.: A Tisza-völgyi árvédelmi rendszer fejlesztése. Vízügyi Közlemények 1971. évi 3. füzet (Árvizes különszám) Bencsik B.: Az 1979. évi szegedi árvíz és az árvízvédelem fejlesztésének mértékadó előírásai. Vízügyi Közlemények 1979. évi 2. filzet Bencsik B.: Hidrológiai alapok a folyók mértékadó árvizeinek meghatározásához. Vízügyi Közlemények 1984 évi 2 filzet Csath B. - Deák A. A. - Fejér L. - Kaján I.: Magyar vízügytörténet. Pro Aqua Alapítvány - Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás kiadványa. Baja 1998