Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

4. szám - Szlávik Lajos: Godnolatok az árvízvédelem időszerű kérdéseiről

SZLÁVIK I. : Gondolatok az árvízvédelem időszerű kérdéseiről 245 kedő irányzat

9 A tapasztalati adatok több szelvényben is az árvízszintek emelkedését mutatják. Az alábbiakban szemléltetésként - ezekből mutatunk be néhány példát. Megvizsgáltuk az 1876-1998 között levonult, a Tisza tivadari vízmércéjén észlelt 750 cm-es vízállásnál magasabb értékkel tetőzött árhullámok adatait (a III. árvízvédelmi fokozat szintje: 700 cm). 123 év alatt 12 olyan évet találtunk, amikor ilyen árhullám előfordult (1. táblázat). A 12 legnagyobb árhullámot eredményező évből 6 1970 utánra, 10 az időszak második felére esett Az 1876-1998 közötti időszakban további 15 évben volt az éves nagyvízszint 700-750 cm között. Az észlelési adatok szerint a Felső-Tisza árhullámainak tetőző vízszintje emelkedő tendenciát mutat. Az 1888 óta [LNV = 744 cm] eltelt 110 évben az LNV 220 cm-t emelkedett, éspedig 1888-1912 között (24 év) - 46 cm-t, 1912-1948 között (46 év) - 58 cm-t, 1948-1970 között (22 év) - 17 cm-t és 1970-1998 között (28 év) - 99 cm-t Igen nagy szélsőséget mutat az egymást követő jelentős méretű árhullámok tetőzési időpontja közötti időkülönbség is. Két egymást követő, III. fokú szintet meghaladó árhullám között esetenként csak 5-6 nap telik el, de az időkülönbség maximális értékei 17 Az észlelt árvízszintek emelkedésének legalább három, egymást átfedő, egymásra halmozódó oka van: a vízgyűjtőn folytatott emberi tevékenység hatásának integrált megjelenése, az újabb - korábban még nem kialakult időjárási helyzetekből származó következmények, illetve - bizonyos mértékig - az éghajlatváltozás - egyébként sok részletében még vitatott - hatása. A következőkben néhány gondolat erejéig kitérünk ezen okokra és következményeikre. Véleményünk szerint a legutóbbi hazai árvízi eseményeket követően, felhasználva a hidrológiai statisztika legújabb kutatási eredményeit és módszereit, ismételten indokolt a fenti felvetések szabatos felülvizsgálata, amelyek hiányában ezeket a kérdéseket tudományos alapossággal nem lehet megalapozottan megválaszolni. év (1895-1912 között), 10 év (1922-1932 között) és 8 év (1933-1940 között) voltak. A Körösökön az árhullámok tetőző vízállásainak növekedéséi jellemző adatokat a 2. táblázat foglalja össze. Látható, hogy a legtöbb észlelt tetőző vízállás befolyásolt érték, a bekövetkezett töltésszakadások, a végrehajtott szükségtározások hatásának eredőjét tartalmazza. Az észlelt legnagyobb vízszint növekedése 1966-1981 között a Fekete-Körösön Antnál 141 cm volt, ami a maximális vízjátéknak (az eddig észlelt legkisebb és legnagyobb vízszint különbségének) 16 %-a; Remeténél 1966-1974 között ugyanezek értékek: 128 cm (13 %), a FehérKörösön Gyulánál 1962-1974. között: 111 cm (11 %); a Kettős-Körösön Békésnél 1966-1974. között: 131 cm (12 %). A megjelölt időszakokban a Fekete-Körös Antnál egymást követő 5 árvíznél, Remeténél 3-nál, a FehérKörös Gyulánál ugyancsak 3-nál egyaránt "csúcsot" javított (annak ellenére, hogy az előzőekben említett töltésszakadások és szükségtározások a természetes vízszinteket esetenként lényeges mértékben befolyásolták - csökkentették). A vízszintnövekedések ilyen dinamikája, gyakorisága és aránya példátlan a hazai folyók között! A Körösök árvizei 1981 óta is változatlan fenyegetést jelentenek: 1988-ban és 1989-ben is olyan vízszintek alakultak ki, amelyek 1970 előtt "rekorderek" lettek volna. Az 5. táblázatból egyértelműen megállapítható az utóbbi évtizedekben az észlelt legnagyobb vízszintek növekedése a Körösökön. Az elmúlt csaknem 80 évben mindegyik mellékvízfolyáson több mint 1 m volt a maximális vízállások emelkedése. A Tisza szegedi szelvényében a szabályozások kezdetétől az 1970. évi nagy árvízig eltelt 140 év alatt az LNV növekedése 346 cm volt, és ebből az utolsó 51 év alatt is 44 cm-t tett ki (1. ábra, 7. táblázat). 7. Árvízi helyzetek szimulációja A magyarországi folyók jelentősebb árvizeinek története arról tanúskodik - különösen a Tisza vízrendszerében -, hogy egyes mellékfolyók, részvízgyüjtök mindenkori árvízi szerepétől függően újabb és újabb szélsőséges árvízi események fordultak elő Korbély József, a magyar vízügyi szolgálat kiváló mérnöke 1916-ban - a Körösök árvízszintjének emelkedésével összefüggésben a következőket írta "...Az utóbbi évek tapasztalatai azonban arra is figyelmeztetnek, hogy a Körösöknél nem elégedhetünk meg az elért árvízvédelmi biztonsággal, hanem azt fokoznunk kell. Amint a mellékfolyókat szabályozni fogják, a Körösökön még az eddigi1 .táblázat A 750 cm-t meghaladó tivadari árhullámok (1876-1998

) SorVízállás Ev SorVízállás Ev szám (cm) szám (cm) 1. 964 1998 7. 775 1985 2. 865 1970 8. 770 1995 3. 860 1993 9. 762 1968 4. 848 1948 10. 756 1941 5. 805 1979 11. 754 1964 6. 790 1912 12. 752 1932 2. táblázat Az árhullámok tetőző vízállásainak növekedése a Körösökön (m) (Töltésszakadásokkal, szükségtározásokkal befolyásolt, ténylegesen észlelt tetőző vízállások) Folyó Mértékadó vízmérce l.fok vízállás Ill.f. vízállás Az árhullámok tetőző vízállásai H

mix növekedése Folyó Mértékadó vízmérce l.fok vízállás Ill.f. vízállás 1919 1925 1932 1939 1940 1962 1966 1970 1974 1980 1981 1988 1989 1995 1997 H

mix növekedése Fekete-Körös Ant 500 700 8,59 8,00 7,74 8,48 8,02 8,28 8,28 9,08 9,44 9,88 10,00 8,61 8,56 9,08 6,03 + 1,41 Fekete-Körös Remete 500 750 7,86 7,15 7,77 7,28 7,70 7,53 7,88 8,63 9,16 8,53 8,70 8,26 6,97 8,58 7,22 +1,30 Fehér-Körös Gyula 400 600 6,72 6,13 6,46 6,53 6,63 6,75 6,72 7,18 7,86 7,10 7,42 7,19 5,74 7,85 6,53 +1,14 Kettős-Körös Békés 550 800 8,62 7,76 8,41 8,27 8,60 8,32 8,41 9,38 9,72 9,63 9,44 8,91 7,64 9,50 7,87 +1,10 Berettyó Szeghalom 300 500 5,66 4,88 5,61 4,68 5,82 5,44 5,48* 6,78 5,89 6,66 6,32 5,14 5,08 4,90 4,24 +1,12 Sebes-Körös Körösladány 400 600 7,14 6,18 6,99 6,17 7,26 6,79 6,67 8,1S 7,36 7,98 7,67 6,55 6,34 6,39 4,99 +1,01 Hármas-Körös Gyoma 550 750 8,73 7,56 8,38 7,36 8,64 7,94 7,92 9,18 8,07 8,81 8,35 8,01 7,11 7,56 6,29 +0,45 Jelmagyarázat: 9,38 - legnagyobb észlelt vízszint (H

m„) a következő maximum bekövetkeztéig 9,72 - jelenleg is érvényes legnagyobb észlelt vízszint (H

m„) * - jeges árhullám! 7,1

0 - töltésszakadásokkal, szükségtározásokkal befolyásolt érték!